Két hónapos kisfiú halt meg egy orosz rakétatámadásban Harkivban

Immár gyakorlatilag hivatalos, hogy az amerikai jobboldali média egyik legbefolyásosabb szereplője, Tucker Carlson Vlagyimir Putyint is meginterjúvolja. Bár a felek sokáig nem egyértelműsítették ezt, Elon Musk X-oldalán kedd este megjelent egy videó, amiben Carlson beharangozza az interjút, amit ígérete szerint hamarosan el is kezdenek felvenni.

Carlson a videóban elmondja, miért vetemedett arra, hogy hosszú hónapok tervezése után interjút készítsen Oroszország elnökével. Mint mondta, elsősorban azért, mert ez a munkája, ő egy újságíró, akinek az a dolga, hogy informálja az embereket a világ dolgairól. A legtöbb amerikai pedig szerinte nincs megfelelően informálva arról, hogy mi történik az ukrajnai háborúban, abban a konfliktusban, ami szerinte teljesen átformálta a világ gazdasági és katonai szövetségeit.

Carlson szerint az angolszász országokban az emberek nagyon keveset tudnak ezekről a változásokról, mert „senki nem mondja el nekik az igazat”.

„A médiavállalatok korruptak, hazudnak a nézőknek és az olvasóknak, és ezt legtöbbször az elhallgatás szándékával teszik” – mondta Carlson, aki szerint az amerikai média a háború kirobbanása óta túlnyomórészt az ukránok hangját erősíti fel, Zelenszkij szavait visszhangozza, miszerint az Egyesült Államoknak nagyobb részt kellene vállalnia a háborúban.

Ez nem újságírás, ez kormánypropaganda

– jelentette ki Carlson, aki erre a jelenségre válaszul jön a Putyin-interjúval, mert mint mondja, miközben dübörög az ukrán propaganda, egyetlen nyugati újságíró sem próbálja venni a fáradtságot, hogy interjút készítsen és meghallgassa a konfliktus másik szereplőjét, Oroszországot és Putyint.

pic.twitter.com/OAky3fBywu

— Elon Musk (@elonmusk) February 6, 2024

Az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta hadihajóinak mintegy 33 százalékát tették működésképtelenné az Oroszország által Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete óta – közölte az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztálya kedden a Telegramon. “Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint hadseregünk 24 orosz hajót és egy tengeralattjárót tett működésképtelenné. Nyílt forrásból származó adatok szerint a nagyszabású invázió kezdetén az orosz fekete-tengeri flotta 74 hadihajóból állt” – írta közleményben a kommunikációs osztály.

Az ukrán különleges erők arról számoltak be a sajtószolgálatukon keresztül, hogy megsemmisítettek a Fekete-tengeren egy orosz radarállomást és annak berendezéseit, amelyek segítségével az ellenség kamikaze drónokkal támadta Ukrajna déli részét.

(MTI)

Előnyösebb hadállásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, miközben négy frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében.

A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg, a limanin pedig hat. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a frontszakaszok mentén az ukrán fél vesztesége csaknem kilencszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 290-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy légierő-lőszerraktárt, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, két HIMARS sorozatvetőt és 30 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében az éjszaka folyamán hét drónt lőtt le az orosz légvédelem.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba Lettország, Litvánia és Észtország ügyvivőjét – közölte kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Az MTI tájékoztatása szerint a külképviselet-vezetők értésére adták, hogy Moszkva megköveteli a balti államoktól, hogy szavatolják a szavazás biztonságát országukban az orosz elnökválasztás idején. Zaharova szavai szerint Moszkva emlékeztette a balti államokat arra, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseivel összhangban és az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlat alapján a fogadó államok felelőssége a diplomáciai képviseletek védelme érdekében minden megfelelő intézkedés megtétele.

„Ezzel összefüggésben Moszkva azt követeli Lettország, Litvánia és Észtország hatóságaitól, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a választók, valamint az orosz nagykövetségek alkalmazottainak biztonsága érdekében a szavazás ideje alatt” – mondta a külügyi szóvivő. A minisztériumban tudtára adták az ügyvivőknek, hogy a választások menetének bármiféle akadályozása komoly tiltakozást vált ki az ezekben az országokban élő oroszok körében. Zaharova kiemelte, hogy az Oroszországi Föderáció továbbra is gondoskodik arról, hogy a balti országok teljesítsék kötelezettségeiket. Hozzáfűzte ugyanakkor, ha szabotálják a választásokat, Oroszország határozottan fellép kétoldalú és nemzetközi szinten egyaránt.

Ma is ugyanaz a meggyőződésem, mint két évvel ezelőtt: Ukrajna győzni fog, és Európa minden lépésnél mellette fog állni

– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az Ukrajnának nyújtott európai uniós támogatásokról szóló vitában a bizottsági elnök elmondta: két éve annak, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna, “egy vasakarattal és a jövőbe vetett jó reménnyel rendelkező nemzet ellen”, ezzel a támadással Vlagyimir Putyin orosz elnök szembeszállt a szabadsággal, az önrendelkezéssel és a demokráciával. “Az EU a két év folyamán minden téren támogatta Ukrajnát, azonban itt az idő arra, hogy mélyebben megvizsgáljuk, hogyan jutottunk el idáig, és merre kell mennünk” – jelentette ki.

Mint mondta, Putyin legnagyobb tévedése az volt, amikor Ukrajna lerohanása mellett döntött, és ezt a hibát azért követte el, mert nem érti, hogy az emberi szabadságvágy mindig győzedelmeskedni fog. “Az ukrán katona harca más, mint az orosz katonáé, akinek az életét Putyin felforgatta egy régmúltért és egy soha nem létező jövőért. Ukrajna ezzel ellentétben valami egzisztenciális, az emberi léthez tartozó dologért küzd, ami erősebbé teszi az akaratát az oroszokénál” – hangoztatta a bizottság elnöke. Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak amellett, hogy 40 ezer ukrán katonát már kiképzett, és 28 milliárd euró értékű hadi felszerelést szállított Kijevnek, még tovább kell fokoznia Ukrajna katonai támogatását. “Az európai védelmi ipar 40 százalékkal növelte lőszergyártási kapacitását. A jövő hónapig több mint félmillió tüzérségi lövedéket szállítunk, az év végéig pedig több mint egymillió lövedéket, de ez biztosan nem elég” – mutatott rá.

Véleménye szerint Ukrajna védelmi képességeit az európai védelmi képességek részeként kell tekinteni, ezért döntött úgy az EU, hogy bevonja az országot saját védelmi ipari stratégiájának előkészítésébe.

(MTI)

A kétségek és gyanakvás eloszlatása végett hangsúlyozom, hogy minden egyes euró, amelyet Ukrajna támogatására mozgósítunk, saját biztonságunkba és jólétünkbe, az Európai Unió stabilitásába fektetjük be – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kedden Strasbourgban. Michel az Európai Parlament plenáris ülésén, a múlt heti EU-csúcs következtetéseit tárgyaló vitában hangsúlyozta: az, hogy a tanácsülésen egyhangú döntés született végül Ukrajna négyéves időszakon át tartó, 50 milliárd eurós támogatásáról, azt mutatja, hogy a tagállamok nem hagyják magukat megfélemlíteni Oroszország által, amely brutálisan megsértette Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot.

Michel beszédében felkérést intézett az Egyesült Államok képviselőházához, hogy bocsássa rendelkezésre az Ukrajna pénzügyi stabilitásának garantálásához szükséges 60 milliárd dollárt.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők (SZBU) főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij helyetteseit is el kívánja bocsátani, állítja Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő, akinek a szavait az MTI szemlézte.

A politikus azt állítja, hogy Zaluzsnijjal együtt elbocsátani tervezik az összes helyettesét:

• Evhen Moiszjukot, akit Oroszországban a Donyec-medence lövetésével vádolnak, amelyben több mint százan meghaltak vagy megsebesültek. Az orosz belügyminisztérium 2023 augusztusában körözést adott ki ellene.
• Mihajlo Zabrodszkijt, aki részt vett a kijevi haderő Donyec-medencei hadműveletében, 2017-2019-ben az SZBU légideszant csapatainak parancsnoka volt.
• és Mikola Balant, aki pedig 2022-ig az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka volt.

Az ukrán államfő a RAI olasz tévécsatornának adott interjújában korábban elismerte, hogy átalakítást fontolgat az ország katonai vezetésében. Hangsúlyozta, hogy a hadsereg vezetése mellett szerinte az ország teljes vezetői apparátusának személyi megújítására is szükség van. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközökben és a közösségi hálózatokon január 29-én jelentek meg a Zaluzsnij lemondásáról szóló, forrásokat idéző jelentések. Aznap – értesülések szerint – Zelenszkij javasolta a főparancsnoknak, hogy önként nyújtsa be lemondását. Boriszlav Bereza, a törvényhozás egykori képviselője szerint Zaluzsnijnak felajánlották az egyik európai ország nagyköveti posztját, de ő ezt visszautasította. Egy nappal korábban Evhen Sevcsenko parlamenti képviselő viszont azt mondta, Zaluzsnij elfogadta, hogy londoni nagykövet legyen.

Az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél mintegy száz dolgozó nem hajlandó munkaszerződést aláírni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal – mondta el Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden az RFI francia rádióban.

A NAÜ információi szerint az erőművet működtető orosz hatóságok az érintetteket nem engedi belépni a létesítmény területére. A főigazgató közölte, szerdai zaporizzsjai látogatásán meg fogja vizsgálni, hogy ez a körülmény hatással van-e az erőmű működésére.

Pár nappal ezelőtt a NAÜ arról számolt be, hogy már nem engedik be az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársait a létesítmény területére.

A zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorát hónapokkal ezelőtt lekapcsolták, azok nem termelnek áramot, de a nukleáris fűtőanyagok hűtését továbbra is fenn kell tartani. Az üzem röviddel az ukrajnai háború megindítása után orosz ellenőrzés alá került, de azóta is időről időre támadások érik a létesítményt. Moszkva és Kijev ezekkel kölcsönösen egymást vádolja.

Ennek a hatalmas létesítménynek 12 ezer dolgozója volt valaha, mára ezt a létszámot 2-3 ezer közé csökkentették. Pillanatnyilag a helyzet stabil, de nagyon-nagyon törékeny ez az egyensúly – hangsúlyozta Grossi az interjúban.

Rafael Grossi kedden Kijevbe érkezett, és megbeszélést folytatott Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszterrel, és más ukrán tisztségviselőkkel is találkozik majd. Szerdán Zaporizzsjába utazik tovább, és a tervek szerint Moszkvában is látogatást tesz.

Az Oroszország északnyugati részén fekvő Karéliában kedden újrakezdődött az előző este lezuhant Mi-8-as típusú helikopter személyzetének keresése – számolt be a helyi katasztrófavédelem sajtószolgálata.

Artur Parfencsikov, a régió vezetője az esti órákban közölte, hogy a keresési munkálatokat éjszakára leállították. Az elöljáró ugyanakkor beszámolt arról, hogy a mentők az Onyega-tó fenekén megtalálták a legénység egyik tagjának holttestét, de személyazonosságát még nem állapították meg.

A keresést ma reggel folytatták. A munkát 50 méteres mélységben végzik. Az időjárási körülmények a helyszínen nem rosszak

– közölte egy bizottsági tisztviselő.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma északnyugati légimentő központjának Mi-8-as típusú helikopterével, amely a karéliai Onyega-tó felett végzett gyakorlórepülést, háromfős személyzetével, február 5-én este megszűnt a kapcsolat. Roncsának darabjaira a parttól 11 kilométerre, a tó fenekén bukkantak, ahol a víz mélysége 40-50 méter.

A tárca közölte, hogy a helikoptert több ezer repült órával rendelkező, tapasztalt személyzet irányította. A közlekedési vizsgálóbizottság büntetőeljárást indított a biztonsági szabályok megsértése miatt. A vizsgálat a helikopter lezuhanásának több verzióját vizsgálja, köztük a személyzet hibáját, az időjárási körülményeket és a berendezések meghibásodását.

TASZSZ orosz hírügynökséget a műveleti szolgálatok arról tájékoztatták, hogy a Mi-8-as helikopter lezuhanását az előzetes adatok szerint annak jegesedése okozta. Erre utalt az, hogy a helyzet gyorsan alakult ki, a személyzet pedig nem jelentett semmilyen fedélzeti problémát.

Egy két hónapos kisfiú meghalt, anyja pedig megsérült a hétfőről keddre virradóan Harkivot ért orosz rakétatámadásban, közölte a regionális kormányzó.

A Reuters cikke szerint Oleg Szinegubov a Telegramon közölte, hogy a gyermek holttestét egy összedőlt háromemeletes szálloda romjai alól szedték ki. Az épületet hajnali 2 óra 30 perckor érte rakétacsapás.

Két másik nő is megsebesült, őket kórházba vitték.

Szinegubov tájékoztatása szerint összesen harminc épületben és autóban keletkezett kár az éjjeli akció miatt.

Oroszország egyelőre nem erősítette meg a támadás hírét.