Nézze! Ez nem egy piac vagy bazár, anélkül, hogy bárkit megsértenék, tehát ez nem alkudozás volt. Mi soha nem kevertünk össze olyan dolgokat, amiknek semmi közük egymáshoz
– így felelt Szijjártó Péter Jan Balliauw-nak a belgiumi VRT TV Terzake című műsorában arra kérdésre hogyan forgatta át a magyar kormány győzelemmé az uniós csúcson elszenvedett vereséget, tekintettel arra, hogy Magyarország anélkül hátrált meg, hogy engedményeket kapott volna. A külgazdasági és külügyminiszter szerint számunkra két dolog volt nagyon fontos: az első, hogy Magyarországnak járó uniós pénzeket nem küldik Ukrajnába. A riporter közbevetésére – miszerint ilyene uniós javaslat nem is létezett – Szijjártó azt mondta: „ha tagállamként nem kapod meg a neked járó forrásokat, akkor felmerül a gyanú, hogyha egy külső partnert kellene anyagilag támogatni, akkor az a pénz, amit neked kellene megkapnod, de nem kapod meg, esetleg a harmadik partnerhez kerül. De garanciát kaptunk arra, hogy ez nem fog megtörténni.”
A másik magyar feltételről a tárcavezető így fogalmazott: „nagyon fontos volt számunkra, hogy minden évben legyen egyfajta felülvizsgálati mechanizmus, hogy lássuk, hogyan költi el a pénzt az ukrán fél, és most a bizottság minden évben jelentést fog készíteni, és a jelentés alapján az Európai Tanács iránymutatást fog adni. Tehát mind a két elvárásunk teljesült, így nem volt okunk arra, hogy ne támogassuk a javaslatot.”
Jan Balliauw felvetette: Orbán Viktor korábban évenkénti döntést szorgalmazott, ehhez képest évenkénti jelentésben állapodtak meg a tagállamok. Szijjártó ezt azzal söpörte le, hogy az „évenkénti jelentés lehetőségét arra, hogy iránymutatást adjon az Európai Bizottságnak, ez így rendben van.
„De ez valami más” – ismételte meg a riporter, mire Szijjártó azt mondta.
De nekünk ez megfelel.
Arra a kérdésre, Magyarország meglepődött-e azon, hogy egyedül maradt az ukrajnai támogatás ügyében a tagállamok között, Szijjártó így felelt: „Soha nem voltunk hajlamosak arra, hogy mások szemszögéből nézzük a dolgokat, tehát mi csak saját magunkért vagyunk felelősek, és hogy a többiek mit döntenek, az az ő felelősségük.” A külügyminiszter elismerte, hogy nagy a nemzetközi nyomás a magyar kormányon.
De ez az elmúlt 14 évben is így volt, ez nem újdonság. Amióta 2010-ben hivatalba léptünk, ez a nyomás azóta nehezedik ránk, mert nem követjük a fősodort. Sokszor képviselünk olyan álláspontot, amelyek ellentétesek a fősodorral, mert ez a mi nemzeti érdekünk.
Megkérdezték a miniszter Donald Tusk lengyel kormányfő azon kijelentéséről, hogy szerinte Orbán Viktor elfáradt. „Tusk úr nagyon-nagyon barátságtalan velünk szemben. Ellenségnek tekint minket, és ez sajnos nem túlzás. De tudja, Magyarország és Lengyelország, a magyarok és a lengyelek testvériségben élnek, ezért nem hagyjuk, hogy Tusk miniszterelnök úr megzavarja ezt a testvériséget, megértjük, hogy neki ez a politikai álláspontja, rendben, ezzel együtt tudunk élni.”
Azt a kérdést is feltették Szijjártónak, kérte-e valaha Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy az oroszok hagyják abba az ukrajnai inváziót.
Mindig nagyon világossá teszem az álláspontomat mindenki számára, és nagyon világossá tettem az álláspontunkat Szergej Lavrovnak és az összes orosz kollégának egyaránt, hogy mi elítéljük a háborút. A háború rossz, rossz nekünk, rossz Ukrajnának, rossz Európának, és szeretnénk, ha abbahagynák. Nagyon világossá tettem. De tudja mit? Nagyon könnyű ukránpártinak lenni itt, Brüsszelben, Washingtonban a szép irodákban, de tessék megpróbálni Moszkvában! Én ott voltam, és részt vettem az Orosz Energiahéten, körülbelül 1000 ember volt ott a teremben. Ott ültem Oroszország miniszterelnök-helyettese és a legnagyobb oroszországi energetikai vállalatok vezetői mellett, és ott nyíltan kijelentettem, hogy elítéljük a háborút, és azt szeretnénk, ha ez a háború véget érne, és ez rossz nekünk.
Szijjártó Péter megismételte: „Számunkra, magyarok számára a területi integritás és szuverenitás elve nem vita tárgya. Mi kiállunk Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért. Az nem lehet kérdés, hogy Ukrajna és minden más ország területi integritását és szuverenitását tiszteletben kell tartani. Ez nem kérdés. A kérdés az, hogy hogyan lehet megállítani az emberek gyilkolását” – fogalmazott a miniszter.
A Svédország NATO-tagságának ratifikációját firtató kérdésre Szijjártó azt mondta: a kormány már régen elvégezte a saját feladatát, és azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy ratifikáljuk Svédország NATO-csatlakozását. „De a helyzet az, hogy sok parlamenti képviselőnk sértve érzi magát azon svéd politikusok miatt, akik Magyarországot bírálják, hogy az demokratikus ország, vagy a parlamentet, hogy az nem demokratikus intézmény, bírálják a választásokat, mintha azok nem lennének demokratikusak. (…) Világossá tettem svéd kollégáimnak, hogy tegyenek valamit annak érdekében, hogy biztosítsák ezeket az embereket – akiktől azt várják, hogy szavazzák meg a csatlakozásukat –, hogy nem fogják őket többé antidemokratikusnak minősíteni, mert igazságtalan. (…) Remélem, hogy ez az eljárás hamarosan lezárulhat, de tudja, nem igazán értem, hogy a svéd miniszterelnök miért nem reagált még pozitívan az én miniszterelnököm meghívására, pedig nagyon könnyedén el tudna jönni. A ratifikáció előtt még Törökországba is ellátogatott, úgyhogy szerintem nagyon is helyénvaló lenne, ha eljönne még a szavazás előtt.”
