Hatalmas tömeg gyűlt össze a tel-avivi Habima téren, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya lemondását követelje.
A tüntetők új választások kiírását és a Gázába hurcolt izraeli túszok szabadon engedését követelték, ugyanis szerintük a kormány nem tesz eleget a kiszabadításuk érdekében.
💥In Tel Aviv, "Elections now!" "Netanyahu – our downfall! Leave! We will rebuild our country ourselves!" (Dana Ra'ani) pic.twitter.com/429KczCS5l
HAPPENING NOW IN TEL AVIV! The largest rally we had against this war and for Israeli-Palestinian peace. Thousands of Jewish and Palestinian citizens of Israel are marching now demanding a ceasefire agreement, the release of the hostages and the end of the killing in Gaza. Wow. pic.twitter.com/mzHAo6AKuL
— Alon-Lee Green – ألون-لي جرين – אלון-לי גרין 🟣 (@AlonLeeGreen) January 18, 2024
A Times of Israel beszámolója szerint a demonstráción kisebb dulakodás tört ki. Egy ellentüntető a színpadra vonulást akarta megakadályozni, mielőtt a földre vitték – eközben Izrael-ellenesnek hívta a demonstrálókat.
Mindenkinek el kell ismernie a palesztinok jogát saját államuk megalapítására, ennek a jognak a megtagadása elfogadhatatlan – jelentette ki az ENSZ főtitkára szombaton az el nem kötelezett országok ugandai csúcstalálkozóján a Gázai övezeti háborúra utalva.
António Guterres hozzáfűzte: ennek a jognak a megtagadása beláthatatlanul hosszú időre nyújt el egy olyan konfliktust, amely komolyan fenyegeti az egész világ békéjét és biztonságát, súlyosbítja a világ megosztottságát, szítja a szélsőségességet.
Yuki IWAMURA / AFP António Guterres
Az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese és fő támogatója a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában szintén támogatja és támogatta korábban is a kétállami megoldás megvalósítását, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon meg egy palesztin állam. Ezt Joe Biden amerikai elnök újra elmondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, amikor pénteken telefonon beszéltek egymással, hozzátéve, hogy a palesztin állam létrejötte része a közel-keleti tartós békéről és Izrael tartós biztonságáról szóló elképzelésének. Netanjahu viszont ismét elutasította a kétállami megoldást, és azt is, hogy Izrael csökkentse a Hamász elleni katonai műveleteinek intenzitását. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora a telefonbeszélgetés után újságíróknak azt mondta: „nyilvánvalóan másképp látjuk a kérdést, de az elnök még mindig hisz a palesztin állam megvalósíthatóságában, még ha az nagyon nehéz lesz is”.
Netanjahu hivatala is beszámolt szombaton a telefonbeszélgetésről, és úgy fogalmazott, hogy „a miniszterelnök biztonsági okokra hivatkozva elutasította a palesztinok önállóságát a Gázai övezetben, a terület felett Izraelnek kell ellenőrzést gyakorolnia”.
Csütörtökön Netanjahu arról beszélt, hogy Izraelnek Ciszjordániát is teljesen katonai ellenőrzése alatt kell tartania biztonsága érdekében, tehát ennélfogva is kizárandó a palesztin szuverenitás.
Az iráni külügyminisztérium elítélte azt az izraeli rakétacsapást, amely szombaton Szíriában megölte az iráni Forradalmi Gárda négy tagját. A Damaszkusz elleni szombati rakétacsapásban a szíriai fegyveres erők több tagja is életét vesztette.
Irán fenntartja magának a jogot, hogy a megfelelő időben és helyen válaszoljon a hazug cionista rezsim szervezett terrorizmusára
– idézte az iráni állami média Nasszer Kanáni külügyminisztériumi szóvivőt, aki egyúttal felszólította a külföldi országokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy ítéljék el a támadást.
A szóvivő szerint a damaszkuszi légicsapás egy „kétségbeesett kísérletet arra, hogy fokozódjon a bizonytalanság a térségben”.
Egy magas rangú Hamász-tisztviselő szombaton cáfolta Joe Biden amerikai elnök megjegyzéseit arról, hogy Izrael beleegyezhet a palesztin állam létrehozásába, írja az AFP-re hivatkozva a Guardian.
Az úgynevezett kétállami megoldást, vagyis egy Izraeltől független Palesztina létrehozását, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön egy televíziós beszédben vetette el. Az amerikai elnök ezután nyilatkozott úgy, hogy a független palesztin állam nem került le a napirendről, és Netanjahu valamilyen formában mégis hozzájárulhat a kétállami rendezéshez. „A kétállami megoldásoknak több típusa is létezhet. Számos olyan ország van, amely tagja az ENSZ-nek, de nincs saját hadserege” – nyilatkozta Biden.
Nem csapja be a népünket annak a látszata, hogy Biden a független Palesztináról prédikál. Biden teljes mértékben bűnrészes a népirtó háborúban, semmi jót nem várhatunk tőle
– fogalmazott közleményében Izzát al-Rishq, a Hamász politikai irodájának tagja.
Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azzal vádolja Izraelt, hogy finanszírozta háborús ellenfelét, a Hamász palesztin fegyveres csoportot.
Borrell pénteken tiszteletbeli doktori címet kapott a spanyol Valladolid Egyetemen, ahol az ennek alkalmából rendezett ünnepségen az El País tudósítása szerint így fogalmazott:
A Hamászt az izraeli kormány finanszírozta, hogy meggyengítse a Palesztin Hatóságot.
Johan ORDONEZ / AFP Josep Borrell
Az EU külpolitikájáért felelős Borrell szerint a jelenlegi konfliktus megoldásához szükség van egy palesztin állam létrehozására.
Az egyetlen megoldás az, hogy két államot hozunk létre, amelyek osztoznak azon a földön, amelyért száz éve halnak… Egy ilyen megoldást kívülről kell erőltetni.
Az izraeli kormány visszautasította Borrell vádjait. Ophir Falk legfőbb külpolitikai tanácsadó szerint Borrell téved, ugyanis Benjamin Netanjahu miniszterelnök távolról sem a Hamász megerősítésére törekszik, ellenkezőleg, három nagyszabású katonai műveletben is gyöngítette a Hamászt, 2012-ben, 2014-ben és 2021-ben:
Az október 7-i mészárlás és túszejtés után Netanjahu hadikabinete utasította az izraeli hadsereget a Hamasz megsemmisítésére.
Borrell megjegyzései néhány nappal azelőtt hangzottak el, hogy az EU külügyminiszterei találkozókat tartanak Izraelben, majd tárgyalnak egyfelől a Palesztin Hatósággal, másfelől Brüsszelben a legfontosabb arab országokkal.
Az izraeli ellenzék, valamint elemzők és sajtóorgánumok, köztük a New York Times már korábban is állította, hogy Netanjahu kormánya szemet húnyt a Hamasz finanszírozása felett, egyebek mellett azzal, hogy engedélyezte Gáza katari finanszírozását, annak érdekében, hogy a palesztinokat rivális politikai táborokra ossza fel.
Netanjahu annak idején is tagadta, hogy engedélyezte a Hamász pénzelését.
Viszont még 2019-ben pártja, a Likud konferenciáján azt mondta:
Aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrehozását, támogatnia kell a Hamasz megerősítését.
Irán megerősítette, hogy Forradalmi Gárdájának négy tagja meghalt a Damaszkusz elleni szombati rakétacsapásban, továbbá a szíriai fegyveres erők több tagja is életét vesztette.
Közleményükben ez áll:
A bűnöző cionista rezsim ismét megsértette Damaszkuszt, a szíriai fővárost. A megszálló rezsim vadászgépeinek légicsapása során számos szíriai és az Iráni Iszlám Köztársaság négy katonai tanácsadója mártírhalált halt.
Sajtóértesülés szerint az egyik halott a Forradalmi Gárda elitegysége, a Quds haderő hírszerzési osztályának vezetője volt.
Az iráni állami televízió „terroristaakciónak” minősítette a támadást.
Az iráni állami hírhálózat, a Press TV bemutatta a rakétacsapás helyszínét:
New footage shows the extensive devastation caused by an Israeli attack in the Western Mezzeh Villas suburb in Damascus pic.twitter.com/BueiMQbI2V
A Hamász palesztin iszlamista szervezet és Izrael között a Gázai övezetben zajló konfliktus kiújulása óta a jemeni húszi lázadók számos kereskedelmi hajó ellen hajtottak végre támadásokat a Vörös-tengeren, nemzetközi vélemények szerint iráni támogatással. Az Egyesült Államok a Szuezi-csatornához vezető, kulcsfontosságú tengeri kereskedelmi útvonal hatékonyabb védelme érdekében nemzetközi katonai szövetség létrehozását kezdeményezte, aminek már több mint húsz ország, köztük Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Hollandia, Norvégia és Dánia a tagja és épp pénteken jelentette be Belgium is, hogy csatlakozik a vörös-tengeri katonai szövetséghez.
Az amerikai légierő most megsemmisített három húszi hajóelhárító rakétát Jemenben, melyek az USA fegyveres erők központi parancsnoksága szerint a Vörös-tenger déli része felé irányultak és készen álltak a kilövésre.
A közlemény szerint miután az amerikai erők azonosították a rakétákat Jemen húszik által ellenőrzött területén, és megállapították, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a térségben tartózkodó kereskedelmi és hadihajókra, önvédelemből csapást mértek és megsemmisítették a rakétákat.
Pénteki telefonbeszélgetésük során gázai túszokról is egyeztetett Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök.
Az USA elnöki hivatalának közleménye szerint a következő témák kerültek terítékre:
az izraeli katonai műveletek átalakítása, melynek lényege, hogy az izraeli fél az eddigieknél célzottabb támadásokkal próbálja fenntartani a katonai nyomást a Hamászon és vezetőin; az Egyesült Államok szerint ez a kulcsa annak, hogy több humanitárius segély jusson el a palesztin lakossághoz
Biden üdvözölte az izraeli kormány azon döntését, hogy hozzájárult egy lisztszállítmány eljuttatásához a palesztin területre Asdód kikötőjén keresztül
a felek megvitatták az előrelépést a Palesztin Hatóságnak járó anyagi források eljuttatásában, amiből az képes fizetni a ciszjordániai biztonsági erők tagjainak illetményét
Biden vázolta elképzelését a tartós béke feltételeiről, valamint a térségbe integrált Izrael biztonságának megteremtéséről.
A megbeszélésen szóba került az úgynevezett kétállami megoldás, mely két teljesen független államként képzeli el Izrael és Palesztina jövőjét.
Netanyahu még egy csütörtöki televíziós beszédben elutasította az ideát, sőt, azt az amerikai sürgetést is, miszerint Izrael csökkentse a katonai műveletek intenzitását.
A kormányfő szavaira már aznap reagált a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby, mégpedig úgy, hogy: „Nyilvánvalóan másképp látjuk a kérdéseket.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter még szerdán Davosban a Világgazdasági Fórum pódiumbeszélgetésén azt hangoztatta, hogy Izrael soha nem lesz képes „valódi biztonságot” kialakítani a palesztin függetlenség felé vezető útiterv nélkül.
