Az előző nap eseményeiről itt tudósítottunk.
Igen, kifejezetten. Nem hiszem, hogy lenne civil áldozat. Ezért is gondolom sikeresnek.
– mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke újságírói kérdésre válaszolva a jemeni húszik elleni amerikai és brit légicsapásokról. Biden egy kampányesemény előtt beszélt röviden a támadásról, és azt ígérte az újságíróknak, később hosszabban is véleményezi majd.
Az amerikai hadsereg szerint a brit és amerikai erők harminc húszi célpontot támadtak Jemenben, több mint 150 rakétával. Ez több, mint amiről korábban beszéltek, írja a Reuters. A csapásokban öt ember meghalt, hat megsérült. Az amerikai haderő arra számított, hogy a húszik vissza fognak támadni, és ez meg is történt: kilőttek egy rakétát egy hajóra, de nem talált el semmit.
Izrael egy Katarral megkötött megállapodás alapján gyógyszereket küldhet a Gázai övezetbe a csaknem száz napja a Hamász iszlamista terrorszervezet fogságában lévő izraelieknek, jelentette be péntek este az izraeli miniszterelnöki hivatal.
Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad vezetője által Katarral megkötött megállapodás szerint a következő napokban a vöröskereszt fogja eljuttatni a szükségesnek ítélt gyógyszereket a Hamász túszainak. A lehetőségért cserébe Izrael humanitárius segélyt, részben szintén orvosságokat küld a nélkülöző palesztin civileknek is az övezetbe. A Gázai övezeti iszlamista szervezetek fogságában még százharminc elhurcolt van Izrael számítása szerint, de közülük mintegy húsznak már csak a holtteste. A túszok közül többen még az október 7-i terrortámadásban vagy később megsebesültek. Többen szenvednek valamilyen krónikus betegségben: asztmában, hipertóniában, szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben, és többen nyolcvan évnél is idősebbek.
Izrael kezdettől fogva követeli, hogy a túszok kaphassanak gyógyszert, de a Hamász mostanáig megtagadta az együttműködést ebben a kérdésben, ám végül engedett Katar fokozott nyomásának. Az elhurcoltak családtagjainak központjában bejelentették, hogy a gázai humanitárius szállítások feltételéül követelik annak képi bizonyítékát, hogy az elraboltak valóban megkapták a gyógyszereket.
(MTI)
Jemen nemzetközileg elismert kormánya pénteken közölte: a húszi lázadókat tartja felelősnek azért, hogy az országot „propagandacéllal” katonai konfliktusba rángatták bele.
A SABA jemeni hírügynökség által idézett közlemény szerint a brit és amerikai légicsapásokat a húszi célpontok ellen arra válaszul hajtották végre pénteken, hogy a síita lázadók az utóbbi hetekben folyamatosan támadták a Vörös-tengeren közlekedő hajókat.
Az ománi külügyminiszter jelezte: úgy véli, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által végrehajtott támadások csak tovább fogják élezni a már egyébként is rendkívül veszélyes helyzetet.
Jemenben 2014 augusztusa óta tart a polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, nemzetközileg is elismert jemeni elnökhöz hű erők között.
Farea Al-Muszlimi Jemen-szakértő, a Chatham House agytröszt munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaúdi irányítású erők légicsapásai a húszik ellen hosszú évekig súlyos szenvedést okoztak a jemeni lakosságnak, miközben azonban nem tudták hatékonyan elrettenteni a lázadókat újabb támadások végrehajtásától. „A szaúdiak kilenc évig próbálkoztak ezzel a módszerrel, és nyilvánvaló, hogy nem működött” – fogalmazott a szakértő.
A szaúdi külügyminisztérium „önmérsékletre” szólított fel annak érdekében, hogy elkerüljék a konfliktus eszkalációját. A királyság jelezte, hogy „feszülten figyeli” a helyzet alakulását.
A jemeni húszik a brit és amerikai légicsapások megindítása után ismét azzal fenyegetőztek, hogy folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat, valamint azzal, hogy ezentúl bárhol „legitim célpontnak” tekintenek minden amerikai és brit érdekeltséget.
John Kirby, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az MSNBC televíziónak adott interjúban azt mondta: még elemzik a húszi célpontokra – rakéták és drónok tárolására, illetve indítására használt létesítményekre – mért csapások hatását, és a következő órákban tudják felmérni, hogy ténylegesen mekkora károkat tudtak okozni.
Jemenben a lázadók által ellenőrzött területeken a húszik több ezer híve vonult az utcákra pénteken, hogy tiltakozzon a brit-amerikai légicsapások ellen. A felkelők szócsövének számító al-Maszira tévécsatornában bemutatott felvételeken a feldühödött tüntetők azt skandálták, hogy nem hátrálnak meg, „legyen világháború”.
(MTI)
Izrael külügyminisztere, Israel Katz reagált Recep Tayyip Erdogan török elnök korábbi megjegzéseire. Erdogan bejelentette, hogy Törökország dokumentumokkal segíti Dél-Afrika Izrael elleni háborús bűnökkel foglalkozó perét.
Azt gondolom, hogy Izraelt elítélik a perben. Hiszünk a Nemzetközi Bíróság igazságában.
– mondta Erdogan.
Katz erre azt mondta, hogy Erdogan olyan országból származik, amelynek a múltjában ott az örmény népirtás, és most Izraelt támadja alaptalanul.
Emlékszünk az örményekre és a kurdokra. A történelem magáért beszél. Izrael védelmezi magát az ön barbár szövetségeseitől, nem támadja őket.
– tette hozzá.
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke azt mondta, hogy a jemeni hútikra mért brit légicsapások aránytalanok voltak, és Nagy-Britannia vérfürdőt szeretne csinálni a Vörös-tengerből.
A hágai Nemzetközi Bíróságon folyó, Izrael állítólagos népirtásával kapcsolatos meghallgatás második napján, pénteken a zsidó állam képviselői mondhatták el védőbeszédeiket, érveléseiket. Itt jelentette ki az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója, Tal Becker, hogy „ha voltak népirtási cselekmények, akkor azokat Izrael ellen követték el”. A jogász szerint a nagyüzemi mészárlás, a csonkítás, az erőszak és az elrablás bűntettei mind a Hamászt terhelik.
„Olyan időket élünk, amikor a szavak értéke lecsökken. Sokak számára ellenállhatatlan a kísértés, hogy a legfelháborítóbb kifejezéshez nyúljanak, hogy rágalmazzanak és démonizáljanak” – fogalmazott Becker, aki úgy érvelt a meghallgatáson, hogy a népirtás kulcseleme egy nép teljes vagy részleges elpusztításának szándékát jelenti, ez pedig Izrael esetében az ő álláspontja szerint teljesen hiányzik.
Izrael nem arra törekszik, hogy elpusztítson egy népet, hanem hogy megvédje a népét, és ezt a törvénynek megfelelően teszi még akkor is, ha egy szívtelen ellenséggel áll szemben
– jelentette ki.
Dél-Afrikát megszólítva Becker ezután arról beszélt, hogy ha azt állítják, hogy Izraeltől meg kell tagadni a védelem képességét, „akkor az abszurd végeredmény az lesz, hogy a népirtás címszó álcája alatt a bíróság megpróbálja megakadályozni, hogy Izrael megvédje állampolgárait egy olyan szervezettel szemben, amely nyílt népirtást folytat ellenük”.
A dél-afrikai vádak nem szolgálnak bizonyítékul a népirtó szándékra vonatkozó állítások alátámasztására, ezért a keresetet el kell utasítani
– zárta beszédét Becker.
Malcolm Shaw brit ügyvéd azzal védte Izraelt a népirtás vádjával szemben, hogy a gázai elleni támadások a fegyveres erő önvédelmi célú jogszerű alkalmazását jelentik. Az izraeli cselekmények szerinte semmiben sem felelnek meg a népirtás bűnének. Az Izraeli Védelmi Erők a törvényeknek megfelelően cselekszenek, a Hamász terroristáit veszik célba, nem palesztin civileket. A civil áldozatok azonban elkerülhetetlenek a harcok során, mivel a terroristák a lakosság soraiban bujkálnak. A civil halálos áldozatok magas száma egy háború során nem jelent népirtást – hívta fel a figyelmet Shaw.
Az ügyvéd végezetül azzal vádolta Dél-Afrikát, hogy kijelentéseivel elkoptatja a népirtás vádját, amit Shaw bűncselekménynek nevezett, mivel az afrikai ország azt az izraeli offenzívára alkalmazza. Mint fogalmazott, igazi népirtás akkor történt, amikor a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt október 7-én, és mintegy 1200 embert megöltek.
Egy újabb ügyvéd, Christopher Staker ügyvéd azzal érvelt, hogy az izraeli katonai művelet leállítását szorgalmazó ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kereset azt a célt szolgálja, hogy megvédje a Hamászt az izraeli válaszcsapástól. Véleménye szerint egy ilyen bírósági döntés arra ösztönözné a terrorszervezetett, hogy ismét támadást intézzen. Galit Raguan ügyvéd Izrael védelmében elmondott beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy nem nevezhető népirtónak az a politika, mely a háborús övezet elhagyására figyelmeztet civileket, és amely humanitárius segítséget nyújt az érintetteknek. Mindez mutatja szerinte, hogy nem hiteles a népirtásra vonatkozó állítás. Azzal kapcsolatos bizonyítékokat bemutatva, hogy a Hamász miként használja a polgári infrastruktúrát és a polgári lakosságot céljai elérésére, Raguan azt mondta, a Hamász szándékos katonai stratégiája okozza a polgári károkat Gázában.
Az izraeli „háborús bűnök” a felelősek a megnövekedett regionális feszültségért és a Vörös-tengeri térségben tapasztalható erőszakért, amely szélesebb körű háború kirobbanásával fenyeget a Közel-Keleten – jelentette ki pénteken Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere.
Izrael, amely október óta harcol a Hamász ellen a Gázai övezetben, tagadja, hogy háborús bűncselekményeket követett volna el.
A jordániai külügyminiszter az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a jemeni húszi lázadók állásaira éjszaka mért légicsapások után közölte, hogy a nemzetközi közösség nem tett semmit a palesztinok elleni izraeli “agresszió” megállítása érdekében, ez pedig veszélyezteti a régió biztonságát.
A Gáza elleni izraeli agresszió, a palesztinok ellen folyamatosan elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi jog büntetlen megsértése a felelős a térségben egyre növekvő feszültségekért
– jelentette ki Szafadi. A külügyminiszter szerint a régió stabilitása és biztonsága szorosan kapcsolódik egymáshoz.
A nemzetközi közösség humanitárius, erkölcsi, jogi és biztonsági válaszút előtt áll. Vagy vállalja a felelősséget, véget vet Izrael agressziójának és megvédi a civileket, vagy hagyja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és szélsőséges minisztereinek, hogy egy olyan regionális háborúba rángassanak minket, amely a világbékét fenyegeti
– mondta a jordániai külügyminiszter.
Izrael közölte, hogy katonái betartják a nemzetközi jogot a Gázai övezetben, miközben a civilek által sűrűn lakott területeken tevékenykedő palesztin fegyveresek ellen harcolnak.
(MTI)
Az önvédelemhez fűződő jog alapján hajtott végre támadásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – áll az akcióról pénteken kiadott közös közleményben.
A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett kommünikét a brit és az amerikai kormány mellett Németország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Hollandia, Dánia és Bahrein is aláírta. A közös nyilatkozat előzményeként péntek hajnalban a brit és az amerikai fegyveres erők célzott csapásokat hajtottak végre a húszik állásai ellen. Az akcióban brit részről négy Typhoon harci repülőgép vett részt.
A Downing Street tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai támadásokhoz Hollandia, Kanada, Ausztrália és Bahrein nem műveleti jellegű támogatást nyújtott. A pénteki közös közlemény hangsúlyozza, hogy az akció előzményeként, a sorozatos figyelmeztetések ellenére a húszik jogsértő, veszélyes és destabilizáló támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.
A nyilatkozat kiemeli, hogy az elmúlt hetekben számos ország követelte hivatalos felhívásokban a húsziktól a támadások leállítását, és ugyanerre szólította fel a jemeni húszi lázadókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 10-én elfogadott 2722-es számú határozata is. A közlemény szerint a húszik november közepe óta kéttucatnál is több támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, és ez nemzetközi léptékű kihívásnak felel meg.
A precíziós ellencsapások célja az volt, hogy gyengítsék a húszik képességét a világkereskedelem és a nemzetközi hajózószemélyzetek élete elleni támadások elkövetésére a világ egyik legkritikusabb fontosságú hajózási útvonalán – áll a pénteki közös nyilatkozatban. A kommüniké szerint a brit és az amerikai fegyveres erők az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott joggal összhangban hajtottak végre közös műveletet számos célpont ellen a húszik ellenőrzése alatt álló jemeni térségekben.
A pénteki akció demonstrálta, hogy a résztvevő országok közös elkötelezettséget vállaltak a hajózás és a nemzetközi kereskedelem szabadságának, valamint a tengerészek életének megvédésére a jogsértő és indokolhatatlan támadásoktól – áll a közös nyilatkozatban.
Az aláíró országok hangsúlyozták: céljuk továbbra is a feszültség enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren. “Legyen azonban világos az üzenetünk: nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni és a kereskedelem szabad áramlását kell biztosítani a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetések folytatódása esetén” – fogalmaz a pénteki közös közlemény.
Izrael visszautasította és alaptalannak nevezte pénteken a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) Dél-Afrika vádjait, amelyek szerint a közel-keleti ország népirtást követ el a Gázai övezetben.
A csütörtökön kezdődött meghallgatáson a Dél-afrikai Köztársaság annak megállapítását kérte az ENSZ hágai székhelyű bíróságától, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Dél-Afrika nagyon eltorzítja a történteket. Izrael él önvédelemhez való jogával. Gázai katonai akciói önvédelmi cselekmények a Hamász és más terrorszervezetek ellen. A jelenleg is folyó támadások a szélsőséges palesztin szervezetek megsemmisítését célozzák
– jelentette ki Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója a meghallgatás második napján.
Katasztrofálisak a körülmények a Gázai övezet még működő néhány kórházában, miután Izrael csaknem száz napja folyamatosan bombázza a területet – mondta el egy amerikai orvos a helyszínről.
„Nem maradt morfium” – mondta Seema Jilani amerikai orvosnő egy hangüzenetben, amelyet a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) nevű segélyszervezet tett közzé csütörtökön. Jilani nemrég tért vissza egy kéthetes misszióból, amelyet az IRC számára a Gázai övezet központjában lévő Al-Aksza kórházban végzett.
„A halál küszöbén lévő betegeket kezelünk, akiknek midazolamot adunk, amely szorongásoldó, de nem csillapítja a fájdalmat” – mondta az orvos.
Nincs méltóságteljes halál, ha az ember a földön fekszik egy gázai sürgősségi osztályon, és nincs morfium, nincs mobil oxigénpalack a kórházban
– mondta.
Jilani szerint csak a „teljes mértékben hősöknek nevezhető ápolóknak, önkéntes orvosoknak” köszönhető az, hogy az Al-Aksza kórház egyáltalán még működik. De még így is csak néhány napig lesz képes működni – tette hozzá az amerikai doktor.
A Hamász által ellenőrzött egészségügyi hatóság legfrissebb adatai szerint a háború kezdete óta 23 469 ember halt meg és további 59 604 sebesült meg az izraeli katonai műveletek következtében.
Semmivel nem lehet igazolni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Jemen elleni támadását, a húszik pedig folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat – jelentette ki pénteken Mohammed Abdusszalám, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók szóvivője az MTI tudósítása szerint. A húszik azt közölték, hogy csapások érték a fővárost, Szanaát, továbbá az északnyugati Szaada, illetve a Vörös-tenger mentén lévő Hodeida tartományt. Mohammed Ali al-Húszi, a húszi legfelsőbb politikai tanács egyik tagja barbárnak minősítette a műveletet.
Mindeközben Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a brit királyi légierő (RAF) és az amerikai erők által a húszi lázadók katonai létesítményei ellen az éjszaka folyamán végrehajtott csapásokat, melyekkel szerinte az Egyesült Államok és partnerei világos üzenetet küldtek, hogy nem fogják eltűrni a húszik támadásait és a szabad hajózás veszélyeztetését.
A műveletet Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
Richard Marles ausztrál védelmi miniszter pénteken azt közölte, Canberra kiszolgáló személyzettel támogatta a brit-amerikai akciót. „Ausztrália továbbra is támogat minden, a szabályokon alapuló világrendet erősítő műveletet” – szögezte le sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az akció ellen a húszikat támogató Irán máris tiltakozott, figyelmeztetve, hogy a nemzetközi művelet „szítja a régiós feszültséget”, megsérti Jemen szuverenitását és a nemzetközi jogba ütközik. Szaúd-Arábia közölte, követi a helyzet alakulását és a Vörös-tenger térsége biztonságát, valamint a hajózási szabadság fontosságát hangoztatta, az utóbbit nemzetközi elvárásnak nevezve. Az iraki miniszterelnök tanácsadója, Fádi es-Simmari – akit az INA iraki hírügynökség idézett – arra figyelmeztetett, hogy a csapásokkal „a Nyugat kiszélesítheti az Izrael és a Hamász közötti konfliktust”.
Ezekre a célpontokra csapott le az amerikai-brit légierő a pénteki hajnali órákban Jemenben, annak érdekében, hogy elrettentsék a húszi lázadókat a kereskedelmi hajók elleni további támadásoktól. Ez alapján Vörös-tengeri kikötővárost és a fővárost, Sana’a-t is érhette rakétatalálat.
These were the areas in Yemen targeted in the US airstrikes just a few hours ago pic.twitter.com/3jcFzJoLHP
— Visegrád 24 (@visegrad24) January 12, 2024
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős ülését kérte péntekre a Jemen elleni amerikai-brit csapásokkal kapcsolatban – közölte az orosz ENSZ-képviselet.
Szerdán a Biztonsági Tanács határozatban követelte, hogy a jemeni Houthik azonnal fejezzék be a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásaikat. Oroszország és Kína – a tanács állandó tagjai – tartózkodott a határozatról szóló szavazáson, Algériával és Mozambikkal együtt, míg 11 ország megszavazta azt.
Az iráni külügyminisztérium elítélte a jemeni csapásokat, mivel azok „egyértelműen sértik Jemen szuverenitását és területi integritását”, és sértik a nemzetközi jogot.
A támadásoknak nem lesz más eredménye, mint a bizonytalanság és az instabilitás szítása a régióban
– mondta a minisztérium szóvivője, Nasszer Kanani a minisztérium bejegyzésében.
Közben az Irán által támogatott libanoni fegyveres csoport, a Hezbollah is elítélte a jemeni csapásokat.
Az amerikai és a brit haderő, az ausztrál, a holland, a bahreini és kanadai légierővel közös akcióval támadást indított húszi állások ellen Jemenben péntek hajnalban. Tomahawk rakétákkal és harci gépekkel több mint egytucat célpontot találtak el annak érdekében, hogy visszaszorítsák a kereskedelmi hajókat ért támadásokat a Vörös-tengeren – számolt be a CNN a Pentagon jelentése alapján.
‼️ The United States and Great Britain, with the support of Australia, the Netherlands, Bahrain and Canada, launched joint strikes against Houthi targets in Yemen, the Pentagon said.
The strikes were from fighter jets and Tomahawk missiles. More than a dozen Houthi targets were… pic.twitter.com/hSSud3T1A5
— NEXTA (@nexta_tv) January 12, 2024
Rishi Sunak brit miniszterelnök a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak nevezte az Egyesült Államokkal együtt indított katonai műveletet. A brit kormányfő szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is. A nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére a húszik folytatták ezeket a támadásokat. A héten már brit és amerikai hadihajókat is célba vettek, és az így kialakult helyzet nem tartható tovább Sunak szerint.
Az MTI által ismertetett miniszterelnöki közlemény szerint Nagy-Britannia ezután is mindig fellép a hajózás szabadsága és az akadálytalan kereskedelmi forgalom biztosítása érdekében. A brit királyi haditengerészet a nemzetközi védelmi művelet keretében folytatja a járőrözést a Vörös-tengeren, hogy elrettentse a húszikat a további agressziótól – áll a londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett nyilatkozatban.
A brit védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a nemzetközi akcióban brit részről négy Typhoon FGR4 típusú harci repülőgép és egy Voyager légi üzemanyag-utántöltő vett részt. A Typhoon-kötelék Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat két húszi katonai létesítmény ellen. Az egyik célpont a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzet volt, ahonnan a londoni védelmi tárca pénteki beszámolója szerint a húszik felderítő és támadó drónokat indítottak. A brit harci gépek itt számos olyan épületet vettek célba, amelyeket a húszik drónokkal végrehajtott műveleteikhez használtak.
A brit királyi légierő másik támadási célpontja az ugyancsak északnyugat-jemeni Absz városának repülőtere volt, a felderítési adatok alapján ugyanis a húszik innen manőverező robotrepülőgépeket és drónokat egyaránt indítottak a Vörös-tenger felé – áll a londoni védelmi minisztérium tájékoztatásában.
A tárca hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezése során különös gondot fordítottak a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálására, és a kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre. A védelmi minisztérium még tanulmányozza, hogy az akció milyen eredménnyel járt, de már az első jelek is arra vallanak, hogy „csapás érte” húszik képességét a kereskedelmi tengerhajózás fenyegetésére – fogalmaz a tárca péntek hajnali közleménye.
A minisztérium szerint a fellépés bőségesen demonstrálta Nagy-Britannia elkötelezettségét a globális tengerhajózás forgalmának 15 százalékát lebonyolító, a világgazdaság szempontjából életbevágóan fontos vörös-tengeri hajózási útvonal megvédésére.
