Úgy tűnik, kudarcba fulladt a Peregrine küldetése – írja a CNN. Az Astrobotic Technology robotja magyar idő szerint január 8-án, reggel 8:19-kor indult el a Hold felé, a misszió célja az égitesten való landolás volt.
Siker esetén nagyjából 50 év után, az Apollo-program óta a Peregrine lett volna az első amerikai űreszköz, amely puha leszállást hajtott volna végre a Holdon. Emellett a robot lett volna az első olyan magáncég által épített eszköz, amely elérte az objektum felszínét.
A küldetés szivárgás miatt kritikus hajtóanyag-veszteséget szenvedett.
A vállalat már órákkal a felbocsátást követően bejelentette, hogy baj van: a Peregrine – feltételezhetően hajtóanyag-problémák miatt – nem tudta a Nap felé fordítani magát, ami ellehetetlenítette az akkumulátorok töltését. Az akkumulátorral kapcsolatos gondot ugyan utóbb megoldották, a szivárgás miatt viszont a Peregrine leszállóegységének helyzetszabályozó rendszerében a hajtóművek a várt élettartamukon jóval túl működtek, hogy megakadályozzák a lander irányíthatatlan bukdácsolását.
A cél jelenleg az, hogy az űreszközt a lehető legközelebb juttassák a Holdhoz, mielőtt kifogy az energiából. A Peregrine február 23-án szállt volna le.
Komoly veszteség
A robotot egy, a NASA-val kötött 108 millió dolláros szerződés keretében fejlesztették. Az amerikai űrhivatal célja, hogy magáncégek bevonásával jelentősen csökkentse a robotizált landolásos missziók költségeit.
John Thornton, az Astrobotic vezérigazgatója már az indítás előtt kiemelte a küldetés tesztjellegét, 50 százalékos esélyt adva a sikerre. Thornton korábban arról beszélt, hogy a küldetés többe került a vállalatnak, mint amennyi hasznos hoz. Az Astrobotic feje úgy vélte, a kudarc ugyan nem lehetetlenítené el a céget, de nehéz helyzetbe hozná.
A küldetés komoly veszteség nemcsak a vállalat, hanem a NASA, illetve más, a misszióba bekapcsolódott partnerek számára. A Peregrine-nek magyar vonatkozása is van, a fedélzeten a Puli Space Technologies Kft. emlékplakettje, a Puli Téridő Plakett is helyett kapott.
2023 augusztusában a Luna–25 révén egyébként Oroszország is megpróbált közel 50 év után űreszközt juttatni a Holdra. Az a misszió szintén kudarcos lett, a részletekről itt írtunk bővebben.
