A Magyar Vizsla és a szerverügy után az első csalódás azokat érte, akik biztosra vették a Fidesz győzelmét a parlamenti választásokon. A Political Capital Institute (PCL) szerint a tavasszal bekövetkezett vereség fő oka az „egy a tábor, egy a zászló” elvén nyugvó hibás politikai stratégia volt, melyet a párt 2006-ban sem volt képes megújítani.
Az elemzők úgy vélik a régi-új kormányfő azzal okozta az első csalódást, hogy a választások előtti kampányban Gyurcsány olyan politikusként jelent meg, aki tudja, hogy hova kívánja eljuttatni Magyarországot, ez a kép azonban a kormányalakításkor szertefoszlott. Ennek oka lehet a hosszúra nyúlt koalíciós alkudozás is.
Megszorítások
Bár 1994 óta először nem a legtöbbet ígérő politikai erő nyerte meg a választásokat, a pártok mégsem tudtak leszámolni a régi beidegződésekkel. Az MSZP szinte minden megszorító intézkedés bejelentésekor hangsúlyozta, hogy törzsszavazóikat, a nyugdíjasokat nem érheti hátrány, a Fidesz pedig az „emberek” szükségtelen megsarcolásaként utasította el a kormányzati döntéseket – mutattak rá a politológusok.
A hírhedt őszödi beszéd
A választásoknál, a megszorításoknál, és a reformoknál is fontosabb politikai témává vált Gyurcsány Ferenc kiszivárgott balatonőszödi beszéde – írja a PCI évértékelőjében. Az intézet szerint a beszéd a kormánnyal szemben állók és média leegyszerűsítő értelmezésének hatására a társadalmi csalódottság, valamint az utcai erőszak kiváltó okaként jelent meg a nyilvánosságban. Hozzátette: valójában azonban a magyar szélsőjobboldal újjászerveződését jelző zavargások ürügyévé váló beszéd nem okozott jelentős változásokat a közvéleményben: az MSZP számára súlyos vereséget hozó önkormányzati választás csak a kormányoldal már korábban is kimutatható népszerűtlenségét tükrözte.
Az önkormányzati választást követően az addig sem túl gördülékenyen működő kormánynak gyakorlatilag mindent újra kellett kezdenie, de az utcai erőszak megfékezése, és az erről szóló viták két hónapig minden más téma elől elvették a teret. Gyurcsány Ferenc azzal tudta stabilizálni helyzetét, hogy a külföld felé szigorúan elkötelezte magát a gazdasági stabilizáció végrehajtására, Orbán Viktor viszont pontosan azzal okozott csalódást a nemzetközi közvélemény előtt, hogy nem volt képes az újrakezdésre.
Az MDF nyert
Az elemzők szerint az államfő fellépései gyakran váltottak ki negatív visszhangot, ráadásul Sólyom László az őszi politikai válság idején is csak részben tudott problémamegoldóként feltűnni. A kisebb pártokat tekintve az SZDSZ és az MDF számára egyaránt jól sikerült a parlamenti választás, míg azonban átmeneti stagnálás után az év végére a kisebbik ellenzéki párt pozíciója tovább erősödött, a csalódott liberálisok tartós népszerűségvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni. A KDNP képtelen volt kilépni a Fidesz árnyékából – derül ki az elemzésből.
