Június 6-án átszakadt a dél-ukrajnai Nova Kahovka-i gát, ami árvizet és újabb humanitárius válságot idézett elő a háború által eleve sújtott régióban. A struktúra megrongálódásával nemcsak hatalmas területet árasztott el a víz, hanem számos környezeti és ökológiai probléma is fellépett.
A gát megsemmisülése után azonnal heves esőzések és zivatarok kezdődtek, amelyek tovább rontottak a helyzeten, és még nehezebbé tették az emberek evakuálását, illetve a humanitárius segélyek eljuttatását. Az esemény hatása messze túlmutatott a közvetlen humanitárius problémákon.
Ahogy a víz visszahúzódott, nyilvánvalóvá vált, hogy a gátszakadás hatalmas környezeti katasztrófává vált. Az áradás olyan szennyezési hullámot indított el, amely messzemenő következményekkel járt a Fekete-tengerre és a szomszédos régiókra nézve. Az elmosott pöce- és trágyagödrök okozta jelentős ürülékszennyezéstől kezdve az ipari szennyezésig a Fekete-tengerre nehezedett a katasztrófa súlya. A tengeri élővilágra, a vízminőségre és az emberi egészségre gyakorolt hatásokat intenzív módon kutatták.
A georgiai (grúziai) JAM-News, a román G4Media, a bolgár Nauka és az ukrán Donbass News újságírói a közelmúltban átfogó elemzés alá vetették a Nova Kahovka-i gátszakadás következményeit, megvizsgálva a katasztrófa azonnali és hosszú távú hatásait. A csapat szakértői vélemények és elemzések révén igyekezett megérteni, hogy az esemény milyen összetett következményekkel járt a Fekete-tengerre és a szomszédos régiókra nézve. Az eredményeket magyar nyelven elsőként a 24.hu közölheti.
Súlyos következmények
A gátszakadás okozta árvíz számos szennyező anyagot szállított, amelyek jelentős hatással voltak a vízminőségre, a tengeri élővilágra és az emberi egészségre. Az egyik legégetőbb problémának az árvíz okozta szennyezés bizonyult, Viktor Liasko ukrán egészségügyi miniszter „jelentős fekáliaszennyezésről” számolt be, és a fertőző betegségek veszélye miatt óvva intett az érintett vízből való fogyasztástól vagy az azokban való fürdéstől. Az ukrán hatóságok azt tanácsolták a lakosságnak, hogy ne fürödjenek az érintett vizekben, és ne fogyasszanak az azokból származó halakból, mert félő, hogy gyomor-bélrendszeri fertőzések okozta járvány alakul ki.
Az ürülék mellett az árvíz ipari szennyeződéseket is magával hozott, mivel több tucat vegyi és petrolkémiai üzemet öntött el. A Greenpeace szerint a katasztrófa első napjaiban mintegy 150 tonna motorolaj szivárgott ki az elárasztott finomítókból, üzemanyagtöltő állomásokból, erőművekből és raktárakból.
A szennyezett víz a Dnyeper-öblön keresztül a Fekete-tengerbe jutott, ami a fürdőzés és a halászat betiltásához vezetett az odesszai területen. Az ebből a régióból származó vízminták szalmonellát, rotavírust, asztrovírust, koleravibriót, parahaemolyticust, emberi és állati bélférgek petéit és lárváit, valamint jelentősen magasabb LPC (laktózpozitív coli) indexet mutattak.
Jurij Kvacs, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Tengerbiológiai Intézetének vezető kutatója szerint régi probléma a térségben, hogy a folyókon keresztül a tengerbe mosódó műtrágya algavirágzásokat okoz. „Most ugyanakkor nagy mennyiségű, a Kahovka-víztározóban felhalmozódott műtrágya került be a tengerbe. Nem tűnt el, és nem is fog jó darabig, a következményeket pedig sokáig érezzük majd” – mondta a szakértő.
A gátszakadás hatásai nem korlátozódtak a közvetlen vízszennyezésre. A Fekete-tenger északi részén a hatalmas mennyiségű édesvíz beáramlása a sótartalmat a normális szint harmadára csökkentette. A víz sótartalmának zuhanása komoly, negatív hatással van a helyi növény- és állatvilágra, számos fajnál nagymértékű pusztulást idéz elő.
„A sótalanított víz épp az ívás idején jelent meg. Ha a halak el is tudnak úszni a parttól, az ivadékok és az ikrák nem menekülhetnek, elpusztultak. A halak később visszatérnek majd, újra ívnak, de az ökoszisztéma szerkezetében változás állt be” – nyilatkozta Kvacs.
A tudósok előrejelzései szerint a kagylóknak túl kellett volna élniük az eseményt, mert egy ideig oxigénmentes körülmények között is képesek fennmaradni. Abban bíztak, hogy amikor szennyezett víz érkezik, a kagylók felismerik a változást. „De ez a 3–4 ppm (az egész milliomod része – a szerk.) sótartalmú víz végzetes volt számukra” – emelte ki Kvacs. Mint hozzátette, egy héten belül tömeges kagylópusztulást észleltek a part menti sekély vizekben. „Most azt tapasztaljuk, hogy a kagylók kezdenek helyreállni, megjelenni, ám gyarapodniuk kell” – tette hozzá.
Vlagyiszlav Balynszkij odesszai ökoaktivista, a Green Leaf közhasznú szervezet képviselője szintén a kagylók pusztulását figyeli. Elmondása alapján a hullámtörőnél lévő kolónia szenvedte el a legnagyobb veszteséget, a part közelében a kagylók mintegy 50 százaléka hullott el.
A gátszakadás hosszú távú ökológiai és környezeti következményei továbbra is aggodalomra adnak okot. A csökkent sótartalommal párosuló szennyezés felboríthatja a Fekete-tenger ökoszisztémájának kényes egyensúlyát, és hosszú évekre kihatással lehet a tengeri élővilágra.
Lépéseket tettek az enyhítés érdekében
A Nova Kahovka-i gátszakadás környezeti és ökológiai következményei arra kényszerítették a különböző szervezeteket és hatóságokat, hogy azonnali intézkedéseket hozzanak a katasztrófa hatásainak enyhítésére, valamint az érintett lakosság, a tengeri élővilág és a környezet biztonságának biztosítására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közvetlenül az esemény után kezdeményezte egészségi csomagok gyors leszállítását, hogy a lakosság növekvő orvosi szükségleteit az egész régióban kielégíthessék. Ezek az erőfeszítések az árvíz és a környezetszennyezés okozta egészségi problémák kezelésére irányultak.
A katasztrófa óta különböző bolgár, illetve román szervezetek és intézmények aktívan nyomon követik a Fekete-tenger vízminőségét. Kiterjedt monitoring tevékenységet folytatnak, többek között víz- és üledékmintákat vesznek, valamint megfigyelik a halakat a Fekete-tenger teljes európai partvidékén, több mint 25 helyszínen. A nehézfémek, a policiklikus aromás szénhidrogének, a cézium-137 és számos más anyag mérési eredményei az Európai Unió által meghatározott határértékeken belül maradtak.
A Várnai Fekete-tengeri-medence Igazgatóság szintén rendszeres monitoringot végez, honlapján pedig közzéteszi az elemzések eredményeit. Bár egyes helyeken megemelkedett nitrogén- és rézszintet detektáltak, a többi anyagra vonatkozó elemzések, valamint a mikrobiológiai megfigyelés eredményei azt mutatják, hogy ezek szintje alacsony, és a megállapított határértékeken belül van.
Az ellenőrzés mellett a hatóságok intézkedéseket hoznak a gátszakadás tengeri élővilágra és környezetre gyakorolt hatásainak mérséklése érdekében. Emellett erőfeszítéseket tettek az árvízhez köthető szennyezés semlegesítésére és az érintett ökoszisztémák helyreállítására.
Az árvíz következményeinek felszámolására irányuló munkálatokat különböző szervezetek, köztük nemzetközi csoportok és a hatóságok közös erőfeszítései révén végezték. A tengervíz folyamatos ellenőrzése és a gátszakadás következményeinek kezelésére hozott intézkedések döntő szerepet játszottak a tengeri élővilág, az emberi egészség és a környezet biztonságának biztosításában.
A torkolatvidék különösen érintett
A Nova Kahovka-i gátszakadás ökológiai és környezeti következményeit szakértők segítségével elemezték, az ő véleményük mélyebb betekintést nyújt a katasztrófa utóhatásaiba és a fekete-tengeri ökoszisztémára gyakorolt lehetséges hosszú távú következményekbe.
Nikolaj Valcsev, a Bolgár Tudományos Akadémia Oceanológiai Intézetének igazgatója elmondta, jelenleg az erős szelek a part közelében tartják a szennyezést, így az elég lassan éri el a bulgáriai szakaszt. Megjegyezte, hogy a szennyezés a part mentén dél felé halad tovább Románia és Bulgária felé, de meglehetősen lassan, csökkenő szennyezőanyag-koncentrációval.
Adrian Stanica, a román Nemzeti Geológiai és Tengeri Geoökológiai Intézet (GeoEcoMar) igazgatója kiemelte, a gátszakadás következtében hatalmas mennyiségű, különböző szennyezőanyagokat, szerves anyagokat és hulladékot tartalmazó üledék mosódott ki. „Hosszú távon komoly környezeti hatások lesznek tapasztalhatóak: a Dnyeper által kimosott durva üledék, a házak és a növényzet maradványai finomabb üledékké alakulnak, és hozzáadódnak a korábbi időszakok szennyeződéseihez.”
„Ezen összetevők azonosítása a tengerfenék tartalmának részletes elemzését és valószínűleg tisztítási műveleteket igényel. Mélyebbre ható, időszakos vizsgálatok nélkül az átfogó döntéshozatali folyamat továbbra is rendkívül nagy kihívást fog jelenteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjelentősebb környezeti hatások továbbra is az odesszai területen és a Dnyeper torkolatánál várhatóak, a Dnyeper torkolatától távolodva viszont a tengeri környezetre gyakorolt hatás a hígulás révén jelentősen csökken” – nyilatkozta.
Violin Raikov, a Bolgár Tudományos Akadémia Oceanológiai Intézetének munkatársa szerint a Fekete-tenger teljes partvidékén több mint 25 helyszínen végeztek nagyszabású felmérést, és a nehézfémek, a policiklikus aromás szénhidrogének, a cézium-137 és számos más anyag mérése az Európai Unió által megengedett szinten belül volt. Megjegyezte azt is, hogy a Duna, amely sokkal nagyobb, mint a Dnyeper, természetes gátat képez a román partokra érkező szennyezett vizek előtt.
Dimitar Berov tengerökológus, a Bolgár Tudományos Akadémia Biodiverzitás Intézet Tengeri Ökológiai Laboratóriumának vezető kutatója, a biológiai tudományok doktora megerősítette, hogy a vizsgálati eredmények alapján nincs ok a pánikra. Mint kiemelte, minél délebbre haladunk az érintett területtől, annál inkább csökken a szennyezőanyag-koncentráció. A szakértő úgy jósolta, hogy mire a vizek elérik Bulgária északi partjait, a szennyeződések koncentrációja jóval a komoly egészségügyi kockázatot jelentő vagy mérgező hatású szint alatt lesz.
A georgiai környezetvédelmi minisztérium arról tájékoztatta a JAMnewst, hogy a Fekete-tenger vize az ország partjainál biztonságos. A vízmintákat tíznaponta veszik 12 állomáson, különböző mélységekből, az ezekben meghatározott 59 paraméter értékei határértékeken belül vannak. A hivatalos vizsgálatokon kívül azonban Georgiában nem gyűjtenek alternatív mintákat a Fekete-tengerből. Az ökológusok szerint ez egy drága folyamat, milliókba kerül, a nem kormányzati szektor pedig nem rendelkezik ilyen forrásokkal. Éppen ezért a szakértők csak a hatósági elemzések alapján tudnak véleményt formálni arról, hogy biztonságos-e a Fekete-tenger.
„A felszíni áramlatok északnyugati irányban mozognak, elhaladnak a Romániával, Bulgáriával, Várnával szomszédos területen, majd a Boszporusz és az Anatóliai-síkság mellett dél felé indulnak, és Georgia közelében két áramlatra oszlanak. El lehet képzelni, hány száz kilométert kell ennek az áramlatnak megtennie ahhoz, hogy mindez, jelen esetben a szennyező anyagok, elérjék Georgiát” – mondta Kakha Gucsmanidze batumi ökológus.
Egy másik ökológus, Nino Cscsobadze, a Föld Barátai – Georgia zöldmozgalom elnöke szerint majdnem egy évbe telik, amíg a szennyezett víz eljut Georgiához. „Az Odesszából érkező áramlás körülbelül 8-11 hónap alatt ér el minket. Nehéz megjósolni, hogy pontosan mit hoz majd ez a víz Georgiába. A víznek megvan az a képessége, hogy megszűri önmagát, feltételezhetjük, hogy a veszélyes anyagokat magától kiszűri” – mondta a szakember.
Mint hozzátette, érdemes megjegyezni, hogy a Dnyeper folyó partjára már most is nagy mennyiségű veszélyes anyag jutott, ami pedig a vízben maradt, az valószínűleg lassan ülepszik le az úton. „Most már csak várnunk kell és figyelnünk a víz állapotát. Addig is szoros kapcsolatban kell maradnunk a Fekete-tenger medencéjének országaival” – nyilatkozta.
(A cikk a Science+ nemzetközi hálózat által biztosított anyagok felhasználásával készült.)
