Egy ritka, úgynevezett szivárványtál típusú érmére bukkantak Bajorországban, a Lech folyó mellett – írja az Arkeonews. A tárgy az időszámítás előtti 2-1. századból származik.
A szivárványtálak a keltákhoz köthetőek. Az elnevezés onnan származik, hogy a legenda szerint a pénzek olyan aranycseppek, amelyek a szivárványok végén hullanak le. Bajorország legrégebbi kelta érméi az időszámítás előtti 3. századból származnak, a helyi eredetű pénzek időszámítás előtt 15 után, a római hódítást követően tűntek el.
A most feltárt érme egyik oldalán egy ritka mintázatú, négyágú csillag látható, amelyet ívek vesznek körül.
A leletet a bajor régészeti hivatal munkatársai fedezték fel idén tavasszal Münchentől mintegy 70 kilométerre nyugatra. Bernward Ziegaustold, az állami régészeti gyűjtemény numizmatikusa szerint nem tudni, hogyan került a helyszínre az 1,9 grammos tárgy, de nem messze került elő egy ősi, az Alpokon át vezető úttól.
A pénz 13 milliméter széles, egyik oldalán egy stilizált emberi fej, a másikon pedig a már említett csillagmotívum látható, amely talán a négy égtájat és a horizonton felkelő és lenyugvó Holdat jelképezi. Az elemzés alapján az érme 77 százalékban aranyból, 18 százalékban ezüstből és 5 százalékban rézből készült.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A felfedezést követően az érintett birtok tulajdonosa átruházta jogait a megtalálóra, aki nem adta el az érmét, hanem felajánlotta az állami régészeti gyűjteménynek. A másik három, hasonló szivárványtál magántulajdonban van.
