Belföld

Nincs többé magyar-orosz barátság a parlamentben

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Csendben megszűnt a magyar-orosz baráti csoport a parlamentben az orosz-ukrán háború kitörése után. 2022-ben, az új ciklusban ugyanis nem alakították újra. Az előző ciklussal ellentétben lett viszont magyar-ukrán baráti csoport, amit furcsa mód egy Ukrajnából kitiltott fideszes politikus vezet. De még az alakuló ülést sem hívta össze.

Bár a magyar kormány megértőnek mutatkozik Oroszországgal, a parlamentben – csoportszinten legalább is – véget ért a magyar-orosz barátság. – Nem haverkodunk egy olyan ország képviselőivel, mely lerohan egy másik országot, ezért nem alakítunk velük baráti tagozatot sem – magyarázta a 24.hu-nak háttérben egy képviselő, hogy miért nincs már magyar-orosz baráti csoport.

Az erről szóló döntésre az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának elnöksége (a hat tag kétharmada kormánypárti) kezdeményezése alapján a fideszes elnök, Balla Mihály tett javaslatot, amit Kövér László házelnöknek kellett jóváhagynia. Amikor Ballát kerestük, hogy megtudjuk, milyen indokok alapján határoztak erről, nevében a Fidesz-frakció sajtóosztálya a következő választ küldte:

Ukrajna és Oroszország között háború dúl. A magyar Országgyűlés nyolcpontos határozatban fejezte ki elkötelezettségét a béke mellett, elítélte Oroszország katonai agresszióját, és elismerte Ukrajna jogát az önvédelemhez. A kialakult helyzet miatt nem alakult meg a magyar-orosz baráti csoport.

A parlamenti baráti csoportok és tagozatok között jelenleg 91-et tartanak nyilván. Ezeknek bármely képviselő tagja lehet, és azt sem korlátozzák, hogy egy képviselő hány csoporthoz csatlakozhat.

Hogy miért éri meg mindez? Lehetőség nyílik

  • utazásokra, tanulmányi utakra a partnerországba,
  • kapcsolatok kialakítására az adott ország parlamenti képviselőivel, nagykövetségével,
  • ha pedig nagyon ambiciózus a képviselő, akár befektetőket is kereshet a választókerületébe, bár a magyar-kirgiz vagy a magyar-ruandai csoportból erre kisebb az esély.

A magyar-orosz baráti csoport csak az első ciklusban nem létezett eddig, helyette magyar-FÁK (Független Államok Közössége, amelyben benne volt Oroszország is több más szovjet utódállammal együtt) baráti csoport alakult 1992-ben. Utána viszont töretlen népszerűségnek örvendett, általában az egyik legnagyobb létszámú csoportként működött. Az elmúlt két ciklusban Lezsák Sándor fideszes képviselő vezette a testületet, akit hiába kérdeztünk a csoport működéséről, majd megszűnéséről, elhárította érdeklődésünket. A lapunknak júniusban adott interjúban ugyanakkor még jelen időben beszélt a már megszűnt tagozatról:

A parlamentben a magyar-orosz interparlamentális uniónak én vagyok az elnöke. Nagyon megrendít ez az iszonyú testvérháború, emberek tízezrei halnak meg. De ebben a helyzetben is találkoztam az orosz nagykövettel és érzékeltettem vele, hogy a békenyilatkozatot nemcsak aláírtam, de helyeslem is.

Bruzák Noémi / MTI Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke beszél az Országházban, az alelnöki irodájában 2023. augusztus 30-án.

Egy volt tag beszámolója szerint ugyanakkor nem volt túl aktív a magyar-orosz baráti csoport.

– Négy év alatt csak egyszer üléseztünk, az alakuló ülés után ugyanis nem hívták össze többet. Azon viszont ott volt az orosz nagykövet, aki beszédet is tartott. Én magam Oroszországba nem jutottam el, nem tudok róla, hogy szerveztek oda utat a tagoknak, ellenben rendszeresen kaptunk meghívót a győzelmi napi fogadásra a nagykövetségre – mondta az azóta visszavonult politikus, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét.

A magyar-ukrán baráti csoport látszólag az orosszal ellentétes utat járt be: az előző ciklusban nem volt ilyen testület, tavaly viszont Balla Mihályék javaslatára megalakították Tilki Attila fideszes képviselő elnökletével. Tilki azért kerülhetett a csoport élére, mert a választókerülete az ukrán határnál helyezkedik el, a háború kitörését követően megindult menekültek ellátása kapcsán többször szerepelt a híradásokban. Másfelől viszont érdekes választás, lévén 2020 decemberében három évre kitiltották Ukrajnából „az ukrán belügyekbe való beavatkozás és az ukrán állambiztonság aláásására irányuló tevékenysége miatt”, bár hogy mit követett el, az Ukrán Biztonsági Szolgálat nem árulta el.

Az ellenzéki tagok arról számoltak be a 24.hu-nak, hogy hiába alakult meg papíron a testület, gyakorlatilag nem működik, mivel az elnök még az alakuló ülést sem hívta össze.

– Idén január 30-án tájékoztattak arról, hogy létrejött a magyar-ukrán baráti csoport, amelynek egyben alelnöke is lettem, noha a parlament honlapja szerint már tavaly novemberben megalakult. Azonban eddig egyetlen ülésre sem kaptam meghívót, tudomásom szerint nem működik a testület – mondta Vadai Ágnes DK-s képviselő a 24.hu-nak.

Harangozó Tamás, a testület MSZP-s tagja is csodálkozik azon, hogy az elnök még egy ülést sem hívott össze. – A mostani háború hosszú időre meghatározhatja az ukránok hozzáállását azokhoz az országokhoz, amelyek ellenségesen viselkednek velük szemben. Azért léptem be az ukrán baráti csoportba, hogy a magam szerény eszközeivel valahogy ellensúlyozhassam a magyar kormány oroszbarát politikáját, segítsem a két ország barátságát és így a kárpátaljai magyarok helyzetét is – mondta Harangozó, aki szerint érthetetlen, hogy a testület elnöke miért akadályozza, hogy a csoport hivatalosan megkezdhesse a működését. A csoportnak egyébként a Fideszből Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke és Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár is a tagja.

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor miniszterelnök mellett Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője Beregsurányban.

Kerestük Tilki Attilát is, hogy megtudjuk, közel egy év alatt miért nem hívta össze a testületet, de helyette a Fidesz-frakció ugyanazt az érvet hozta fel, mint amit már idéztünk a magyar-orosz baráti csoport ügyében: az orosz-ukrán háború miatt nem ülésezik a magyar-ukrán baráti tagozat sem. Vagyis a jelek szerint hasonló elbírálás alá esik a támadó és a megtámadott fél. Mint írták:

Ukrajna és Oroszország között háború dúl. A magyar Országgyűlés nyolcpontos határozatban fejezte ki elkötelezettségét a béke mellett, elítélte Oroszország katonai agresszióját, és elismerte Ukrajna jogát az önvédelemhez. A kialakult helyzet miatt nem alakult meg a magyar-orosz baráti csoport, a magyar-ukrán baráti csoport pedig jelenleg nem ülésezik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik