Az utóbbi egy-két hétben többször felbukkantak a különféle közösségi oldalakon Budapest Főváros Önkormányzatának a Baptista Szeretetszolgálattal közös adománygyűjtő kampányának hirdetései: arról, hogy iskolaszereket, gyerekholmikat gyűjtenek a város két pontján, a Deák és a Széll Kálmán téren, valamint a Szeretetszolgálat irodájában. A rendkívül fontos ügy a Városháza közösségi oldalain látható kommunikációja viszont mostani formájában nagyon károsnak tűnik.
- „Több hely az otthonodban. Több esély az iskolában. Kevesebb hulladék a lerakóban.”
- „Rászoruló családoknak segíthetsz azzal, ami neked már útban van.”
- „Ha már útban van otthon a régi tanszer, a megunt maci és a kiolvasott mesekönyv, add tovább!”
- „Biztosan szemét?”
Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal kommunikálnak (az egyébként magát szemléletformálónak nevező) kampány social média posztjai, amiket olvasva az embert kellemetlen érzés fogja el. Hulladék? Szemét? Útban van? Bár a szervezet olyan jó állapotú holmikat vár, amik örömet okozhatnak azoknak a szegény családokban élő gyerekeknek, akik nem a „minden évben újat táskát” buborék lakói, a szövegezés degradáló és félreértésekre adhat alkalmat.
A posztok egyike ugyan felhívja a figyelmet arra, hogy tiszta, jó állapotú és szezonális adomány a jó adomány, a többi bejegyzés nem ezt hangsúlyozza.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Olyat adjunk, amire másnak szüksége lehet
Kíváncsiak voltunk, vajon csak laikusként zavaróak-e a poszt szövegei, vagy szakmailag is kifogásolhatóak, ezért Elisabeth Katalin Grabow gyermekvédelmi- és hajléktalanellátási önkéntest is megkérdeztük a projektről, illetve információt kértünk a Fővárostól is.
Grabow elmondta, hogy több okból is problémásnak látja a kommunikációt. Úgy látja, hogy ebben a formájában azt a rossz gyakorlatot erősíti meg, hogy azt adják tovább az emberek, ami útban van nekik. Sokszor teljesen függetlenül attól, hogy egyébként mire van szükség, vagy hogy az a bizonyos megunt holmi milyen állapotban van.
A másik ok, ami miatt problémásnak érzem ezeket az üzeneteket, mondja, ennél is fontosabb. „Mi az, amit egy ilyen kampánnyal (még a legjobb szándék mellett is) sugallunk az érintetteknek? Azt hogy te azt kapod, ami másnak útban, ami épp csak nem került a szemétbe. Az a gyerek, akinél az adomány landol, pontosan tudja, hogy erről van szó, miközben elvárás, hogy csattanjon ki az örömtől, amiért kapott valamit. Ez nagyon megalázó tud lenni.”
A tizenöt éves gyakorlattal rendelkező önkéntes kiemelte azt is, hogy egy olyan egyenlőtlen helyzetben, mint amilyen az adományozás is, különösen fontos az érzékeny, empatikus kommunikáció, hiszen „ ez nem olyan, mint amikor az ötödik kerületi vagy újlipóti anyukák egymás között csereberélik azokat a gyerekholmikat, ami náluk útban van, vagy amit meguntak, és így is hivatkoznak erre. Egészen más, amikor valaki olyan kap, akinek semmije nincs. Emellé egyszerűen nem fér el egy ilyen kommunikáció, és őszintén nagyon csodálkozom, hogy ez ebben a formában megszületett” – vélekedik.
Grabow szerint valószínűleg azt szerették volna kihangsúlyozni a kampány készítői, hogy „úgy lehet jót tenni, hogy az nem kerül semmibe”, hogy csak olyat adunk ami nekünk már „útban van”, illetve két legyet ütünk egy csapásra, mivel nemcsak adakozunk, de a „hulladékot is csökkentjük”. Csakhogy vélhetően nem gondolták át, hogy az érintettekben ez hogy csapódhat le, és nagy baj az is, hogy ezzel a kommunikációval a rossz reflexekre erősítenek rá. A „rászoruló identitást”, az „örülj, hogy kaptál valamit” érzést erősítik, ami az érintett gyerekeknek, felnőtteknek, családoknak nagyon káros.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Arra a kérdésünkre, hogy milyen lenne ezzel szemben a helyes kommunikáció, a szakember így fogalmazott:
„Olyan, ami épp azt emeli ki, hogy a másodkézből való dolgok is lehetnek értékesek, lehet azokat is szeretettel, tisztelettel adni, és hogy azokat nem a kukából mentjük meg. Olyan kommunikáció, ami arra biztat, hogy
ne abból indulj ki, neked mi van útban otthon, hanem abból, hogy másnak mire lehet szüksége, minek örülne.
Nem muszáj ugyanis adni valamit csak azért, hogy adjunk. Kérdezzünk utána, hol, mire van szükség, próbáljunk egy kicsit belehelyezkedni annak a szülőnek a helyzetébe, aki szeretné a legjobbat adni a gyerekének, de a körülményei nem teszik lehetővé. Van helye a tavalyi ceruzának is, ha szépen kihegyezve, egy tiszta, nem „csak a lélek tartja” tolltartóban visszük oda. Viszont gondoljuk át kétszer is, valóban jó érzéssel venne-e a kezébe egy családból érkező, rongyosra szeretett mackót egy gyerekotthonban élő kisgyerek”– emelte ki.
Mi volt a kampány célja?
A kampánnyal kapcsolatban megkerestük a Főpolgármesteri Hivatal Sajtóosztályát, hogy megkérdezzük, miért kapcsolódtak a szemét és hulladék kifejezések a kampányhoz, illetve kaptak-e a szóhasználattal kapcsolatban negatív visszajelzést. Az alábbi választ kaptuk:
„A szemléletformáló kampány egy a fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését elősegítő projekt keretében kerül megrendezésre. A Fővárosi Önkormányzat a projekt keretében 110 darab környezetkímélő hulladékgyűjtő célgépet szerzett be, mellyel a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. célgép állományát fejlesztette, ezzel biztosítva a lakossági hulladék elszállítását. A projekt lehetőséget biztosít arra, hogy
a hulladék elszállítását végző célgépek korszerűsítése mellett felhívjuk a lakosság figyelmét a hulladékmegelőzés és újrahasznosítás fontosságára, aminek egy kiemelten fontos része, hogy rámutassunk arra nem minden szemét hulladék.
Az emberekhez gyakorlati példákon keresztül a leghatékonyabb eljutni és megértetni velük azt, hogy a háztartásokban lapuló megunt vagy nem használt, de jó állapotú tárgyak miként válhatnak mások számára értékké. A szemléletformáló kampány fő célja, hogy segítse és óvja környezetünket, valamint az, hogy megmutassa annak módját, miként tudunk minél kevesebb hulladékot termelni. Ezen kampány első állomása a jótékonysági gyűjtőakció. Ez a projekt közérdeklődésre számot tartó, figyelemfelhívó kampány, természetesen ennek megfelelő szóhasználat kell, ami közérthető, és egyben felkelti az emberek figyelmét, mivel jótékony célról van szó, ezért nem is negatív vagy degradáló ez a felhívás. A kampányt a Budapest Brand nZrt. mint alvállalkozó készítette.”
Arra a kérdésünkre, hogy kértek-e tanácsot adománygyűjtő szervezetektől, vagy magától a Szeretetszolgálattól a megfelelő szóhasználat megválasztásához, illetve, hogy a fenti cégnek van-e ezzel kapcsolatos tapasztalata, az alábbi választ kaptuk:
Igen, a Baptista Szeretetszolgálattól kaptunk erre vonatkozóan tanácsot, a kampányt megelőzően egyeztetések folytak. A kampányt lebonyolító cég/alvállalkozó szakemberei nem találtak kivetnivalót a szóhasználatban, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés kiemelt figyelmet érdemel napjainkban.
A kampány sikerességét firtató kérdésünkre pedig az alábbi válasz érkezett:
Sikeres a kampány, az eddigi számok is ezt mutatják (cca 1M embert értünk el), de még fut a kampány, így ez a szám nem végleges. Több fórumon folyik a kommunikáció, mely a téma kiemelt fontosságára hívja fel a figyelmet.
Hol adakozhatunk?
Az akció még tart. A két budapesti köztéri helyszínen már lezárult a gyűjtés, de a Baptista Szeretetszolgálat Központi Irodájában szeptember 15-ig vihetünk tanszereket, gyerekholmikat, tisztasági csomagba szükséges elemeket: minden, a méltó iskolakezdéshez szükséges adományt. Országszerte is hajrában van az iskolakezdéssel kapcsolatos adománygyűjtés, érdemes ezért a közelünkben utánanézni a segítségnyújtás módjainak.
