A korai vadászó-gyűjtögető népek időnként sokáig kellett, hogy koplaljanak, ugyanis élelemhez jutásuk a sikeres vadászaton, halászaton és a vadon élő növények megszerzésén múlott. Idővel azonban a modern mezőgazdaság kialakulása, és az iparosodott társadalmakra való áttérés megváltoztatta a rendszeres étkezési szokásainkat, és hacsak nem vallási okok vagy egy diéta miatt tesszük, ma már a fejlett világban viszonylag keveseknek kell koplalnia – írja a Science Alert.
Az emberi test belső órája, az úgynevezett cirkadián ritmus szervezetünk és viselkedésünk számos aspektusát szabályozza. Többek között ez határozza meg, hogy nappal éberek és aktívak legyünk, éjszaka pedig hogy inkább pihenjünk, aludjunk. A cirkadián óra dönt arról is, mikor a legjobb enni: a szervezetünk pedig biológiailag arra lett felkészítve, hogy napközben táplálkozzon. Ilyenkor történik az emésztés, a tápanyagfelvétel és az energia-anyagcsere is.
Ha ezzel ellentétesen élünk, az veszélyeztetheti ezeket a folyamatokat, és hatással lehet az egészségünkre. A rendszertelen étkezési szokások, beleértve a késő esti étkezést is, összefüggésbe hozhatók súlynövekedéssel és anyagcsere-problémák kialakulásával is. A rendszertudatos étkezés egyik módja az időszakos böjtölés, amelynek több típusa is létezik.
Mennyivel jobb valójában a fasting?
Amit ma az időszakos böjtölésről és az időben korlátozott étkezésről tudunk, annak nagy része egérkísérletekből származik. Az egerek szervezetének néhány aspektusa azonban eltér az emberétől: az állatoknak gyakrabban kell enniük, és a rövid ideig tartó böjtölés is jelentősebb élettani hatással van rájuk.
Ez bonyolultabbá teszi az egerekről az emberre történő közvetlen átültetést. Míg az időszakos böjt és az időben korlátozott étkezés egészségügyi előnyeit embereken is megfigyelték, a testsúlycsökkenés tekintetében az eredmények kevésbé egyértelműek. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a kalóriaszegény diétához képest csak szerény mértékű, vagy egyáltalán nem tapasztalható súlycsökkenés megy végbe az ilyen, diétás étrendet követő embereknél.
Mindazonáltal az időben korlátozott étkezés további egészségügyi előnyökkel jár az embereknél, például a glükóz-anyagcsere és a vérnyomás javulásával. A váltott műszakban dolgozók esetében a táplálékbevitel nappali időszakra való korlátozása enyhítheti a váltakozó életritmus miatt kialakuló anyagcsere-zavarokat. Ugyanez a jótékony hatás nem figyelhető meg, ha a táplálékbevitel az éjszakai időszakra korlátozódik.
