Az állam- és kormányfők, valamint más magas rangú vendégek részvételével megtartandó, október 23-i Kossuth téri megemlékezés helyszínének biztosítása a jogszabályok szerint megalapozhatja a rendőrség személy- és létesítménybiztosítási intézkedésének jogszerűségét – tartalmazza a szakértők által összeállított dokumentum.
A négy jogszabály – a rendőrségről szóló 1994. évi törvény, a nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről szóló 1973-as ENSZ-egyezmény, a védett személyek és kijelölt létesítmények védelméről szóló 1996-os kormányrendelet és a gyülekezési törvény – pontosan rendelkezik a személy- és létesítménybiztosításról, illetve a védett személyek védelméről.
A munkaanyag szerint a rendőrségi törvény alapján „személy- és létesítménybiztosítási intézkedésként a rendőrség a védett személyek biztosítása érdekében közterületet a forgalom elől elzárhat, illetve területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti”.
A szakvélemény azt is tartalmazza, hogy amennyiben a rendőrség személy- és létesítménybiztosítási intézkedés alapján közterületet forgalom elől elzár, illetve lezár, az már nem minősül közterületnek, mivel a gyülekezési jogról szóló törvény szerint „közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér”.
A munkaanyag szerint mindebből következően a közterületre bejelentett, a rendőrség által be nem tiltott rendezvény a közterületnek immár nem minősülő területen nem tartható meg.
A védett személyekről szóló jogszabályok, így a hivatkozott ENSZ-egyezmény és a kormányrendelet szerint védett személynek minősül az állam- és kormányfő, a külügyminiszter, valamint az állam bármely képviselője, „ha nemzetközi jog alapján különleges védelemre jogosult, illetve az ezen személyeket kísérő családtagok”. Védelmük kiterjed életük, testi épségük megóvására, valamint a részvételükkel lebonyolított hivatalos programok helyszínére.
„A rendőr személy- és létesítménybiztosítási intézkedésének végrehajtását akadályozó személlyel szemben – az arányosság elvének figyelembevételével – a rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja” – zárul a jogi szakértők munkaanyaga.
Az MTI-nek a jogi szakvéleménnyel kapcsolatos érdeklődésére a Kormányszóvivői Irodán azt közölték, hogy az okfejtés jogi szempontból kifogástalan, de a kormányzat szeretné tárgyalásos úton elérni, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulóját méltó módon ünnepelhesse meg az ország.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
