Egy új tanulmány alapján nekromanták tevékenykedhettek a Jeruzsálemi-dombság egyik barlangjában a kései római korban – írja az IFLScience. A Te’omim nevű üregben emberi koponyákra és egyéb leletekre bukkantak, amelyek a halottidézéshez, jósláshoz kötődnek. A kutatók szerint a barlangot átjárónak tekinthették a másvilágra.
A hasonló szertartásokat jellemzően nyughelyekben és sírbarlangokban, esetleg szentélyként funkcionáló üregekben hajtották végre a korabeliek.
A Te’omimet már a 19. században vizsgálták régészetileg, az akkori források szerint a környék lakói gyógyító tulajdonságokat kapcsoltak a barlang forrásvizéhez. A közelmúltban római kori leletek kerültek elő a helyszínen, ezek nekromanciára utalnak. Többek között csoportosan lerakott olajlámpákat találtak emberi koponyák, fegyverek és edények mellett.
A koponyákat a Római Birodalom egészében halottakkal való kommunikáció során használták. Az ilyen rítusokon rendszerint lámpákat is gyújtottak, és a lángok által kialakított formákból próbálták kiolvasni a jövőt. A hiedelem szerint a szellemek félnek a fémektől, különösen a bronztól és a vastól, ez magyarázatot adhat a fegyverek jelenlétére.
