Élet-Stílus

MDMA-kúra szabadította meg a neonáci vezetőt a benne élő gyűlölettől

Peter Endig / picture alliance / Getty Images ( illusztráció)
Peter Endig / picture alliance / Getty Images ( illusztráció)
Az egyetemistaként radikalizálódó férfi már egy szervezet több államot koordináló régiós vezetője volt, amikor jelentkezett a radikális nézeteit gyökeresen megváltoztató kísérletre.

Ez a tapasztalás segített nekem abban, hogy rendezzek egy olyan személyes problémát, ami eddig meggyengített. Keressenek rá a nevemre. Most már tudom, mit kell tennem.

Ez a visszajelzés ijesztette meg 2020 elején a Chicagói Egyetem kutatóit, akik azt vizsgálták, hogy az utcán ecstasy néven ismert kábítószer fő hatóanyaga, az MDMA növeli-e az érintés okozta kellemes érzéseket. A kísérletet vezető Harriet de Wit be is ütötte a Google-be a férfi nevét (a BBC az esetet bemutató cikkében egyszerűen csak a keresztnevén, Brendanként említi), akiről a találatokat olvasva kiderült: szélsőséges jobboldali nézeteket vallott. Az csak később derült ki, hogy a „most már tudom, mit kell tennem” zárás nem egy ámokfutást takar, hanem egy annál sokkal fontosabb fejleményt: a férfi „kigyógyult” a szélsőséges nézeteiből.

A fehérek felsőbbrendűségét hirdető szélsőjobboldali aktivista (aki a mozgalom szervezéséből is alaposan kivette a részét) azután jelentkezett a kutatásra, hogy 2019 végén antifasiszta aktivisták lebuktatták, mint az Identity Evropa nevű csoport, illetve az akkoriban alapított utódszervezetének, az American Identity Movement egyik vezetőjét. A keresési találatokból az is kiderült, hogy lebukása után Brendan még az állását is elvesztette.

A kutatás szervezői beszélgetésre invitálták a férfit, aki elmondta, ez az élmény ébresztette rá arra, hogy „a szeretet a legfontosabb dolog a világon”, valamint arra is, hogy „szeretet nélkül semmi sem számít”.

Scott Olson / Getty Images Az Identity Evropa félig leszakított plakátja a chicagói Trump Tower mellett 2016-ban.

Brendan útja a radikalizmustól az elfogadásig

A brit közmédia honlapján megjelent esettanulmányt jegyző Rachel Nuwert – aki a vegyületről könyvet is írt – annyira meglepte a történet, hogy a kötet írásakor fel is kereste Brendant. (A férfi történetével végül egy külön részben foglalkozott.) A harmincas éveiben járó, állítólag jól szituált Brendan még vendégül is látta a Michigan-tóra néző, panorámás luxuslakásában az újságíró Nuwert, akinek nemcsak azt mesélte el, hogyan értékelte újra a radikális nézeteit, hanem azt is, honnan szerezte azokat.

Normálissá akartam tenni.

Ezt azzal kapcsolatban mondta az exnáci, hogy szerette volna, hogy a „hozzá hasonlóan jól kereső és művelt fiataloknak ne legyen ciki csatlakozni” szélsőjobboldali csoportokhoz. Kiderült, Brendan ír katolikus családban nőtt fel Chicago elegáns külvárosi részén. Középiskolai évei alatt még liberális volt, de a fehér nacionalizmus beszippantotta az illinois-i egyetemen, ahol csatlakozott egy főként konzervatív republikánus férfiakból álló diákszövetséghez. Idővel antiszemita összeesküvés-elméletekről szóló könyveket kezdett olvasni, majd beszippantották a rasszista és a szexista online tartalmak is.

A következő mérföldkőként emlékszik vissza Donald Trump populista retorikájára a 2016-os elnökválasztási kampány idejéről. „A beszéde, amiben azt mondta, hogy a mexikóiak nemi erőszaktevők. A határkerítés, a mindenki deportálására való fixáció, a muszlim kitiltás – rájöttem, nem igazán értettem a fehér nacionalizmust, amíg Trump el nem indult” – emlékezett vissza. Trump retorikáján felbátorodva csatlakozott az Identity Evrope-hoz, mert szerette volna felvenni a kapcsolatot olyan emberekkel, akik hozzá hasonlóan látják a világot. Annyira otthon érezte magát az új közegében, hogy 2017 augusztusában még az azóta hírhedtté vált Unite the Right (magyar fordításban egyesítsük a jobboldalt) nevű, charlottesville-i szélsőjobboldali felvonuláson is részt vett. (A több halálos áldozatot követelő felvonulásról annak idején itt írtunk részletesen.) Nem sokkal később az Identity Evrope Illinois államban működő szervezetének a vezetője lett, utána pedig a csoport közép-nyugati államokban található tagszervezeteit is ő koordinálta.

Chip Somodevilla / Getty Images Több száz szélsőjobboldali tüntető vonult fel a virginiai Charlottesville-ben a Robert E. Lee tábornokot, a polgárháború vesztes oldalának főparancsnokát ábrázoló, azóta eltávolított szobor védelmében a Unite the Right elnevezésű gyűlésen 2017. augusztus 12-én.

Brendan nagy eséllyel tovább menetelt volna felfelé a ranglétrán, ha egy beépülő aktivistákat használó antifasiszta csoport le nem buktatja egy 2019-ben nyilvánosságra hozott listával, ami vele együtt száz Identity Evropa-tag nevét tartalmazta. A férfit azonnal kirúgták a munkahelyéről, illetve azok a barátai és családtagjai is elfordultak tőle, akik nem osztották a radikális nézeteit.

A 2020 elején még mindig a tagadás fázisában járó Brendan nem azt bánta, ahogyan gondolkodik, hanem a hibás lépéseit, amik a kialakult helyzethez vezettek. Az élete mélypontján lévő férfi ekkor meglátta a Chicagói Egyetem hirdetését, és szigorúan a pénzjutalomtól vezérelve jelentkezett a kísérletre. A kutatás részeként egy alkalommal MDMA-t adtak neki anélkül, hogy ezt közölték volna vele.

Várjunk csak. Miért csinálom ezt? Miért gondolkodom így? Miért gondoltam valaha is, hogy rendben van, ha veszélybe sodrom a kapcsolataimat az emberekkel?

Brendan fejében ezek a gondolatok cikáztak nagyjából fél órával a tabletta bevétele után. A kísérlet érdemi részét jelentő, az érintés agyra gyakorolt hatását kutató MRI-vizsgálat idején pedig életében először ráébredt: az emberek közötti különbségek és határvonalak helyett arra kellene koncentrálnia, hogy végső soron mind egyek vagyunk. „Rájöttem, hogy olyan dolgokra feszültem rá, amik nem igazán számítanak, és ezek a dolgok annyira elrontottak, hogy teljesen eltévesztettem a lényeget. Nem fogadtam be az örömöt, amit az élet nyújtani tud” – mesélte a férfi, aki még aznap éjjel üzenetet írt a chicagói antifasiszta csoport őt lebuktató aktivistájának.

A könyvben (és a BBC cikkében) csak S néven szereplő aktivista először szkeptikus volt az üzenet elolvasása után, amiben a feladó azt közölte vele, az MDMA miatt tudta elengedni a benne élő gyűlöletet. De miután Brendan felkeresett egy sokszínűséggel, befogadással foglalkozó tanácsadót, elkezdett terápiára járni, meditálni és érzékenyítő könyveket olvasni, S is észrevette rajta a változást. „Már néhány éve együtt dolgozunk, próbáljuk őt leválasztani azokról a dolgokról, amelyek károsak voltak, és próbáljuk összekapcsolni olyan dolgokkal, amelyek pozitív megerősítést nyújtanak neki, és ideológiailag is nevelik. Szerintem próbál javítani és dolgozni magán.”

Úgy gondolom, az MDMA-val kapcsolatos tapasztalat hatással volt rá. Egy próbakő volt a felnőtté válásában, és azt hiszem, idővel az élményre való reagálás nagyobb hatással lehet rá, mint maga az élmény.

Brendan azonban még mindig küzd azzal, hogy kialakítsa azokat a kapcsolatokat másokkal, amelyeket szeretne – az újságíró látogatása idején például egyedül töltötte a hálaadást. Ráadásul azt mondja, a bigott nézeteit sem hagyta el teljesen, és abban sem biztos, hogy ez valaha lehetséges lesz. „Határozottan vannak olyan pillanatok, amikor rasszista vagy antiszemita gondolataim vannak. De most már felismerem, hogy ezek többet ártanak nekem, mint bárki másnak” – mondta a könyvhöz adott interjújában.

Kellő nyitottsággal a konfliktusokat is feloldhatja

„Amikor de Wit majdnem két évvel a kísérlet után elmesélte nekem ezt a történetet, alig tudtam elhinni” – fogalmazott Nuwer az esettanulmányban. „Hát nem csodálatos? Azt mondja mindenki erről az átkozott drogról, hogy az embereket szerelemre készteti. Belegondolni is észbontó, hogy egy drog képes megváltoztatni valakinek a hitét és a gondolatait mindenféle elvárás nélkül” – emlékezett a professzor a széles körben az 1980-as években elterjedő, és gyorsan üldözötté is váló kábítószer legismertebb hatásaira utalva. Bár eddig csak Ausztráliában engedélyezték az MDMA orvosi célú felhasználását, a tudósok már a szer széleskörű elterjedése előtt is kísérleteztek azzal, miként használhatnák fel a vegyületet megfelelő keretek között az orvostudomány területén.

Thomas Banneyer / picture alliance / Getty Images Egy zacskó ecstasy tabletta abból a 2,9 millió euró értékű, tavaly szeptemberi fogásból, amit a Köln–Bonn repülőjáraton találtak a vámosok.

A különböző, más pszichedelikus anyagokat is vizsgáló kutatások pedig gyakran jutnak arra a következtetésre, hogy az MDMA, az LSD, a varázsgomba fő hatóanyagának számító pszilocibin, és akár az eredetileg állatokon használt, ezért lónyugtató néven is emlegetett ketamin – szigorúan megfelelő orvosi felügyelet mellett – segíthet például a depresszió, a feldolgozatlan traumák vagy akár a kábítószer-függőség kezelésében is.

De vajon az MDMA az emberek hitét is átalakíthatja?

Ezt a kérdést teszi fel a könyv Brendant bemutató fejezete, amire Nuwernek az a válasza, hogy az MDMA önmagában nem képes varázslatos módon megszabadítani az embereket az előítéleteiktől, a bigottságuktól és a bennük élő gyűlölettől. Néhány kutató azonban úgy látja: az MDMA hatékony eszköz lehet azoknak az embereknek a kezében, akik már valamilyen módon felkészültek a radikális gondolkodásuk átalakítására. Persze szigorúan csak szakértői felügyelet alatt. Nuwer szerint bizonyos esetekben a drog még abban is segíthet, hogy az emberek „átlássanak a diszkrimináció és a félelem ködén, amely oly sokunkat megoszt”.

Bár Brendon esete nem hétköznapi, de egyedinek sem nevezhető: a nyolcvanas években úttörőként MDMA-kúrát alkalmazó George R. Greer egyik ismerőse MDMA-val kezelt egy rasszista családból származó pilótát, aki „örökölte” is ezeket a nézeteket, és sokáig úgy érezte, az ő látásmódja a normális. A terápia azonban világossá tette számára, hogy az „addig feltáratlan rasszizmusa egyszerre helytelen és aljas” – mesélte Greer.

A reakció nem feltétlenül csak pozitív lehet: a kutatások azt mutatják, hogy az oxitocin – az MDMA által az idegsejtekből felszabadított egyik kulcshormon – az állatokból a gyengédséget és az agressziót is kiválthatja.

Ugyanaz az oxitocin, ami például egy anyamedvét arra késztet, hogy ápolja az újszülöttjét, a dühét is táplálja, amikor úgy érzi, hogy veszélyben van a kölyke.

Rachel Nuwer egy másik interjújából, amit egy kabuli kábítószerfüggőkkel foglalkozó aktivistával készített, kiderül, hogy a tálibok között vannak olyan harcosok, akik arra használják az MDMA-t, hogy az imáik éneklése közben közelebb kerülhessenek vele Allahhoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik