A pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban korábban az ellenzék és több szervezet is – köztük a Magyar Bankszövetség, a Levegő Munkacsoport, az iparkamara – felvetette, hogy szeretnék, ha Sólyom László előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól.
Sólyom a költségvetés mellett
A köztársasági elnök az alkotmány értelmében csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha meggyőződött a törvény alkotmányellenességéről. Azzal, hogy aláírta a kifogásolt törvényeket, lényegében fel sem merült benne alkotmányossági aggály.
„Az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére” – magyarázta közleményében az államfő sajtófőnöke.
Azzal a lépéssel, hogy Sólyom László „nem tett semmit”, a sürgősség miatt hatályba lépett a törvénycsomag. Ezt követően azonban bármelyik állampolgár vagy szervezet még kérhet utólagos normakontrollt a jogszabályokról az Alkotmánybíróságtól.
Havi 40 milliárdról döntött Sólyom
Államháztartási szempontból óriási tétje volt annak, hogy a pénzügyi törvénymódosítások az eredetileg tervezett időpontokban, szeptembertől vagy októbertől lépnek-e életbe vagy késést szenvednek. A FigyelőNet számításai szerint ugyanis, a pénzügyi törvények által befolyásolt adó- és járulékemelések elmaradása minden egyes hónapban akár 40 milliárd forint bevételkiesést okozott volna a büdzsének.
Általános forgalmi adóból havonta 13 milliárddal kevesebb, a szolidarítási adóból 10 milliárd, az evásoktól 5 milliárddal kevesebb, a kamatadóból pedig 3 milliárddal kisebb összeg folyt volna be, s akkor még nem beszéltünk az elmaradt munkavállalói és munkáltatói járulékokról. Így, ha csak jövőre léphettek volna életbe eredeti vagy módosított formájukban a szabályok, akkor akár 160 milliárd forintot meghaladó mértékben is nőhetett volna a hiány, ami nagyjából 0,8 százalékpontos GDP-arányos romlásnak felelt volna meg.
Az MSZP örül, az ellenzék nem
Az megnyugvással vette tudomásul, hogy a köztársasági elnök felelősen döntött. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor hozzátette: pártja tudja, hogy az államfő “nem mosolyogva” hozta meg döntését, de “az MSZP sem örömében nyomta meg az igen gombot, nem örömében, de felelősségét tudva cselekedett”.
A Fidesz tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését, azonban a parlamentben továbbra is nemmel szavaznak minden olyan kérdésre, ami adóemelést jelent, vagy az emberek terheinek növekedésével jár – ismertette pártja álláspontját Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy minden nagy nevű, nemzetközi hitelminősítő és gazdasági elemző intézet sikertelennek minősíti azt a gazdaságpolitikát, amit a kormányzat folytat.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy fogalmazott: az igazi baj a törvényekkel az, hogy semmiféle hatástanulmány nem előzte meg az elfogadásukat. Közölte, pártja a hátralévő törvénymódosító javaslatok egyikét sem fogja támogatni. Hozzátette azonban: a 2006. évi költségvetési törvény módosításának vannak olyan elemei, melyek támogathatóak, de a kormány azt a “rossz technikát” alkalmazza, amit “salátatörvénynek” neveznek, azaz egybe kell szavazni olyan módosító javaslatról, melyet pártja elfogad olyannal, melyet azonban nem.
