Úgy tartják, kutyát menhelyről örökbefogadni kész lutri: vagy a világ leghálásabb kutyája lesz és pillanatok alatt megszokja az új otthonát, vagy viselkedési problémák jönnek elő, és a gazdinak igazi kihívássá válik az ebtartás. Apacsot két évvel ezelőtt hoztam ki egy menhelyről, és a 3 év körüli labradorkeverék törzsfőnök a mézeshetek elteltével a tudtomra adta, ő bizony az utóbbi kategória versenyzője.
Bár az Apacshoz hasonló nehezebben kezelhető és a szocializációban elmaradott kutyák esetében extra figyelmet és időt kell fordítani új szokások kialakítására, ez valójában minden kutya testi és lelki egészségéhez elengedhetetlen. Ezért vágtam bele a PerfectFit által kidolgozott 21 napig tartó kihívásba, amely több területen fejleszti, segíti, építi négylábú kedvenceinket fizikálisan és mentálisan is.
Nem véletlen a 21 napos időkeret. Számos kutatás a szokások vizsgálatánál arra jutott, hogy az életmód megváltoztatásához szükséges minimum időtartam a 21 nap, legalábbis a legtöbb embernél. Így a 21 napos szabály értelme, hogy ha valamin három héten, azaz 21 napon keresztül minden egyes nap változtatunk, akkor jó eséllyel sikerül megtartanunk az új szokást. Ez a megközelítés nemcsak embereknél működhet, hanem kutyánk testi és lelki egészségének megőrzésére is alkalmas lehet.
A 21 napos kihívás alatt 21 új feladatot kellett bevezetnem kutyám életébe. Ezekre kiboldozva utalok a szövegben. A feladatok (vagyis a bevezetendő új szokások) három részre tematizálódnak: táplálás, mozgás, játék.
Táplálás: száraz, nedves, olaj, víz
Bármilyen etetési módszert is választunk – nyers, saját főzés, nedves- vagy száraztáp -, a kutya igényeire és saját életmódunkra is tekintettel kell lennünk. Mivel sem a nyers etetést, sem pedig a főzést nem tudom megoldani, így a száraztápos táplálás mellett döntöttem. Nem volt azonban egyszerű, hogy melyiket válasszam, mert bár a piacon rengeteg típusú és árkategóriájú táp elérhető, a kutya gyomra nem mindegyiket fogadja el. Fontos szempont az is, hogy minél holisztikusabb legyen a táp, vagyis hogy a hús mellett a szőrzetet, fogakat, izmokat erősítő összetevőkből is álljon. A kihívás alatt a PerfectFit tápot fogyasztotta Apacs, aki gond nélkül átállt “kísérleti” étrendjére. Mindig elfogyott minden egyes tápszem a táljából. A feladatok között szerepelt a halolaj megismertetése is kutyával: ezt egyszerűen a táplálási ütemterv szerint, reggel és este a tápjára pumpáltam. Imádta. Ahogy a nedves hozzávalókat is, amiket hozzáadtam a száraztápjához. Apacs változatos “nedvességeket” kapott: gyümölcsöt, alaplevet, néha konzervtápot. Lehet, hogy utcakutya múltja miatt van az, hogy mindent megeszik, de az is lehet, hogy tényleg fontos, hogy a kutyának ne mindig csak száraz táplálék kerüljön a táljába. Apropó tál: a 21 napos kihívás részeként új, nagyobb és kerámiából készült etetőtálat is beszereztem, hogy kényelmesebb legyen az étel elfogyasztása Apacs számára. Az etetések idejét illetően különféle tanácsok és szabályok vannak, nálunk a reggeli és vacsora előtti testmozgás után került a tálba az étel. Az interaktív, átmozgató játék és némi engedelmességi feladatok elvégzése remek módja annak, hogy felszínre hozzuk az állat táplálékvágyát és természetes kísérletezési hajlamát.
A táplálás nemcsak a kötelező reggelit és vacsorát jelentheti, hanem játékot is. A kihívás három hete alatt rendszeresen rejtettem el Apacsnak finom falatkákat (ezek vagy jutalomfalatok voltak, vagy a tápjából néhány szem, amelyet így “levontam” a reggeliből vagy a vacsorából), hogy a kutya legerősebb érzékszervét, az orrát használva kiszagolja az eldugott ételt. A feladat kifejezetten jó esőnapokra, amikor Apacs nem szeret annyit kint tartózkodni, lefárasztani viszont le kell. Az eldugott falatok megtalálása óriási sikerélmény számára, és a szimatolás mentálisan is kifárasztja.
Ha etetés, akkor beszélni kell az itatásról is, ami legalább annyira fontos, mint a táplálás. A mindig elegendő elérhető folyadék alapszabály, de ezt is játékossá lehet tenni fröcskölős itató eszközzel. Ez Apacs számára kihívás elején inkább egy félelmetes tárgy volt, mint gondatlan lefetyelésre használható eszköz, de idővel rájött, hogy az itatójából “előtörő” víz nem bánt.
Mozgás: klikker, lézer, ösztönök
A kutyatartás egyik legszórakoztatóbb és egyben legidőigényesebb velejárója a közös séták. Mindegy, hogy hétfő van vagy vasárnap, a kutyát át kell mozgatni, akkor is, ha kertes házban él, akkor meg pláne kötelező, ha lakásban. A közös séta nemcsak arra való, hogy beinduljon az anyagcsere és kedvencünk elvégezze dolgát a legközelebbi fűcsomónál. A séták alatt tapasztal, érzékel, szaglászik, jelöl. Találkozik emberekkel és fajtársakkal. Játszik, fut, engedelmességet tanul, mindeközben pedig erősödik a kapcsolata a gazdival. A megszokott útvonalakon, kutyafuttatókon túl a parkok, erdők látogatása külön kihívás lehet a kutya számára, nem beszélve arról, hogy a gazdinak is kikapcsolódás. Szerencsére már egyre több olyan zöld terület van, ahova kutyával is be lehet menni (bár sok helyen csak pórázzal). Apacs életébe nem kellett külön beépíteni a sétát, hiszen azt minden nap abszolválja, volt viszont olyan a háromhetes kihívás alatt, ami neki és nekem is újdonság volt.
Klikkert például még nem használtam, pedig úgy hírlik, ez a pár száz forintos eszköz a kutyanevelés egyik leghatékonyabb eszköze. És valóban, ez nem túlzás: miután sikerült elsajátítanom a megfelelő használatát, a kihívás ideje alatt a kutyámnak számos trükköt és engedelmességi feladatot sikerült a klikker és rengeteg jutalomfalat használatával elsajátítania. A kihívás másik novuma az ösztönök felébresztése, illetve a lézeres játék volt. Utóbbi Apacsban annyira nem hagyott mély nyomot (a lézeres játék talán a macskák számára élvezetesebb), az ösztönök felpiszkálása viszont igazi kihívás volt mindkettőnk számára. Először azt kellett átgondolnom, mi a legerősebb ösztön Apacsban. Egyértelműen a védelmező ösztön és a keresés, így a közös sétáink során próbáltam arra figyelni, hogy leginkább ez a kettő legyen kielégítve, így biztos lehettem abban, hogy egy nyugodt, fáradt kutyával érek haza a sétából. A tappancsmosás után az első dolog mindig az egészségügyi ellenőrzés, amit nemcsak a kihívás ideje alatt, hanem utána is tartottam: van-e a kutyában kullancs vagy egyéb bogár, ragadt-e toklász a szőrébe, van-e rajta rejtélyes sérülés, amit nem vettem észre.
A kiadós mozgás és az egészségügyi csekkolás után mindkettőnkre ráfér a lustálkodás, ami legalább annyira fontos, mint a fizikai lefárasztás. Nem vitás, hogy a közös pihenés volt a háromhetes kihívás legkönnyebb része: ki ne szeretne a kutyájával a kanapén feküdve sorozatot nézni vagy olvasni?
Játék a labdán túl
Kedvencünk mentális egészsége ugyanolyan fontos, mint a miénk, így törekednünk kell arra, hogy a lehető legjobban érezzék magukat mellettünk – szól a 21 napos kihívás harmadik témakörének, a játéknak a leírása. Aki kutyát vagy macskát vesz maga mellé, a megfelelő tápláláson túl azt is vállalja, hogy minél több boldog emléket, pozitív tapasztalást ad meg kedvence számára. Bevallom, számomra ez a kutyatartás legszebb része, mert látom, hogy Apacs nehéz múltja ellenére boldog életet tud élni. A játék eddig is szerves része volt életének, de a kihívásnak köszönhetően újakat próbálhatott ki. Furcsán hangozhat elsőre, de a kutya az online játékokat is élvezi: a képernyőn megjelenő, izgő-mozgó, netán még hangokat is kiadó egyéb állatok meglehetősen vicces tekintetetek váltottak ki a kutyámból.
Az egyéb állatokat nemcsak a képernyőn, hanem a természetben is érdemes kutyánkkal megfigyeltetni, és nézni, milyen reakciókat váltanak ki belőle. Az biztos, hogy Apacs esetében a három hét alatt kiderült, a kacsák hangos ugatást és a vadászösztön feléledését váltják ki belőle.
Apaccsal a kihívás során megismertettem a klasszikus zenét is, és vicces volt látni, hogy bizonyos hangszerek (például a hegedű) hangját mennyire nem tudja értelmezni, sőt, gyakran nyüszögést vagy vonyítást váltanak ki belőle.
Remek beltéri szórakozás a bújocska finom falatokkal, ami a szaglását is igénybe veszi. Ezt a játékot azzal nehezítettem, hogy olyan helyre rejtőzködtem (a fürdőszobába), ahova Apacs magától fél bemenni. Ezzel a módszerrel össze tudtam kapcsolni a fejében azt, hogy az eddig rettegett fürdő nem is olyan ijesztő hely.
Apacs nem mindig nyugodt kutya, és már korábban is gondolkodtam azon, a lefárasztáson kívül milyen más megoldások vannak. Így a kihívás során végre kipróbáltam a feromonos sprayt, ami elvileg a stresszes helyzetekben járul hozzá a kutya megnyugtatásához. Bár a 21 nap alatt nem volt komolyabb stresszhelyzet (például vihar vagy tűzijáték), biztos, hogy folytatom a használatát.
Elsőre furcsán hangozhat, de a fésülködés is lehet játék. Apacs kifejezetten élvezi, ha a bundáját finoman átfésülöm, így ezt napi rutinná tettem. A 21 nap egyik feladata volt az is, hogy külön pihenőhelyet alakítsak ki a kutyának, ami nem a fekvőhelyéül szolgál. A játékait tartalmazó doboza közelében terítettem le számára egy komfortos vastagabb takarót, hogy ott játszhasson vagy rághassa a jutalomcsontját.