Nincs mese, 2023 a remake-ek éve: januárban jelent meg a teljesen újraalkotott Dead Space, még ebben a hónapban érkezik a tavaly Playstation 5-re már kiadott The Last of Us Part I alcímet viselő remake-jének PC-s változata (már a gépigény is ismert). Májusban jön a System Shock újrája, őszre pedig megérkezhet a Silent Hill 2 felújított verziója – addig pedig itt van nekünk a Resident Evil 4, ami több okból is a legfontosabb újrakiadás a Capcom sorozata történetében.
Kezdjük ott, hogy míg a második és harmadik rész eredeti verziója technológiai szempontból mára teljesen elavultnak számít, addig a 2005-ös Resident Evil 4 még most is élvezetes akciójáték, amit sokan a valaha megjelent legjobb játékok közé sorolnak. Jómagam is: az eredetileg Nintendo Gamecube-ra kiadott, majd szinte minden gépre átírt program hatalmasat lépett előre a túlélő horror műfaj megszokott toposzaitól, hogy felismerve saját komolytalanságát, egy sokféle módon játszható, már-már sandbox élményt nyújtó vérengzés legyen belőle. Az eredmény díjeső és óriási bevétel – a kiadó hivatalos adatai szerint 2021 decemberéig 11,4 millió példány kelt el belőle.
Egy ennyire sikeres és elismert játékot újraalkotni hatalmas felelősség, így talán sosem nyomta akkora teher a Capcom vállát, mint ennek a projektnek az esetében. Ahogy viszont a korábbi részeknél, úgy itt is kellő körültekintéssel járt el a stúdió, így az idei kiadás egy olyan játék lett, ami mind a régi rajongóknak, mind a sorozat újoncainak hatalmas élményt nyújthat.
Leon, a profi
A sztori szerint évekkel járunk a hipergonosz Umbrella Corporation bedöntése és a zombikkal elárasztott Raccoon City leatombombázása után. Leon S. Kennedy, a második rész zöldfülű zsaruja immár az amerikai elnök különleges kiképzésen átesett szuperügynöke, aki roppant kényes feladatot kap: elő kell keríteni Graham elnök lányát, Ashley-t egy spanyol faluból, ahová rejtélyes emberrablók hurcolták magukkal. Habár ilyen esetben a valóságban minden bizonnyal az egész Interpol Ashley-t keresné, a spanyol király pedig személyesen nyomulna be a hadsereggel a sötét erdő mélyére rendet csinálni, a Resident Evil 4 világában bizony óvatosnak kell lenni, hisz sosem tudni, milyen biofegyverrel fertőzött gyilkológépek rejtőznek az ágasbogas vidéken.
Leon ennek megfelelően egyetlen törékeny késsel és egy pisztollyal indul útnak, hogy rövidesen egy vallási fanatikusok lakta faluban kössön ki, ahol a kimondottan agresszív lakók nemcsak hogy gyanúsan jól bírják az ólmot, de időről időre mutálódnak is, és minden fegyvert-vasvillát-csápot bevetnek, hogy távol tartsák az idegeneket.
A sztoriról többet elárulni nem szeretnék – egyrészt köt az embargó, másrészt a Resident Evil 4 egyik legerősebb része a kimondottan meta, már-már szellemesen komolytalan történetvezetés, ami leginkább a nyolcvanas évek szándékosan nevetséges akciófilmjeit juttathatja eszünkbe. Leon egyszemélyes háborúja az Arnold Schwarzenegger-féle Kommandó adaptációja is lehetne, egysoros benyögése és „köpök rá” hozzáállása pedig tökéletesen egészíti ki a helyi kultisták szintén röhejes túlbuzgóságát. A gonoszok itt nagyon gonoszok, a mutánsok nagyon mutánsok, a vér nagyon sok, Leon pedig nagyon laza.
Az internet zugaiban régóta nagy az izgalom, hogy a remake vajon mennyire változtatja meg a történetet. Részleteket erről nem árulok el, de megnyugtatok mindenkit: a legfontosabb sarokpontok itt is jelen vannak, jórészt a sztori lendületét, gördülékenységét finomították, épp csak annyira, hogy mind a veterán, mind az új jövevények végignézzék az átvezetőket. És Ashley sem idegesítő többé, sőt kimondottan szimpatikus, érdekes szereplő lett belőle is.
Whaddaya sellin!?
A Resident Evil 4 a 2005-ös megjelenésekor szakított a sorozat hagyományival, és a rögzített, helyszínenként akár többször szöget váltó kamerát váll fölötti, harmadik személyű (third person) nézetre cserélte. Leon a túlélős horrorjátékok receptjét követve nem tudott egyszerre mozogni és lőni (úgy tűnik, erre a természet rendjét megbontóan komplex műveletre már nem terjedt ki a kiképzés), és mivel alig volt nála valami a szexi hasított bőrdzsekijén és a szőke sármján kívül, a pályákon gondosan elrejtett lőszereket, gyógynövényeket gyűjtögetve juthatott egyről a kettőre.
És bár azt gondolnánk, hogy ettől a játék akciójelenetei kevésbé lesznek feszesek, erről szó sincs. A spanyol falusiak hordákban támadnak, körbevesznek, kaszákkal, fejszékkel hajigálnak, fáklyákkal próbálják lángra lobbantani arany fürtjeinket, és szinte mindig túlerőben vannak, így állandóan döntéseket kell hoznunk harc közben.
Lábon lőjem szegény nénit, vagy csak fejbe, hogy meg ne sántuljon? Kilőjem a bácsi kezéből a fejszét, vagy oldalazzak el, mikor elhajítja? A játék eszköztára kismillió lehetőséget biztosít, és a repertoárt a pályákon minduntalan feltűnő fegyverneppernél kapható eszközök csak tovább bővítik. Pisztolyok, gépfegyerek, shotgun… van itt minden, és még fejleszthetők is, hogy egyre brutálisabbak és hatékonyabbak legyenek.
Mindemellett folyamatosan pásztáznunk kell a környezetünket, mert bár akad muníció bőven, mi több, le is gyárthatjuk a szükséges lőszert, sokat spórolhatunk, ha kerülőutakat választunk, robbanó hordókra célzunk, vagy egyéb ad hoc csapdákkal törünk borsot az áhítat megosztásában valamiért nem igazán gondolkodó falusiak és kultisták orra alá.
A kaland jó 12-15 órán át tart, de el is lehet nyújtani, ha az ember sokat pepecsel, vagy mindent össze akar gyűjteni. Amennyiben a sztori végére érünk, lehetőség van New Game+-ra is, illetve a premier körül / után érkező, Mercenaries címet viselő játékmódban barátokkal vállvetve is megküzdhetünk a hullámokban érkező hittérítőkkel (ezt mondjuk én nem tudtam még kipróbálni); szóval elmondható, hogy hosszútávú szórakozás elé néz, aki beruház a 2023-as Resident Evil 4-re.
Hajlakk
Ami a tálalást illeti, a maga korában a Resident Evil 4 parádésan nézett ki, és a 2005-ös eredeti játék még ma is megállja a helyét, mert az egyedi stílus és az ötletes pályatervezés segít túllendülni az alacsony felbontású textúrákon és a darabos animáción. Mindehhez a remake annyit tesz hozzá, hogy a modern Capcom-játékok alatt muzsikáló RE Engine felel a látványért, így minden sokkal részletesebb és látványosabb, mint tizennyolc évvel ezelőtt. Furcsamód a hangulat nem változik: a középkori körülményeket idéző spanyol vidék vagy Ramón Salazar ódon kastélya a harmincas évek Universal-féle horrorfilmjeinek baljós atmoszféráját idézi.
Én Xbox Series X-en játszottam a Resident Evil 4-gyel, méghozzá úgy, hogy a felbontás helyett a teljesítményt részesítettem előnyben, és bepipáltam a ray tracing-opciót a menüben, ami icipicit szebb fényhatásokat és egy-két jobb tükröződést eredményezett, de semmi eget rengetőre nem kell számítani tőle – szóval aki Playstation 4-en vagy Xbox One-on esik neki a programnak sem fog sokat veszíteni.
Márpedig nekiesni érdemes, mert a Capcom remekműve most is élvezetes akciójáték. A horror aspektus itt zárójelbe kerül, talán csak a főellenfeleknél tapasztaltam némi ijedelmet, noha az Elden Ring Maleniája már említés szintjén is jobban rám hozza a frászt, mint a komplett Resident Evil 4. Ugyanakkor rég fordult elő velem, hogy hosszú órákra belefeledkeztem egy játékba, méghozzá úgy, hogy közben el sem fáradtam – itt ez megvolt, folyton éreztem, sőt még most is érzem a késztetést, hogy visszamenjek a spanyol faluba és rendet tegyek, ha már a helyi erők nem bírnak a Gonosszal.
A Resident Evil 4 (remake) 2023. március 24-én jelenik meg PC-re, Playstation 4 és 5, illetve Xbox-konzolokra. Tesztünk az Xbox Series X verzió alapján készült.
