Kinevették az orosz külügyminisztert Indiában, amikor azt mondta, hogy őket támadták meg

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) – gyorsan mozgósítható – katonai támogatást nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai védelmi minisztérium pénteken.

A hivatalos közlemény szerint a szállítmány tartalmaz egyebek között nagy mozgékonyságú HIMARS és más rakétatüzérségi, valamint Bradley gyalogsági harci járművekhez használható lőszert. Emellett a katonai csomagban vannak folyami átkelésnél használható, pontonhidat szállító, páncélozott járművek, és romboló lőszerek.

A támogatás emellett tartalmaz pótalkatrészeket, és javításokhoz szükséges eszközöket, valamint kiképzési segítséget is az ukrán katonaság számára.

A közleményből az is kiderül, hogy a 400 millió dollár értékű felszerelést az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így azok gyorsan eljuthatnak Ukrajnába.

Az amerikai kormány hivatalos összesítése szerint 2021 augusztusa óta a mostani a 33. katonai támogatási csomag, amelyet az amerikai hadsereg készleteiből juttatnak el Ukrajnába.

(MTI)

Az orosz erők nem hagynak fel a Donyeck megyei Bahmut teljes körbekerítésére tett erőfeszítéseikkel – közölte az ukrán vezérkar péntek esti harctéri helyzetjelentésében.

A kijevi katonai vezetés közleménye szerint az orosz hadsereg fő csapásirányait Bahmuton kívül a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a donyecki régióban Liman, Avgyijivka és Sahtarszk felé jelölte ki.

A vezérkar hozzátette, hogy az orosz csapatok pénteken harminc légi- és hat rakétacsapást hajtottak végre, valamint több mint húsz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán erők öt csapást mértek orosz élőerő- és katonai felszerelés-összpontosulásokra, továbbá lelőttek egy orosz Szu-34-es repülőgépet és egy ZALA típusú drónt.

Az ukrán szárazföldi erők sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy Olekszandr Szirszkij vezérezredes, a keleti hadseregcsoport parancsnoka pénteken ismét felkereste a Bahmutban szolgáló ukrán katonákat. A parancsnok az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt megelőzően február 25-én járt Bahmutban.

Az orosz megszállók a hadsereg reguláris alakulatai mellett a Wagner zsoldoscsoport jól képzett tagjait küldték a város elfoglalására. Heves harcok dúlnak a városban és környékén.

– írta közleményében a sajtszolgálat.

A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán parancsnokság beszámolt arról, hogy az elmúlt fél évben 9836 orosz katona adta meg magát az erre a célra létrehozott weboldalon keresztül. “Annak ellenére, hogy a Roszkomnadzor orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság rendszeresen próbálja blokkolni a hozzáférést, az Élni akarok nevű weboldalt több mint 14 millióan keresték fel, 84 százalékuk az Oroszországi Föderáció területéről” – írta közleményében a parancsnokság. Megjegyezte, hogy az orosz katonákon kívül rokonaik és barátaik is jelentkeznek a forródróton, mert azok a mozgósított oroszok, akik Ukrajnában vannak, gyakran nem férnek hozzá az internethez és az egyéb kommunikációs eszközökhöz.

(MTI)

Oroszország mindkét Északi Áramlat gázvezetéket lezárja, értesült a Reuters.

A vezetékeket az orosz állami vállat, a Gazprom építtette, hogy évente 110 milliárd köbméter földgázt szivattyúzzon Németországba a Balti-tenger alatt. A háború kitörése után a gazdasági kapcsolatok mélypontra jutottak a Nyugat és Oroszország között, ráadásul szeptemberben rejtélyes robbanások miatt sérültek meg a vezetékek.

A Gazprom szerint technikailag lehetséges volna javítás, azonban a Reuters belső forrásokra hivatkozva azt írja, hogy erre mégsem kerül sor, ugyanis Moszkva kevés esélyt lát arra, hogy a Nyugattal való kapcsolatok a belátható jövőben javuljanak, és szükség legyen a vezetékekre.

Az orosz reguláris erők és a Wagner-csoport egyaránt a legtapasztaltabb egységeit küldi harcba Bahmutnál – állítja az ukrán hadsereg.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij ma a frontvárosba látogatott, ahol a helyi vezetőknek tartott eligazítást arról, hogy miként lehet növelni a frontvonalban harcolók védelmi képességét.

Ukrainian Commander of Eastern Forces Col. Gen. Oleksandr Syrskyi visited troops in Bakhmut today, proving there’s still a road into the city. He said Russians increasing forces, including units of Wagner & regular army. “Intense fighting in and around the city.” via Land Forces pic.twitter.com/vbG7MTd83k

— Christopher Miller (@ChristopherJM) March 3, 2023

Sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem adott el vagy szállított fegyvert Szerbia azóta, hogy kitört az ukrajnai háború

– szögezte le Ivica Dacic szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban arra reagálva, hogy Moszkva magyarázatot kért Belgrádtól arra: szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél.

Csütörtökön Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is tagadta, hogy Szerbia adott volna el fegyvereket az ukrán félnek. Mint mondta, Szerbia egyik félnek sem adott el egyetlen lőszert, aknát, gránátot vagy puskát sem. A szerb kormány politikája nem változik a jövőben sem, vagyis egyik felet sem támogatja fegyverekkel – fűzte hozzá. Azt a védelmi miniszter sem zárta ki, hogy magánvállalatok vásároltak fegyvert Szerbiától, és aztán azt értékesítették. Úgy fogalmazott: ha ez így történik, akkor az már nem Szerbia, hanem a nemzetközi fegyverkereskedelem ügye.

Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.

(MTI)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Indiában beszélt egy konferencián. India egyébként alapvetően támogatta Oroszországot az Ukrajna ellen háború óta, de még itt sem ment át csont nélkül az orosz üzenet.

A háború, amelyet meg akarunk állítani, és amelyet ellenünk indítottak el.

– kezdte mondanivalóját Lavrov, de befejezni már nem tudta, mert hangosan kinevette a közönség, amitől abba is hagyta egy pillanatra a beszédet.

Speaking in India, whose government has been sympathetic to Putin’s claims on Ukraine and helped Moscow mitigate the effect of western sanctions, Lavrov says “the war we are trying to stop was launched against us.”

The audience laughs at him.

pic.twitter.com/7ia9YVZGP6

— max seddon (@maxseddon) March 3, 2023

Az orosz megszállás idején Ukrajna keleti és déli részén nyomást gyakorolhattak a helyiekre, hogy fogadják el az újszülöttek orosz állampolgárságát, ellenkező esetben pedig megtagadták, hogy ingyen hozzáférjenek a a pelenkához és bébiételekhez.

Azt mondtuk nekik, hogy a baba Ukrajnában született és ukrán, nem pedig orosz. Amikor pelenkát kértünk, az oroszok azt mondták: ha orosz születési bizonyítvány nélkül jönnek, nem adunk pelenkát

– számolt be a Reutersnek a 42 éves Natalja Lukina, herszoni lakos. Párja, Olekszij Markelov hozzátette: a legtöbb kisgyermekes szülő, akinek a háború alatt kevés volt a jövedelme, elfogadta az oroszoktól az ingyenes pelenkát. A Reuters nem tudta ellenőrizni állításaik hitelességét.

Olena Klimenko, a herszoni regionális anyakönyvi hivatal vezetője szerint a megszállás alatt sok szülő halogatta az oroszok által ellenőrzött anyakönyvi hivatalok felkeresését, így a legtöbben csak a megszállás végén regisztráltatták gyermekeiket ukrán állampolgárként.

Nem világos, hogy hány csecsemő kapott orosz állampolgárságot, mivel az orosz tisztviselők vették nyilvántartásba őket, az ukrán anyakönyvvezetők pedig nem működtek együtt velük

– mondta Klimenko.

(The Guardian)

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítója hazudott arról, hogy a fegyveresei által állítólag bekerített, donyecki régióbeli Bahmut városában tartózkodik – írta pénteken az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ.

Prigozsin rögzített egy videófelvételt, amelyben azt állítja, hogy Bahmutot körülvették az orosz erők – emlékeztetett a központ, rámutatva arra, hogy a videót viszont nem Bahmutban, de még csak nem is a város környékén rögzítették, mivel – tudomásuk szerint – Prigozsint személyi testőrsége biztonsági okokból nem engedi őt oda. A központ szerint a videót Paraszkovijivka faluban rögzítették, amelynek elfoglalását az orosz hadsereg február 20-án jelentette be.

A központ a videót provokációnak és a megszállók félretájékoztatási kampánya részének minősítette, amelynek szerinte az a célja, hogy pánikot keltsen a lakosság körében. Emlékeztettek arra, hogy Prigozsin nem először színlelte, hogy az első vonalban van, valójában viszont a hátországban tartózkodott. Januárban például egy volodimirivkai barlangból közölt fényképet, és azt állította, hogy a szoledari sóbányáknál van, ahol akkor harcok folytak – fűzte hozzá a központ.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte a Biztonsági Tanáccsal, hogy további terrorizmus elleni intézkedéseket kell megvitatniuk annak érdekében, hogy garantálni tudják a rendvédelmi szervek által felügyelt létesítmények biztonságát.

Putyin csütörtökön azt mondta, hogy terrortámadás érte Oroszországot a déli Brjanszk régióban, közel az ukrán határhoz, és ígéretet tett arra, hogy szétzúzza a civilekre tüzelő szabotázscsoportot.

Az ukrán fél tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz.

(Al Jazeera)

Egy vasúti hidat robbantottak fel az ukránok Bahmutnál. Az esetről egy videófelvétel is napvilágot látott, mely a közösségi médiában kezdett terjedni. A videó hitelességét a CNN erősítette meg, miután geolokalizálta azt.

Egyes jelentések szerint a híd fölrobbantása annak a jele lehet, hogy Ukrajna a Bahmutból való visszavonulást tervezi.

A városban tevékenykedő 46. ukrán dandár közleményben cáfolta az értesülést, mondván, a híd már eleve használhatatlan volt.

#Бахмут (https://t.co/CvP1o4RLt5), подрыв ж/д моста через речку Бахмутка https://t.co/av2jvu8qWe #RussianUkrainianWar pic.twitter.com/oXvI4CMTi7

— Necro Mancer (@666_mancer) March 3, 2023

Ukrajnának nincs köze az Oroszországi Föderáción belül zajló konfliktusokhoz – szögezte le Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren.

Robbanások létfontosságú létesítményekben, ismeretlen drónok támadásai orosz régiókban, bandák összecsapásai, partizánok támadásai települések ellen – mindezek az Oroszországon belüli irányítás elvesztésének közvetlen következményei, mindez a háború következménye. Ukrajnának semmi köze az oroszországi belső konfliktusokhoz

– fogalmazott bejegyzésében a tanácsadó.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben telefonbeszélgetést folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. A Twitteren azt írta, hogy Blinken tájékoztatta őt a G20 országcsoport külügyminisztereinek csütörtöki, Újdelhiben megtartott találkozójának megbeszéléseiről.

Részletesen beszéltünk a következő lépéseinkről egy különleges bíróság létrehozása érdekében, amely az Ukrajna elleni agresszió bűntetteinek kivizsgálására szolgálna. Elkötelezettek vagyunk az orosz vezetés felelősségre vonása mellett. Az összehangolt erőfeszítések kulcsfontosságúak

– hangsúlyozta Kuleba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Egils Levits lett államfővel együtt a nyugat-ukrajnai Lembergbe (Lvivbe) látogatott, ahol lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák emlékművénél. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Zelenszkij sebesült ukrán katonákat látogatott meg egy kórházban, és állami kitüntetéseket adott át az ukrán fegyveres erők tagjainak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy 12 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrajnai bíróság egy orosz pilótát, aki tavaly márciusban a harkivi tévétornyot bombázta. A pilóta nevét nem hozták nyilvánosságra. A pilóta nyolc bombát dobott le, majd az ukrán erők lelőtték a gépét, őt pedig – miután katapultált – őrizetbe vették.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során 765 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 151 370 főt. Ezen felül az ukrán erők lelőttek egy orosz repülőgépet és egy helikoptert, valamint megsemmisítettek nyolc harckocsit és négy tüzérségi rendszert.

(MTI)

Olekszij Reznikov magabiztosan állítja a Bildnek adott interjúban, hogy a nyugati országok harci gépeket küldenek majd Ukrajnának, és hogy ez még az idén megtörténhet. Reznikov szerint két-három fajta gépet kaphatnak, ez az elérhető mérnököktől és alkatrészektől is függ. Arra tippel, hogy ha gépeket adó koalíció hasonló lenne, mint ahogyan a Leopard 2-es tankokhoz hozzájutottak.

Jevgenyij Prigozsin, a hírhedt orosz zsoldoscsoport, a Wagner vezetője felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy rendelje el az ukrán csapatok kivonását Bahmutból.

A donyecki várost, ahol fél éve a háború legintenzívebb harcai dúlnak, lényegében körbevették a Wagner harcosai, és csak egy út maradt az ukrán erők számára a távozásra – mondta Prigozsin a közösségi média oldalán közzétett videóban.

Egyre jobban szorul a hurok

– tette hozzá.

Prigozsin állítását független fél nem hitelesítette.

A közzétett videót a Reutersnek sikerült geolokalizálni: a felvétel Paraskovijivka faluban készült, amely nagyjából 10 kilométerre északra fekszik a bahmuti városközponttól. A település elfoglalását február 17-én jelentette be a Wagner.

A videóban Prigozsin állítólagos ukrán hadifoglyokat is bemutat.

Ők harcolnak, de az életük Bahmutnál rövid, mindössze egy-két nap. Adjatok nekik egy esélyt arra, hogy elhagyják a várost. A várost bekerítettük

– mondta.

(The Guardian)

Hadrendből kivont Leopard harckocsikat vásárolna a német kormány Svájctól, hogy részben így pótolják azokat a harcjárműveket, amelyeket Ukrajnának küldenek, közölte a svájci kormány pénteken.

Németország azt kérte Svájctól, hogy a harckocsik egy részét magának a gyártónak, a Rheinmetallnak adják el, mert a felújított harckocsikkal a NATO és az Európai Unió tagállamainak fegyverzetében tapasztalható hiányosságokat kívánják pótolni.

Németország, Lengyelország, Portugália, Finnország és Svédország már korábban bejelentette, hogy Leopard harckocsikat küld Kijevnek az orosz támadás elleni védekezéshez.

A svájci védelmi minisztérium (VBS) a Reuters hírügynökség megkeresésére pénteken közölte, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter és Robert Habeck német gazdasági miniszter február 23-án közös levélben fordult Viola Amherd svájci védelmi miniszterhez segítségért.

Berlin az adásvétel jóváhagyását kérte Berntől ugyanakkor megígérte, hogy a kapott tankokat nem adja át Ukrajnának. Ezt a svájci védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette. Svájcban a semlegesség történelmi hagyományai miatt törvény tiltja, hogy az ország fegyvert exportáljon konfliktusövezetekbe.

Amherd március elsejei válaszlevelében közölte német kollégáival, hogy ehhez a parlament jóváhagyása szükséges, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a harckocsik kivonását a szolgálatból. „A parlamentben már tárgyalnak róla”, közölte a VBS szóvivője.

A svájci hadseregnek jelenleg 230 Leopard 2 típusú harckocsija van, melyből 134 áll szolgálatban, 96 pedig raktárban áll. Azt egyelőre nem tudni, Németország hány harckocsit vásárolna.
Bern korábban már megtiltotta Németországnak, Spanyolországnak és Dániának is, hogy az általuk vásárolt svájci gyártmányú lőszert Ukrajnába exportálják.

A német lakosság többsége helyesli, hogy a szövetségi kormány fegyverekkel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát, mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 47 százaléka úgy véli, hazája megfelelő mértékben támogatja fegyverrel Ukrajnát, 16 százalék szerint pedig nem eléggé.

A fegyverszállításokat megfelelő mértékűnek tartók aránya három százalékponttal emelkedett az egy hónappal korábbihoz képest, a szállítások növelését sürgetők tábora egy százalékponttal bővült.
A másik oldalon azok állnak, akik szerint Németország túl messzire megy Ukrajna fegyveres önvédelmi képességének erősítésével. Az így vélekedők aránya március elején 31 százalékos, öt százalékponttal csökkent egy hónap alatt.

Ugyanakkor a németek többsége, 53 százaléka azt is gondolja, hogy nem elégségesek a háború lezárását szolgáló diplomáciai erőfeszítések.

Azonban ez a tábor, vagyis a több tárgyalást szükségesnek tartók aránya öt százalékponttal csökkent februárhoz képest, és a béketárgyalások sürgetése nem jár együtt feltétlenül a fegyverszállítások elutasításával.

Ezt mutatja, hogy a tárgyalásos rendezést szolgáló erőfeszítéseket elégtelennek tartók körében csupán 39 százalék véli úgy, hogy Németország túl messzire megy az ukrajnai fegyverszállításokkal, 45 százalék pedig megfelelőnek ítéli ezt a fajta támogatást, és 12 százalék az eddiginél is több fegyvert küldene Ukrajnába.

Az ország egyik legtekintélyesebb társadalomkutató intézete, az infratest dimap felmérése azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb csoportja szerint növelni kell az Oroszországra kifejtett szankciós nyomást. A választókorú népességre reprezentatív vizsgálatban megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy nem kellően erősek az Oroszország elleni szankciók, ami öt százalékpontos emelkedés februárhoz képest. A büntetőintézkedéseket megfelelőnek tartók aránya négy százalékponttal 33 százalékra csökkent, a szankciókat túl erősnek tartók aránya 18 százalékon stagnál.

A háború lezárásával kapcsolatos véleményáramlatokat vizsgálva kimutatták továbbá, hogy a német lakosság túlnyomó többsége, 73 százaléka úgy véli, elsősorban Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kezd tárgyalást Oroszországgal a harcok leállításáról.

(MTI)

Az ukrán védelmi miniszter szerint nem lehet kizárni, hogy az orosz csapatok elfoglalják a Donyeck megyei Bahmutot. Olekszij Reznyikov a Bild című német lapnak egy pénteken ismertetett interjúban azt mondta, hogy Moszkva legfeljebb egy kis győzelmet aratna Bahmut elfoglalásával, és míg a várost hatodik hónapja ostromló orosz fegyveresek közül naponta nagyjából ötszázan esnek el vagy sebesülnek meg, az ukrán csapatok veszteségei sokkal kisebbek.

Mint mondta, nem áll módjában pontos adatokat közölni az ukrán veszteségekről, de azt elmondhatja, hogy van egy különbség az orosz és az ukrán harci felfogás között.

Az orosz vezetés a húsdaráló taktikát alkalmazza, számukra a katona csupán ágyútöltelék, Ukrajnának viszont minden egyes katona élete értékes, ezért a taktika alapja az emberélet kímélése

– fejtette ki a miniszter, aki a harctéri helyzet és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás alakulása alapján lát esélyt arra, hogy még az idén véget ér a háború, méghozzá ukrán győzelemmel.

Arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel soha nem lesz tárgyalás a háború lezárásáról, a jövő egyetlen lehetséges forgatókönyve pedig az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítása, egészen az ország 1991-es határáig.

Az ukrán erők egyik parancsnoka azt mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóban, hogy egysége parancsot kapott Bahmut azonnali elhagyására. Erről a RIA Novosztyi orosz hírügynökség számolt be pénteken. Március másodikán éjjel a Ptyici Madjara nevű egység parancsot kapott arra, hogy azonnal hagyja el Bahmutot és vonuljon új helyszínre. Mi az oka az átvezénylésnek egy Bahmut számára kritikus pillanatban, amikor már 110 nap harci szolgálatot teljesítettünk itt? Én elsősorban katona vagyok, ezért nem fogom kommentálni a védelmi parancsnokság utasításait. Mi végrehajtjuk a parancsot – jelentette ki a parancsnok a videóban, melyről pénteken írt a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Egy nappal korábban Szerhij Rahmanyin, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja azt mondta, hogy a helyzet Bahmutban kritikus. Szerinte katonai szempontból nincs értelme mindenáron megvédeni a várost. A fő probléma az, hogy az orosz egységek gyakorlatilag elvágtak minden utánpótlási útvonalat az ukrán erők számára.

Kedden a CNN amerikai tévécsatorna interjút sugárzott egy ukrán katonatiszttel, amelyben elismerte, hogy a bahmuti helyzet Kijev számára minden fronton sokkal rosszabb, mint amiről hivatalosan beszámolnak.

(MTI)

Az Egyesült Államokban őrizetbe vettek két férfit, mert illegálisan exportáltak technológiát Oroszországba, megkerülve a Moszkvára az ukrajnai támadást követően bevezetett kiviteli törvényeket – közölték a helyi hatóságok csütörtökön. Az amerikai igazságügyi minisztérium beszámolója szerint a két férfi nyugati, a repüléssel kapcsolatos elektronikus berendezéseket szállított orosz cégeknek, és nyújtott javítási szolgáltatásokat orosz gyártású repülőgépekben használt berendezésekhez. A vádlottak 2020 óta szőttek összeesküvést az exporttörvények kijátszására úgy, hogy eltitkolták és hamisan tüntették fel az export valódi végfelhasználóit, értékét és végcélját, valamint harmadik országokon keresztül szállítottak át termékeket.

Az egyik esetben a páros a valódi végfelhasználót és a végcélállomást úgy titkolta el, hogy hamis számlát adott ki, amelyen végcélként Németország szerepelt. Más esetekben repülőgép-elektronikai eszközöket küldtek Örményországon és Cipruson keresztül Oroszországba a szükséges engedélyek beszerzése nélkül – derült ki a minisztériumi tájékoztatóból. A két férfit összeesküvéssel, ellenőrzött áruk engedély nélküli kivitelével, elektronikus exportinformációk meghamisításával és benyújtásának elmulasztásával, valamint az amerikai törvényekkel ellentétes árucsempészettel vádolják. Ha elítélik őket, minden egyes vádpontban öt és 20 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.

Amióta Oroszország alig több mint egy évvel ezelőtt megkezdte támadását Ukrajnában, az Egyesült Államok és más szövetségesek szankciókat vetettek ki Moszkvára, hogy gyengítsék a gazdaságot és megnehezítsék az ország számára a háborúhoz szükséges utánpótlás beszerzését.

(MTI)

Az ukrajnai háború lezárását, a Dél-kínai-tenger status quo-ja tiszteletben tartását sürgették, valamint bírálták az észak-koreai rakétaprogramot megbeszélésükön az Indiából, Ausztráliából, Japánból és az Egyesült Államokból álló Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködés külügyminiszterei pénteken Újdelhiben. Az indiai fővárosban a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminiszterei tartottak csúcstalálkozót a héten. Antony Blinken amerikai, Penny Wong ausztrál, Hajasi Josimasza japán és Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter közös közleményben kitértek az ukrajnai háborúra, amiben elfogadhatatlannak nevezték Putyin nukleáris fenyegetését, illetve teljes, tartós, és igazságos, a nemzetközi joggal összhangban álló békét sürgettek.

Putyin nukleáris háborús fenyegetései elfogadhatatlanok

– jelentették ki a miniszterek.

Olaf Scholz német kancellár pénteken Washingtonban megbeszélést folytat Joe Biden amerikai elnökkel az ukrajnai háborúról, miközben egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy Kína fegyvereket szállíthat Oroszországnak. Scholz csütörtökön késő este indult el az egynapos útra, amelyen szokatlan módon nem vesz részt sajtódelegáció. Biden és Scholz egy órás találkozót tart a Fehér Házban – írja a The Guardian.