A 2023. január 1. és december 31. közötti megállapítási kezdőnappal nyugdíjat igénylő személyeknek a tavalyinál 17,5 százalékkal magasabb valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét – hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.
2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. március végén egy kormányrendeletben kiadandó valorizációs szorzók révén.
A KSH legfrissebb (2023. február 23-án közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2022. január – december hónapokban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 18,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
E friss gyorsjelentés tükrében a 2023. január 1. és december 31. közötti nyugdíjmegállapítások esetében 17,5 százalékkal nőnek a valorizációs szorzók a 2022-ben alkalmazott szorzókhoz képest.
Így idén is látszólag töretlenül folytatódik az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes összefüggés. Csakhogy ezt a trendet a 2022-ben elszabadult és egyelőre idén sem csillapuló infláció felülírhatja.
Ezért azoknak a nyugdíjigénylőknek, akik idén teljesítik a nyugdíjuk feltételeit, életbevágóan fontos, hogy képesek legyenek optimálisan időzíteni a nyugdíjmegállapításuk kezdőnapját.