Az amerikai kormányzat szerint nem fenyegeti közvetlen veszély Moldovát és Romániát azt követően, hogy orosz rakéták moldovai légtéren keresztül érték el Ukrajnát – közölte a külügyminisztérium helyettes-szóvivője pénteken.
Vedant Patel telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szoros kapcsolatban vannak a moldovai partnerekkel és a román szövetségesekkel az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor hozzátette, arról nincsenek információk, hogy a román légteret is érintették volna a támadó fegyverek.
Jelenleg nincsenek közvetlen katonai fenyegetésre utaló jelek Oroszország részéről Moldova, vagy Románia ellen
– hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok támogatja Moldova szuverenitását és területi integritását, valamint alkotmányba foglalt semlegességét.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok tavaly októberben intézkedéseket hozott az orosz kormány, illetve orosz magánszemélyek és szervezetek ellen Oroszország „folyamatos, rossz szándékú, befolyásszerző kampánya” miatt, amellyel próbálja destabilizálni Moldovát, ehhez fegyverként használva a korrupciót is.
Magyarország légterét nem sértették meg az orosz rakéták – írta a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez péntek este eljuttatott közleményében.
A közlemény felidézi: sajtóhírek szerint pénteken az oroszok a Fekete-tengerről indítottak rakétákat, kiterjedt támadást intézve ezzel Ukrajna ellen. Az orosz Fekete-tengeri flottából kilőtt két Kalibr cirkálórakéta Ukrajna nyugati tartományait célozta. Magyarország légterét azonban a szóban forgó rakéták nem sértették meg – közölte a minisztérium.
Az orosz diplomatáknak sikerült megakadályozniuk Oroszország elszigetelődését a világban – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai külügyminisztérium munkatársaihoz és veteránjaihoz a diplomaták napja alkalmából pénteken intézett köszöntőjében.
Nagyrészt az önök erőfeszítéseinek köszönhetően nemcsak a kollektív Nyugat országunk elszigetelésére irányuló terveit sikerült meghiúsítanunk, hanem aktivizálnunk is sikerült az együttműködést a világközösség legtöbb tagjával,
állt a Kreml honlapján közölt üzenetben.
Putyin a diplomácia prioritásait az orosz állampolgárok törvényes jogainak védelmében és a külföldön élő oroszok támogatásában, a neonácizmus és az etnikai megkülönböztetés megnyilvánulásai elleni küzdelemben nevezte meg. Az orosz elnök szerint Moszkva továbbra is a „többpólusú és demokratikus világrendet” fogja előmozdítani, amely az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak tiszteletben tartásán alapul. A diplomáciai kapcsolatok fő témájaként a „felelős nemzetközi partnerekkel” való együttműködés további erősítését nevezte meg.
Alexey FILIPPOV / SPUTNIK / AFP
A szakmai ünnep előestéjén Putyin egy évvel meghosszabbította két külügyminiszter-helyettes, Mihail Bogdanov és Alekszandr Grusko megbízatását. Mindkét diplomata életkora meghaladta a közszolgálatban bevezetett 65 éves korhatárt.
Szergej Lavrov külügyminiszter a szakmai ünnepségen kijelentette, hogy a Nyugat új „keresztes hadjáratot” akar indítani a Kelet ellen, „ukrán neonácikat élcsapatként felhasználva”. Kifejezte meggyőződését, hogy az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt semlegesíteni fogják. Lavrov úgy vélekedett, hogy a második világháború óta a legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb évtized következik.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján reagált Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró publikációjára, amely szerint az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Zaharova képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államokat nem lehet felelősségre vonni a világ infrastruktúrája ellen elkövetett diverzánsakciók miatt. Mint mondta, Washington addig folytatja ezt, amíg meg nem állítják.
Azt mondta, hogy Moszkvát nem lepték meg a Hersh által levont következtetések és kifogásolta, hogy az európai országok nem érdekeltek a felelősök megállapításában. Zaharova elfogulatlan nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.
Az NATO-nak a dezinformáció ellen meghirdetett küzdelmét úgy jellemezte, hogy az voltaképpen cenzúra, az Oroszország és Kína elleni agresszív propaganda eszköze. Josep Borrellnek, az EU külügyi szolgála vezetőjének azt a nyilatkozatát kommentálva, amelyben az orosz média betiltását az unióban a szólásszabadság védelmével indokolta, Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy „az eltérő véleménynek a véleménypluralizmus nevében való elnyomása abszolút oximoron”.
Borrellnek arra a kijelentésére, amely szerint az EU támogatja az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközöket, azt mondta, hogy ez a megnyilvánulás alátámasztja a moszkvai döntés helyességét.
Grusko külügyminiszter-helyettes egyébként az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az EU „egyáltalán nem önálló semmilyen fontos döntés meghozatalában”. Mint mondta, Oroszország kész lesz együttműködni az unióval, ha Brüsszel függetlenséget mutat.
Zaharova, kitérve a Japánnal megkötendő békeszerződés lehetőségére, azt mondta, hogy ez a téma Oroszország számára lezárva marad. Indoklása szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokról szóló alapvető dokumentum aláírásáról tárgyalni egy olyan állammal, amely Moszkvával szemben nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel és igyekszik sérteni az érdekeit.
A szóvivő azt hangoztatta hogy az amerikai hiperszonikus rakéták japán területre történő telepítése minőségileg megváltoztatná a régió biztonsági helyzetét, és negatívan befolyásolná a világ stratégiai stabilitását.
Dmitrij Peszkov, az Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő számára nem jelent kiemelt problémát, ha Emmanuel Macron francia elnök úgy dönt, hogy megfosztja a Becsületrend Nagykeresztjétől. Hozzátette: az orosz állampolgárok tisztában vannak vele, hogy számára más ügyek élveznek prioritást – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. Macron a héten Becsületrenddel tüntette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Putyint Jacques Chirac érdemesítette az elismerésre.
Oroszországban a vártnál kevésbé lassult az infláció januárban éves összevetésben.
Az orosz statisztikai hivatal pénteken azt közölte, hogy januárban az éves infláció 11,8 százalék volt a decemberi 11,9 százalék után. Elemzők 11,5 százalékot vártak a múlt hónapra.
Januárban a fogyasztói áremelkedés 0,84 százalék volt decemberhez képest, amikor 0,78 százalékot mértek novemberrel összevetve. Az elemzői várakozások átlagában kisebb, 0,7 százalékos havi infláció szerepelt januárra.
Havi szinten az élelmiszerárak emelkedése a decemberi 0,60 százalékról januárban 1,32 százalékra gyorsult. A nem élelmiszertermékeké 0,05 százalékról 0,21 százalékra emelkedett, a szolgáltatások árindexének a növekedése 2,04 százalékról 1,01 százalékra mérséklődött.
Elemzők az idei évre 6,2 százalékos, jövőre 4,6 százalékos inflációval számolnak Oroszországban. A gazdaságfejlesztési minisztérium 2023-ra 5,5 százalékos, 2024-re 4 százalékos, a jegybank az idei évre 5-7 százalékos, jövőre 4 százalékos inflációt vár.
Oroszországban tavaly az infláció 11,94 százalék volt, 2015 óta a legmagasabb a 2021. évi 8,39 százalék után.
Szlovákia elkezdheti a megbeszéléseket a MIG-29-es vadászgépei Ukrajnába szállításáról – írja a Reuters alapján a Guardian. Erről Eduard Heger szlovák miniszterelnök beszélt, aki felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan is azt kérte Szlovákiától, hogy segítse Ukrajnát vadászgépekkel.
Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter azt mondta, hogy nekik már nincs szükségük ezekre repülőkre, így azokat vagy eladják Ukrajnának, vagy ingyen átadják.
Heger hozzátette, hogy az átadásról szóló megbeszélésekbe Szlovákia bevonja majd az Európai Bizottságot is, ugyanis elképzelhető, hogy vissza tudják majd igényelni a gépek átszállításának árát.
Az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Dvoricsna községet – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az orosz erők műveleti területen megsemmisítettek egyebek között egy Mi-8-as helikoptert, három harckocsit, két sorozatvetőt, négy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és az ukrán hadsereg több lőszerraktárát. Mint mondta az ukrán emberveszteség az elmúlt nap folyamán meghaladta a négyszáz főt, a legtöbb katona, mintegy 125, Donyeck körzetében esett el.
Konasenkov közölte, hogy az ukrán erők Herszon megyében két sikertelen partraszállási kísérletet tettek a Dnyeper bal partján.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az orosz erők megvetették a lábukat az ostromlott Vuhledar déli részén. Mint mondta, megkezdődött a városban maradt polgári lakosok – mintegy ezer ember – evakuálása a biztonságosabb Volnovahába.
Kifogásolta, hogy az elmúlt héten gyakoribbá váltak az ukrán tüzérségnek a hátországi települések polgári létesítményekre mért csapásai.
Az orosz fegyveres erők második nyugati körzeti katonai bírósága pénteken hét évre növelte Alekszandr Leskov mozgósított katona fegyházbüntetését, aki a kubinkai Patriot parkban tavaly novemberben megütötte Gyenyisz Mazanov alezredest, kifogásolva a mobilizáltaknak biztosított kiképzést és felszerelést. Az országos visszhangot kiváltó ügyben Leskov – akit önkéntesként vonult be – eredetileg öt és fél évet kapott, ám az ügyészség súlyosbításért folyamodott.
Szevasztopolban a helyőrség katonai bírósága fejenként több mint háromévi szabadságvesztésre ítélt két katonát, akik harci bevetés során tavaly szeptemberben megtagadták a parancsot.
A DTEK, Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energiatermelője közölte, hogy négy hőerőműve megrongálódott, a létesítmények két dolgozója pedig megsérült a pénteken virradóra végrehajtott orosz légicsapások következtében.
A támadás után az energetikai szakemberek haladéktalanul megkezdték a következmények felszámolását és a berendezések helyreállítását. Biztonsági okokból csak a feltétlenül szükséges alkalmazottak tartózkodnak a létesítményekben, a többiek távolról dolgoznak – tette hozzá közleményében a vállalat.
A DTEK arról tájékoztatott, hogy tavaly szeptember óta 27 alkalommal érte orosz támadás a vállalat létesítményeit, 28 ember sérült meg, hárman pedig életüket vesztették.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon közölte, hogy éjszaka és a reggeli órákban végrehajtott orosz légicsapások során az orosz erők több mint ötven rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezeknek java részét az ukrán légvédelem a levegőben megsemmisítette. Később Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ugyancsak a Telegramon már más adatokat ismertetett. Állítása szerint Oroszország 106, különböző típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára, köztük 71 robotrepülőgépet, amelyekből 61-et a légvédelem megsemmisített.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint reggel tíz rakétát semmisített meg a légvédelem az ukrán főváros fölött.
Elektromos hálózatok rongálódtak meg, de személyi sérülés nem történt. Az energetikai szakemberek dolgoznak a hálózatok helyreállításán
– fűzte hozzá Klicsko az ukrán légvédelemtől szerzett értesülésre hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben kommentálta az újabb orosz légitámadást. Szavai szerint történtek becsapódások és emberek is áldozatul estek, de konkrét számokat nem közölt.
Ez olyan terror, amelyet meg lehet és meg kell állítania a világnak
– hangsúlyozta az államfő.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint a mostani támadás miatt a legsúlyosabb helyzet a keleti országrészben lévő Harkiv megyében alakult ki, ahol vészleállásokat kénytelenek alkalmazni. Károkat okoztak a légicsapások az ország nyugati, déli és keleti részeiben.
A támadás miatt hálózati korlátozások vannak érvényben Hmelnickij, Odessza és Kijev megyékben. Az energiarendszer hiánya jelentős
A tavalyi nagy emelkedés után csökkenésnek indult a földgáz ára Németországban, és egyre kevésbé valószínű, hogy a vezetékes orosz szállítások kiesése gondot okoz az ellátásban a következő télen – írta pénteken a Die Welt.
Az energetikai és vízgazdálkodási vállalatok szövetségének (BDEW) kimutatása szerint a földgáz tőzsdei árának csökkenése a fogyasztók körében is kezd érezhetővé válni.
A nagykereskedelemben „az árhelyzet hosszabb távú enyhülésének jelei mutatkoznak”, mégpedig több éves távlatban is, és már több lakossági szolgáltató is csökkentette az árait. Az évente legfeljebb húszezer kilowattórának megfelelő mennyiségű földgázt fogyasztó háztartások számára elérhető kilowattóránkénti átlagár így 18,15 centre süllyedt a tavalyi utolsó negyedévben regisztrált 20,04 centről – tájékoztatta a lapot a legnagyobb ágazati érdekképviselet.
A mintegy 23 milliárd köbméter kapacitású – az EU gáztároló kapacitásának negyedét kitevő – németországi földgáztárolók üzemeltetőinek szakmai szervezete (INES) szerint a vezetékes orosz gáz kisesése ellenére egyre valószínűbb, hogy a következő télen sem lesznek ellátási gondok, és október elejére ismét sikerül elérni a 100 százalékos töltöttségi szintet.
Az időjárás alakulását előrejelző modellszámítások alapján előfordulhat, hogy az idei tél hátralévő szakasza az átlagosnál enyhébb lesz, aminek hatására csupán a 70 százalék körüli szintre süllyed a tárolók töltöttsége a jelenlegi bő 75 százalékról. Átlagos időjárással számolva 47 százalékra csökkenhet a töltöttség április végére.
is alakul a helyzet, az idén várhatóan jóval kedvezőbb feltételekkel lehet beszerezni földgázt, mint tavaly, amikor a szövetségi kormány nagyszabású vásárlásai hozzájárultak ahhoz, hogy a nagykereskedelmi ár időnként a megszokott szint több mint tízszeresére emelkedett. Az idén sokkal olcsóbban lehet gondoskodni a felhasznált gáz pótlásáról, például aukciós mechanizmusok alkalmazásával – mondta a Die Weltnek Sebastian Bleschke, az INES ügyvezetője, hangsúlyozva, hogy van mód a tárolók „költséghatékony” feltöltésére.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A kormányzati adatok szerint az orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni a diverzifikációval, új beszerzési források bevonásával. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és alig egy év alatt felépítették az ország első három tengeri terminálját, amely cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas.
Mind a három úgynevezett úszó terminál, amelyek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény (floating storage and regasification unit – FSRU). Ezen a hajón alakítják gáz halmazállapotúvá a tartályhajókon érkező LNG-t, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe.
A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el. A szövetségi kormány 2022 tavaszán, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól.
A pozsonyi parlament rendkívüli ülését kezdeményezte a törvényhozás legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico által vezetett Irány (Smer-SD) azt követően, hogy Eduard Heger ügyvezető kormányfő ígéretet tett arra, Szlovákia átadja a Mig 29-es vadászgépeit Ukrajnának – jelentette pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A rendkívüli ülésre jövő hét kedden kerül sor – jelentette be Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke. A rendkívüli ülés összehívásának előzménye, hogy csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Eduard Hegerrel tartott találkozója során azt kérte, hogy Szlovákia adja át Mig 29-es vadászgépeit Ukrajnának. Sajtóközlések szerint az ügyvezető szlovák kormányfő ígéretet tett arra, hogy igyekszik mindent megtenni a kérés teljesítése érdekében.
VLADIMIR SIMICEK / AFP
A szlovák védelmi minisztérium a TASR megkeresésére reagálva nem pontosította, hogy hány vadászgépről van szó, s azok átadására mikor kerülhet sor, csupán azt erősítették meg, hogy tárgyalásokat folytatnak további katonai segítségnyújtásról Ukrajnának.
Robert Fico a parlament rendkívüli ülésének összehívása kapcsán rámutatott: alkotmányba ütközőnek tartják Eduard Hegernek a vadászgépek átadására vonatkozó ígéretét.
A megbukott és ügyvezető feladatokat ellátó kormánynak nincs jogköre arra, hogy lényegi kül- és belpolitikai kérdésekben döntsön. Még akkor sem, ha azokra az államfő jóváhagyását adná
– hangsúlyozta Robert Fico pénteki sajtótájékoztatóján.
Elmondta: a törvényhozás rendkívüli ülésén egy – az Ukrajnának történő fegyverszállítást elutasító – parlamenti határozatot akarnak elfogadtatni. Hozzátette: pártja már az ukrajnai konfliktus kezdete óta ellenzi, hogy Szlovákia fegyvereket szállítson Ukrajnának, s a konfliktus békés, tárgyalásos úton történő megoldása mellett áll.
A Népszava több egymástól független forrásra hivatkozva számolt be róla, hogy Volodimir Zelenszkij meghívta Kijevbe Orbán Viktort, amikor az Európai Parlamentben találkoztak.
A 24.hu a lapértesüléssel kapcsolatban megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki közölte: a hír igaz.
Arra a kérdésünkre, hogy a kormányfő mikor utazhat az ukrán fővárosba, Havasi azt felelte,
amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe.
Két orosz rakéta áthaladt a román és a moldovai légtéren, mielőtt belépett Ukrajnába, közölte az ukrán főparancsnok pénteken.
Valerij Zaluzsnij elmondta, a Fekete-tengerről kilőtt két Kaliber típusú cirkálórakéta előbb a moldovai légteret érintette, majd Románián át haladt Ukrajnáig.
A Reuters azt írja, független forrásból nem tudták ellenőrizni az információk hitelességét. Oroszország egyelőre nem kommentálta az ukránok tájékoztatását.
A moldovai védelmi minisztérium közleményben erősítette meg, hogy valóban rakéta repült át az ország felett.
10 óra 18 perckor egy rakéta haladt át a Moldovai Köztársaság légterén Ukrajna irányában. A védelmi minisztérium az illetékes hatóságokkal együtt figyelemmel kíséri a régió helyzetét és egyúttal elítéli az ország légterének megsértését
– közölték.
Bár azt nem említették, hogy orosz rakétáról volt-e szó, a külügyminisztérium bekérette a moldovai orosz nagykövetet a helyzet tisztázása érdekében.
Románia egyelőre hivatalosan megerősíteni és megcáfolni sem tudta az értesüléseket.
Az Ukrainska Pravda nevű ukrán hírportál a légierő szóvivőjére hivatkozva azt írta, Ukrajnának lett volna lehetősége hatástalanítani a rakétákat, de nem akarta veszélybe sodorni a lakosságot más országok területén.
Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki pénteken, hogy Franciaország harci gépeket küldjön Ukrajnának, de arra figyelmeztetett, hogy ehhez hosszú idő kellene, Ukrajnának pedig gyorsabb segítségre van szüksége.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök régóta követeli, hogy országa nyugati támogatói minél hamarabb küldjenek vadászrepülőket. A politikus csütörtöki nyilatkozata szerint a nyugat-európai politikusok egy része kész erre. “Európa velünk lesz egészen a végső győzelmünkig” – fogalmazott Zelenszkij brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A francia elnök elmondta, hogy „nem zár ki semmilyen lehetőséget”, amikor arról kérdezték, hogy Párizs adna-e vadászgépeket Kijevnek. A francia államfő ugyanakkor hozzátette, hogy most a legfontosabb, hogy minél gyorsabban tudják segíteni Ukrajnát, a repülők leszállítása és a pilóták kiképzése viszont hosszú időt venne igénybe. Macron szerint ezért a segítségnek olyan eszközökre kellene koncentrálódnia, mint a tüzérség.
Zelenszkij a héten Nyugat-Európában, valamint az Európai Unió intézményeiben tett személyes látogatása során kért további fegyverszállításokat.
Szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnökkel tárgyalt, aki a francia elnökhöz hasonlóan arról beszélt, hogy „semmilyen lehetőséget nem zár ki”, ha Ukrajna támogatásáról van szó.
Ukrajna csaknem egész területén légiriadó volt péntekre virradó éjjel, robbanások hallatszottak többek között Harkivban, Dnyipropetrovszkban és Zaporizzsjában, az orosz légicsapások elsősorban az energetikai infrastruktúrát érték. A légiriadót péntek reggel lefújták.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városát egy órán belül legalább tizenhét rakétatámadás érte – tájékoztatott Anatolij Kurtyev polgármester. A csapások elsődleges célpontja az energetikai infrastruktúra volt – írta a tisztségviselő a Telegramon, aki szerint az ukrajnai háború kezdete óta nem volt példa hasonlóan intenzív támadásra a térségben.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy az oroszok legalább tíz csapást mértek a létfontosságú infrastruktúrára a régióban, ami miatt áramkimaradásokra került sor.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója szerint az ukrán légvédelem minden berepülő ellenséges drónt megsemmisített. Krivij Rih városában egy rakéta eltalált egy energiatermelő létesítményt. Az épületben komoly károk keletkeztek, és egy 46 éves férfi megsérült – tette hozzá Liszak.
Ukrajnában csütörtökön fokozódtak a harcok. Kijev szerint az orosz erők offenzívába kezdtek a részben megszállt Donyeck és Luhanszk megye fölötti teljes ellenőrzés megszerzése érdekében.
Oroszország nagyszabású offenzívába kezdett Ukrajna keleti területein és próbálnak áttörni a védvonalon Kreminna városánál, közölte Luhanszk régió kormányzója.
Szerhij Hajdaj arról beszélt, a fegyveres konfliktus jelentősen eszkalálódott a területen, az orosz csapatok megpróbálnak a havas környezetben előnyre szert tenni és utat törni nyugat felé.
Napi rendszerességűek ezek a támadások. Kisebb orosz egységek próbálnak előrehaladni, olykor harckocsikkal kísérve, olykor azok nélkül. Állandó a fegyverropogás
– jelentette ki.
Állítása szerint az offenzíva nem működött. Mint mondta, „semmilyen sikert nem értek el. A védőink teljesen visszaverték őket.”
A háború kirobbanását követően először látogatott Brüsszelbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol beszédet mondott az Európai Parlamentben, felszólalt az uniós vezetők találkozóján és több különtalálkozót is lebonyolított.
Orbán Viktor miniszterelnök a bolgár, ciprusi, görög, horvát, osztrák és szlovén vezető társaságában találkozott Volodimir Zelenszkijjel. A Népszava több egymástól független forrásból származó információra hivatkozva azt írja, a nyolc vezető harmincperces eszmecseréjének fő témája a fegyverszállítás volt: Zelenszkij azzal kezdte, hogy felsorolta, Ukrajnának milyen fegyverekre van szüksége.
Az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök azonnal közölte, hogy a kérést lehetetlen teljesíteniük. Ausztria semleges ország, Magyarország pedig kezdettől fogva ahhoz tartja magát, hogy nem küld fegyvereket a háború sújtotta országba.
Sajtóhírek szerint a szlovák és a lengyel vezető jelezte, hogy országuk hajlandó lenne vadászgépek küldésére is.
A találkozón az ukrán elnök meghívta Orbán Viktort, hogy látogasson el Kijevbe.
