Tavaly február 1-jétől hatósági áras hét élelmiszer:
- az étolaj,
- a csirkemell,
- a finomliszt,
- a sertéscomb,
- a 2,8 százalékos UHT tej,
- a kristálycukor
- és a csirke farhát.
November 10-től pedig további két termékre, a tojásra és a burgonyára is ársapkát húzott a kormány. Az elmúlt egy évben számos alkalommal és helyen alakult ki áruhiány az árstopos termékekből, ami érthetően elégedetlenséget okozott a vevők körében. Érdekes megfejtéssel szolgált az áruhiány okára a Mandinernek adott interjújában nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint tévedés, hogy áruhiány lenne, a boltok nagy részében az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra. Vagyis szerinte nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.
Megkértük a nagy láncok és a kisebb üzletek képviselőit, reagáljanak a miniszter kijelentésére.
A kereskedőknek nem érdekük a hiány
A multiláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György emlékeztetett,
- az élelmiszerárstop tavaly februári bevezetésétől idén január 12-éig az volt a szabály, hogy ez egyes napokon legalább annyit kellett tartani az árstopos termékekből, amennyi készleten volt azokból az előző év azonos napjain.
- 2023. január 12-től viszont már legalább annyit, de szükség szerint akár kétszer annyit is kellene tartani a vásárlói igények alapján, mint a 2021-es, azonos naptári napi átlagkészlet.
Hozzátette, ha egy bolt fogyasztóvédelmi ellenőrzést kapott, a kormányhivatal szakemberei nem elégedtek meg azzal, hogy éppen mi van a polcon, hanem bekérték és ellenőrizték a készletnyilvántartást is – szigorúak voltak, és ha nem találtak rendben valamit, bírságoltak, egyes esetekben milliókra.
Nagyon sok ellenőrzést kaptak a nagy láncok az ársapkával összefüggésben, és december óta még több az ellenőrzés, mint korábban.
A visszajelzések szerint egyébként a kereskedők nemcsak az előírt készletet igyekeznek tartani (hogy az ellenőrzésen ne kapjanak bírságot), hanem annál többet, hogy a vevőiket nagyobb eséllyel tudják kiszolgálni. A kereskedőnek ugyanis érdeke, hogy lehessen nála árstopos terméket vásárolni – különben másik boltba megy a vásárló. Ugyanakkor nem érdeke, hogy elégedetlenek legyenek a vevői, mert esetleg üres polcokat találnak. Ennek ellenére előfordul, hogy a polcokon nem talál árut a vevő
- például beszerzési probléma miatt (ha a gyártók nem tudtak megfelelő időre vagy mennyiségben szállítani),
- vagy egy-egy (előre kiszámíthatatlan) felvásárlási roham után,
- és persze az is megtörténik (átmenetileg, rövid időre), hogy a dolgozó nem tudja rögtön pótolni a raktárból az éppen elfogyott terméket, mert például meghibásodik egy áruházi eszköz, de ilyenkor a lehető leghamarabb feltöltik a polcokat a raktárkészletből
– mondta Vámos György.
Az élelmiszerláncok nyilván igyekeznek felmérni a vásárlók igényeit, bővítették a beszállítói kört is, hogy meg tudjanak felelni az árstopos termékek iránt megnövekedett keresletnek. Sajnos így is gyakran előfordul, hogy a vártnál, akár a kétszeres mennyiségnél is többet vettek egy-egy árstopos termékből a vevők, és mondjuk délutánra már nem volt belőle. A határhoz közeli üzletekben például külföldi vásárlók is viszik a magyar árstopos élelmiszert, aminek az üzletek az egy vásárlóra szabott korlátozásokkal sem tudnak gátat vetni.
A veszteség a kiskereskedőké
Tegyük hozzá, az árstop napról napra növekvő terheit a kereskedő viseli – emlékeztetett Vámos György utalva arra is, hogy a 2021. október 15-i, egy éve változatlan árstopos bolti árak mellett a beszerzési árak folyamatosan mennek fel, így egyre nagyobb a veszteség. Az ársapkás termékeknél magasabb a beszerzési ár (amit az előállítónak, a beszállítónak fizet a kereskedő), mint a 2021-es szinten megszabott árstopos hatósági bolti értékesítési ár (vagyis amennyiért most árusíthatók a hatósági áras élelmiszerek). Ugyanis nemcsak az élelmiszerek fogyasztói árai emelkedtek jelentősen az elmúlt évben Magyarországon, hanem az élelmiszeripar átadási árai is – nagyjából hasonló mértékben. Nyilván ennek is megvan az oka, drágult az élelmiszeripar számára az alapanyag, az energia, ráadásul aszály volt. Az élelmiszeripari átadási árak növekedése meghatározó a (nem árstopos) fogyasztói árak növekedésénél, és a beszállítók nem adják olcsóbban az árstopos termékeket sem csupán amiatt, mert azok hatósági árassá váltak. És mivel hónapról hónapra emelkednek a beszerzési árak, ebből jelentős veszteség keletkezik a kiskereskedőknél.
Az MNB szerint ezt a veszteséget a boltok 100 százalékban átterhelik a vevőkre (más termékeknél), Nagy Márton szerint viszont csak 60–70 százalékban. Vámos György nem mondott százalékot, de azt elárulta, hogy míg az árstop első hónapjaiban a kereskedőknél a költséglefaragás volt a jellemző, később, amikor már ez nem volt elég, nem volt más választásuk, és a láncok kénytelenek voltak megpróbálni más termékek árán legalább részben ellensúlyozni a veszteséget. Azonban az infláció okozta fokozatos keresletcsökkenés miatt ez elég korlátos lehetőség, hiszen az áremelés – mennyiségben, volumenben – forgalomcsökkenéssel jár, ami egy határon túl nem érdeke a kereskedőnek. A statisztikák szerint a második félévben már csökkent a boltok élelmiszeres forgalma – ahogy nőttek az árak, úgy vásároltak az emberek egyre kevesebb élelmiszert kilóban, literben, darabban.
A kisboltoknak nehéz lehet az előírt készlet fenntartása
A kisboltok helyzetére is rálátó Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin szerint az ársapka egy éve alatt folyamatosan volt áruhiány a hatósági áras termékekből. Hétfőn beszélt egy kisboltossal, akinek fő nagykereskedelmi partnere jelenleg nem szolgál ki üzleti partnereket hatósági áras termékekkel, csak fogyasztókat. Így a kisboltosnak – aki nincs becsatornázva nagy rendszerekbe – jelentősen beszűkül a beszerzési lehetősége a hatósági áras termékekből. És ha nem szolgálja őt ki az addigi bejáratott nagykereskedő, hány helyre, hova menjen el még aznap, hogy legyen mondjuk megfelelő mennyiségű cukor a kínálatában? Ki bírja azt anyagilag és időben, hogy két-háromkilónként szedje össze számos helyről a kötelező készletet? – sorolta a problémákat.
Egy időben próbálkoztak azzal, hogy a nagyobb multiláncoknál szerezték be a hiányos árstopos termékeket, de a mennyiségi korlátozások miatt ez már nem megy. Így nehéz megfelelniük annak a követelménynek, hogy mindig legyen a polcon ársapkás termék. Miközben ők is rendre kapnak büntetést a fogyasztóvédelemtől. Egyébként pedig abból élnek, hogy eladnak, vagyis érdekük, hogy legyen árujuk, nem a forgalom ellenségei.
Szerintünk nincs mesterséges hiánygerjesztés
– reflektált a miniszter szavaira Neubauer Katalin. Viszont tény, hogy egy évvel ezelőtti bevezetése óta egyre nagyobb a veszteség az ársapkás termékeken, ezért is kérik újra és újra ennek a kivezetését. Ráadásul a kisboltoknál nagyobb lehet a veszteség egy-egy terméken, mint a nagyobb üzletekben. Például a kristálycukor kilóját ma egy nagy lánc 500 forint körüli áron tudja beszerezni és 230 forint körüli áron adhatja, míg egy kisbolt inkább 700 forint körüli nagykeráron tud vásárolni, és nagyjából 260 forintért kell adnia, mert annyi volt a 2021. októberi ára – tette hozzá.
Károkat okoz az ártsop
Az MNKSZ folyamatosan gyűjtötte a veszteségekről az adatokat, a kimutatásokat pedig elküldték a döntéshozóknak. A veszteség a boltok méretétől is függ – a legkisebbek is már milliós mínuszt könyvelhettek el tavaly, de egy-egy nagy áruházláncnál milliárdos is lehet a veszteség – mondta lapunknak Neubauer Katalin.
– fogalmazott. Nagy Márton egyébként az említett interjúban azt is mondta, hogy szerinte a kiskereskedelmi üzletektől elvárható, hogy a bankokhoz és a Molhoz hasonlóan lenyeljék az árstop okozta veszteséget.
Neubauer Katalin megemlítette, ugyan a kétezer fő alatti településeken működő kisboltok cirka egy év után igényelhettek 1–3 millió forintnyi támogatást a veszteségeik mérséklésére (ami valamennyire nyilván segítséget jelent), de az ennél csak egy kicsivel nagyobb lélekszámú települések kisboltjai nem pályázhattak, pedig nyilván náluk is jelentős a veszteség.
Hogy mennyivel többet vásárolhattak a vevők az egyes árstopos termékekből, arról egyelőre nincs adat, de például a 2,8 százalékos UHT-tejnél lehet tudni, hogy a magyar tejipar dupla mennyiséget szállított az üzletekbe 2022-ben 2021-hez képest – mondta Neubauer Katalin. És mivel így a magyar feldolgozóiparban hiány keletkezett a zsíros tejből, importból kellett alapanyagként beszerezni a tejtermékek gyártásához, ami felhajtotta az árakat. Azoknál a termékeknél pedig, ahol import is van, ott a hazai és az import beszállítás is növekedett – utóbbi sem túl szerencsés.
Hozzátette, az árstop valójában dömpingárat jelent – ami egyébként nem megengedett, illetve tiltott a beszerzési ár alatti értékesítés is –, de most az ársapkás termékek esetében mentesülnek ez alól a szabály alól a kereskedők. A dömpingárú termékekből pedig a vásárlók egy része igyekszik annyit beszerezni, amennyit csak tud. Eközben a helyettesítő termékek iránti kereslet jelentősen szűkül, és emiatt például a kis szériában gyártott termékek akár teljesen el is tűnhetnek átmenetileg. Ezért is mondta az MNKSZ főtitkára, hogy nagyon rossz irányba módosítja a termékpályákat az árstop, amelyek miatt hosszú távú, nem kívánt mellékhatások várhatók.
