Gyurcsány miniszterelnöksége óta a párt belső struktúrája egyre inkább „fideszizálódik”, a miniszterelnök emberei meglepően gyorsan átvették a kezdeményezést, és elkezdték kiszorítani a korábban kirobbanthatatlannak tűnő régi érdekcsoportokat, és – ami a legfontosabb – az igen biztos anyagi háttérrel, jó pénzügyi manőverező képességgel rendelkező Gyurcsány a párt anyagi forrásait is egyre jobban ellenőrzi. Mindez jelentősen csökkenti pártbeli ellenfeleinek mozgásterét – írja az Index.
Gyurcsányt formálisan nem válthatják le
Gyurcsány Ferenc a Világgazdaságnak adott interjújában azt mondta, ha veszítenek a választásokon, „odaáll” a kongresszus elé, és azt mondja, „ennyi tellett tőlem”. Valójában ennek az égvilágon semmi jelentősége sincs, hiszen a kongresszus formálisan nem válthatja le, mivel nem vezetője a pártnak, miniszterelnök-jelölti, illetve választási bizottságbeli pozíciója pedig a választások után értelemszerűen megszűnik.
Amíg Gyurcsány a megkérdőjelezhetetlen informális pártvezető, Hiller Istvánnak nem sok dolga van a pártelnöki poszton, a kampányban érezhetően dugdosták, nehogy bajt csináljon. Ő valószínűleg akkor is maradhatna pártelnök, ha Gyurcsány ellen fordulna a tagság, és valamelyik csoport át tudná venni a pártbeli hatalmat. Létezik a pártban egy Gyurcsány-ellenes forgatókönyv, ennek hívei szerint a vesztes választások után a most irányító országos választási bizottságtól a párt országos elnökségéhez kerülne a valódi hatalom. Gyurcsány Ferenc még a nyáron elveszítené befolyását, pártbeli pozícióit, és Hiller a korábbi kádergarnitúrával háta mögött indulna neki az önkormányzati választásoknak, nyilván kevés reménnyel. Az Index elemzése szerint Hillert a megerősödő és a párton belüli vezetést magához ragadó országos elnökség segítené. Szekeres Imre elnökhelyettes megerősödve, és alapos háttérmunka (vidéki pártszervezetek megdolgozása, bázisépítés) és egy esetleges helyhatósági választási zakó után megszerezhetné a pártelnökséget.
Ha Gyurcsány marad
Egy másik elképzelés szerint az MSZP-tagság tehetetlen marad a vereséget követő kábultságban, és Gyurcsány tovább dolgozik. MSZP-s pletykák szerint még ebben az esetben is várható, hogy a Szili Katalin, Kiss Péter és Szekeres Imre vezette régi garnitúra támadást indít ellene. Sziliék szívós munkával, a vidéki szervezeteket végigjárva próbálhatják meggyőzni a csalódott párttagokat, hogy a választási vereség nem akkora nagy baj, és az MSZP jelenlegi vezetői hibáztak.
Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány megbuktatása esetén évekig nem találnának hozzá hasonló karizmatikus pártvezetőt, de vannak, akik azt mondhatják, hogy nincs is szükség „fideszes típusú vezéregyéniségre”. Egy ilyen puccskísérlet kimenetele igen kétséges, ugyanis a formális párthatalom és a kezdeményezés az élénken mozgó és eddig nagyon jól taktikázó Gyurcsány kezében maradna. És ha Sziliék esetleges kísérlete kudarcot vallana, mindenképpen a (volt) kormányfő vágna neki az önkormányzati választásoknak, némileg megtépázott renoméval, de megkérdőjelezhetetlen vezetőként.
Az MSZP kettészakad
Az önkormányzati választásokon Gyurcsánynak először meg kell vívnia Demszkyvel, majd meg kell győznie a szocialistákat arról, hogy támogassák az ő favoritját, az SZDSZ-es Kóka Jánost. Nagyon kicsi a valószínűsége, de előfordulhat, hogy annyira elmérgesedik a viszony Gyurcsányék és a régi garnitúra között, hogy a „konzervatív” szocialisták megpróbálhatnak leszakadni a neoliberális, blairista pártvezetésről, és önállósodnak. Az MSZP kettészakadhat egy régebbi típusú baloldali politikát követő és egy liberális típusú pártra, amely később az SZDSZ-szel együtt folytathatja útját. A legvalószínűbb forgatókönyv mégis az, hogy a vesztes választás után a kampányban alaposan megerősödött, valóságos kis személyi kultuszt kiépített Gyurcsánynak nem lesz erős ellenfele a pártban, hatalma megingathatatlan marad.
Orbán nem feltétlenül bukna bele
Baloldali „pártemberek” szerint egyáltalán nem biztos, hogy a pártelnök politikai pályafutásának végét jelentené az esetleges vereség. Orbán Viktor bejelentette ugyan, hogy ha a Fidesz elveszíti a választásokat, lemond posztjáról, de ennek nincs túl nagy jelentősége, hiszen ha nem fogadják el a lemondást, vagy a ha később újra jelöltetné magát, biztosan a párt élén maradna. Az Index szerint Rogán Antal 2005 novemberében a Magyar Hírlapnak adott interjúban azt sejtette, hogy a Fideszben van vereség esetére kidolgozott terv.
Rogán mondataiból a pártban a februári sorozatos kampánybakik idején sokan messzemenő következtetéseket vontak le. Volt, aki azt állította, hogy az egymást követő botrányokat már nem lehet véletlenként elkönyvelni, szerintük valakik szabotálnak, vagy legalábbis direkt a vereségre játszanak.
A Fidesz Orbán után
Felvetődött, hogy az ellenzéki párt esetleg már az Orbán utáni Fideszre készül. Ez esetben így vagy úgy, de Rogán néhány pillanatig lehetséges Orbán-utódként tűnt föl. A párt képviselői közül abban szinte mindenki egyetértett, ha most sem győz a Fidesz, akkor nehéz elképzelni, hogy Orbánnal még egyszer valaha győzni tudna. De nincs sok esélye, hogy Orbán hatalma, pártbeli befolyása számottevően csökkenjen, akár egy súlyos választási vereség után sem – véli az Index.
Az Indexnek nyilatkozó fideszes középvezetők közül többen úgy gondolják, hogy Orbán már veszélyes vagy legalábbis a kívánatosnál nagyobb mértékben koncentrálta a hatalmat. Látványosan oktrojálta rá az értetlenkedő elnökségre Mikola Istvánt, akiről már a bejelentés pillanatában is tudták, hogy a miniszterelnökhelyettes-jelölt személyében „két lábon járó konfliktusforrást” kapnak a nyakukba. Többek szerint vereség esetén a pártelnök által felemelt Mikola ugyanolyan gyorsan eltűnik a süllyesztőben, mint amilyen gyorsan a párt élére került.
A 2006-os kampányban 1998-hoz és 2002-höz képest a régi gárdából Pokorni Zoltán, Áder János és Kövér László látványosan hátrébb csúszott, cserepadra került. A régi belső körből Kövér és főleg Áder 2002 óta egyre távolabb kerül Orbántól. A frakcióvezető ugyan rendkívül fegyelmezett párttagként viselkedik, de sértett, dühös a pártelnök köreire, és nem ért egyet döntéseivel. A pártelnök pénzügyileg is elszigetelte Áderékat, így saját embereiket sem tudták megfelelő forrásokhoz juttatni, saját szervezeteiket működtetni.
Egy választási vereségért az Orbán–Simicska-duónak kell elvinnie a balhét. Ha, mondjuk, Áderék találnának maguknak forrást, egy szponzort, máris jelentős hatalmi centrum képződne Orbánékkal szemben. A Fidesz megújulását nehezítené, hogy nincs az ellenzéki pártnak elég ismert és vezetőképes embere. Amikor újra előveszik a régi arcokat a kampányban, rövid idő alatt kellene újraépíteni az imázsukat. Ilyen politikus Matolcsy György volt gazdasági miniszter és Mikola István is. A Fidesz ellenzékben töltött négy éve alatt mindössze Révész Máriuszt és Szijjártó Pétert sikerült felépíteni, Rogán Antalt pedig újrapozícionálták: a „párt ökle” szerepet átadta Szíjjártónak és Répássynak, hogy aztán szimpatikus, higgadt, szakértő és kevésbé szemüveges politikusként tűnjön fel. A kampányfőnökké avanzsált Rogánról sokan vélekednek úgy, hogy a választási vereség karrierje végét jelentené, de legalább ilyen erővel tartja magát az az elmélet is, hogy az ellenzéki szerepet arra használná fel a párt második generációja, hogy eltakarítsa az útból a Fideszt a rendszerváltás óta vezető garnitúrát, és magához ragadja az irányítást az Index írása szerint.
