Safrovot a Fővárosi Bíróság csütörtökön első fokon életfogytiglani börtönre ítélte előre kitervelten, aljas indokból, különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés és emberölés előkészítésének bűntette miatt. Legkorábban 30 év letöltése után szabadulhat. A vádlott és ügyvédje fellebbezett.
Mint az azerbajdzsáni igazságügy-minisztérium nemzetközi jogi együttműködési osztályának vezetője újságírók előtt kijelentette: nem számít, hogy az elítélt milyen súlyos büntetést kapott, Magyarországnak, mint az Európa Tanács 1983-as konvenciója aláírójának biztosítania kell, hogy Safrovot hazaküldjék. A nemzetközi egyezmény ugyanis arról rendelkezik, hogy egy elítéltnek lehetővé kell tennie, hogy büntetését saját hazájában töltse le.
Az azeri parlament állandó bizottságának elnöke úgy nyilatkozott a Trend hírügynökségnek, hogy „más ítéletet vártak a magyar bíróságtól”, és arra számítottak, hogy a magyar igazságszolgáltatás alaposabban kivizsgálja az ügyet. Rabiyyat Aslamova szerint egyelőre várják a fellebbezés eredményét, és nem küldenek tiltakozó levelet a magyar parlamentnek.
Elmira Suleymanova azeri ombudsman szerint „nem volt igazságos” a Safrov ellen hozott ítélet. Az APA azeri hírügynökségnek nyilatkozva Suleymanova úgy vélekedett, hogy az ítélet „megsértette az egész azerbajdzsáni népet”. Az örmény politikai pártok ugyanakkor üdvözölték az ítéletet. Levon Mkrcsján, az Örmény Forradalmi Szövetség részéről kijelentette: az ítéletnek „politikai és erkölcsi jelentősége van” az örmények számára. Alexan Karapetján, a Nemzeti Egységpárt nevében hangsúlyozta: az örmények remélik, hogy a gyilkos letölti büntetését egy magyar börtönben, és nem adják ki Azerbajdzsánnak, ahol „az év emberének” választották.
