A V4-ek, azaz a Visegrádi Négyek államai az Ukrajna ellen indított orosz támadás után minden korábbinál jobban egymásra vannak utalva – ez a Mol elnök-vezérigazgatójának, Hernádi Zsoltnak a legfrissebb interjújából is kiderül. Ám valójában a feszültségek rendkívüli módon kiéleződtek 2022 februárja, a háború kitörése óta a V4 tagjai, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország között.
Hernádi a Mandinernek saját előrelátásukat dicsérte: „Szlovákia felé megépítettük a gázösszekötést és a kőolajvezetéket, és olyan kapacitásra fejlesztettük, hogy ha leáll a Barátság vezeték, a pozsonyi és a százhalombattai finomító tud működni. Elengedhetetlen lenne az összefogás. Mindig örülök, amikor a visegrádi négyek részéről megfogalmazódik egy markáns közös politikai álláspont, mert ez jelenti az erőt és a reményt. A megoldhatatlan ügyeket – mint például most a szankciókkal kapcsolatos megosztottság – nem kéne kitenni az asztalra”.
A megosztottság ráadásul dinamikusan változik a visegrádi államok között: A lényeg azonban változatlan: a három másik ország közül legalább eggyel vitában áll Budapest az év eleje óta.
A lengyelek ugyanis már a háború elején határozottan Kijev mellé álltak, míg Magyarország lassabban és kétértelműen reagált. A lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki júliusban még egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy Budapest és Varsó „útjai elváltak”.
Az Ukrajna elleni orosz invázió első heteiben ugyanis Brüsszel pozitívabban állt a Kijevet támogató Varsóhoz, így az addig az EU-val vitatkozó lengyelek próbáltak „európai” irányba nyitni. Gyorsan megegyeztek Brüsszellel olyan jogállamisági kérdésekben, amelyekben az Orbán-kormány még mindig vitatkozott, sőt vitatkozik az Unióval.
Ám mostanra kiderült, hogy az EU a jogállamisági kritériumokat a gyakorlatban is szeretné érvényesíteni. S így Varsó sem jutott hozzá egyelőre mindazon uniós pénzekhez, amikben reménykedett az ottani politikát meghatározó, jobboldali konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS). Így a lengyelek hiába tettek gesztusokat, ráadásul emiatt a PiS-t most a hazájában éri egyre több vád.
A még jobboldalibb és konzervatívabb szövetséges, Zbigniew Ziobro, a Solidarna Polska (Szolidáris Lengyelország) vezetője – aki 2015 óta igazságügyi miniszter a PiS vezette kormányban – Brüsszel iránti túlzott engedékenységgel vádolja a Jog és Igazságosságot, illetve a miniszterelnököt, Morawieckit. Ezért Morawiecki nem véletlenül nyilatkozhatta szeptemberben, hogy most már inkább javítani szeretné Magyarországgal a kapcsolatokat.
A két ország bármelyike ugyanis vétójoga miatt képes arra, hogy megakadályozza a legsúlyosabb EU-intézkedések életbe léptetését a másikkal szemben. Emiatt mondta még az Ukrajna ellen indított háború kezdetén Orbán Viktor: „A lényeg, hogy a lengyelek is tudják, hogy számíthatnak a magyarokra, mi pedig tudjuk, számíthatunk a lengyelekre.”
Ezért nem meglepő az sem, hogy bár Ukrajna ügyében élesen szemben áll egymással Varsó és Budapest, de amikor kormányfői csúcsot tartottak november végén a V4-ek Kassán, arra Morawiecki is elment. Igaz, hivatalosan azzal a céllal, hogy megsürgesse Orbán Viktort, hogy Magyarország végre ratifikálja a finn és a svéd NATO-csatlakozást.
Egyelőre túl nagy sikert nem ért el a lengyel politikus – Orbán Viktor csak jövőre ígéri a jóváhagyást. Pedig ennek Lengyelország számára is lenne jelentősége: a Balti-tenger ugyanis szinte teljesen NATO-beltenger lenne Svédország és Finnország csatlakozásával. Oroszország pedig még jobban elszigetelődne abban a térségben.
Varsóban és Prágában is a belpolitikai helyzet arra ösztökéli a kormányt, hogy igyekezzen a szavazóbázisát erősíteni. Ehhez a gazdasági és politikai politikai bizonytalanságok csökkentésére lenne szükség, talán ezért is lettek barátságosabbak Magyarországgal a cseh és a lengyel vezetők. Csehországban januárban elnökválasztás lesz, Lengyelországban pedig általános választásokat tartanak 2023-ban. Ráadásul a PiS előnye a legnagyobb ellenzéki párttal szemben az áprilisi tizenkettőről mostanra nyolc százalékra esett a Politico közvélemény-kutatásokat összegző adatai szerint.
Ezért lenne fontos a lengyel kormánypártnak, hogy ne mélyítse a regionális konfliktusokat. Ebbe az óvatoskodó stratégiába illeszkedett, hogy kedden a V4-ek pozsonyi külügyminiszteri találkozóján sem a varsói, sem a prágai diplomácia feje nem bírálta látványosan Szijjártó Pétert.
Kövér Lászlóra nem voltak kíváncsiak ugyanis a cseh és a lengyel parlamenti vezetők, így a V4 soros elnökeként Szlovákia novemberben lefújta a visegrádiak házelnökeit összetrombitáló rendezvényt. A csehek részéről Markéta Pekarová Adamová képviselőházi elnöknő volt a legelutasítóbb. Ő már többször bírálta Orbán Viktor politikáját, ami nem véletlen, hiszen nem Petr Fiala miniszterelnök enyhén euroszkeptikus pártjához, az ODS-hez tartozik.
Adamová annak a TOP 09 nevű pártnak a politikusa, amely az ODS-szel ugyan egy koalícióban kormányoz, de Fialáéknál sokkal inkább elkötelezett Európa iránt. A képviselőházi vezető így sokkal kritikusabb Orbán Viktorral is, mint maga a cseh kormány: szerinte mindig a magyarok azok, akik utolsóként csatlakoznak a szankciós csomaghoz, engedményeket követelnek, és azzal fenyegetőznek, hogy nem támogatják a további szankciókat.
Adamová jövőbelátó volt, hiszen akkor még nem bontakozott ki igazán az a polémia, ami azóta bejárta a világsajtót, mármint hogy miként akadályozza az Orbán-kormány az Ukrajna megsegítését szolgáló közös európai hitelfelvételt. A cseh házelnöknő szerint Magyarország „Oroszország trójai falova”, ám a prágai miniszterelnök, Petr Fiala „pragmatikusabb” Adamovánál. Ugyanis az ellenzék és kormány viszonya nagyon feszült, a gazdasági válság pedig elégedetlenséget, több tízezres tüntetéseket váltott ki Prágában.
Fiala elsősorban az energiaárak emelkedése miatti német válságkezelés, a német gazdaságba öntött 200 milliárd euró miatt aggódik, amivel az ő kormánya nem tud versengeni. Így aztán a közös belső EU-piacon a cseh cégek így hátrányba kerülhetnének. Fiala tehát elment Orbán Viktorral találkozni november végén Kassára, a V4-es kormányfői csúcsra, hiszen a visegrádiak egységes fellépése sokat nyomhat a latban, ha Berlinnel szemben kell kiállni. Sőt még „ukrán-ügyben” is mentegetni próbálta Fiala az orbáni politikát: azt mondta, hogy Magyarország is egyetért a másik három V4-es tagországgal abban, hogy „Oroszország nem jelenthet fenyegetést Európa számára”, még akkor is, ha egyes ügyekben el is térnek egymástól a vélemények.
A cseheknek tehát fontos lenne a V4-ek egységes gazdasági fellépése. A V4 csoport üzleti életének szereplői októberben egy pozsonyi fórumon is találkoztak, s ezzel jelezték: a politikával szemben a gazdaságban jobban megy az együttműködés – ez is kiderül a pozsonyi SME napilap angol nyelvű kiadványából, a The Slovak Spectatorból.
S mindeközben a visegrádiak katonai vezetői is képesek voltak egymással egyeztetni, ami egy cseh tábornok jelentéséből derült ki nemrégiben. Karel Rehka cseh vezérkari főnök arról számolt be, hogy a V4-ek többi tagállamának vezérkari főnökeivel egyeztetett a védelmi és katonai együttműködésről, a NATO keleti szárnyának erősítéséről és a V4 EU BG nevű közös „visegrádi” harccsoport jövőjéről, ami a tervek szerint 2023 első felében „éledne fel”.
Fiala pozitív gesztusai ellenére azonban a cseh kormányfőt is kínos helyzetbe hozta Orbán Viktor. A kassai V4-es kormányfői csúcs előtt tört ki ugyanis a „sálbotrány”. Orbán Viktor ugyanis egy nagy-magyarországos sálat öltött magára a magyar-görög meccs után. Erre még Fiala is kénytelen volt reagálni, azt mondta, hogy ez is szóba fog kerülni a csúcstalálkozón. Ezt a helyzetet Eduard Heger szlovák kormányfő oldotta meg, aki „Orbánra borított” egy szlovák szurkolói sálat Kassán, és ezzel ütötte el az élét annak a vitának, ami a feltételezett magyar határrevíziós igények miatt bontakozott ki.
Ám most mégis Szlovákia és Magyarország között éleződik a helyzet. Ennek oka részben az, hogy három populista irányzat verseng egymással Pozsonyban. Az egyik pólust meglepő módon egy liberális párt, az SAS jelenti, amely eddig bármilyen kormánykoalícióba lépett be, elárulta vagy felbomlasztotta azt. Az SAS most szeptemberben sem tett másként: kilépett a koalícióból, melyet szintén egy populista párt, a centrista OLaNO irányít. Az OLaNO politikusa Heger miniszterelnök is, de a meghatározó ember a pártban a pénzügyminiszter, Igor Matovic, aki kormányfőként a Covid-válság kezelésébe bukott bele.
Az SAS most a legerősebb baloldali párttal, a Peter Pellegrini által irányított Hlas-SD-vel összefogva bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kisebbségben kormányzó Heger-kabinet (OlaNO) ellen. Erről a napokban szavaznak Pozsonyban, ahol nyilvánvalóan minden kormánytag a szokásosnál is idegesebb. Ha sikerülne az SAS-Hlas párosnak megbuktatnia a kormányt, akkor előreláthatólag új választást írnának ki, s jelenleg úgy tűnik, e voksoláson a Hlas mögött a Smer-SD végezne, amely Robert Fico volt miniszterelnök pártja, és a legpopulistább politikai erők közé tartozik Szlovákiában. (Ebből az elvben baloldali pártból vált ki a Pellegrini-féle Hlas-SD is nem olyan régen.) Fico ellen számos vád és gyanú merült fel az utóbbi években, de az ellene és a szintén Smer-SD-s Robert Kalinák volt belügyminiszter ellen indított büntetőeljárást a szlovák főügyészség pár napja megszüntette.
Ebbe a feszült helyzetbe robbant bele Szijjártó Péter az elmúlt napokban, elvben a Visegrádi Négyek külügyminiszteri csúcstalálkozójára érkezve. Szijjártó a látványosan magyarellenes pártként ismertté vált, de az utóbbi időben valamivel visszafogottabban politizáló, Jan Slota örökségét „meghaladó” SNS (Szlovák Nemzeti Párt) vezetőjétől, Andrej Dankótól egy szlovák focimezt vett át.
Majd a magyar diplomácia irányítója találkozott Robert Ficóval, a baloldali populista Smer-SD pártelnökével. Fico dicsérte Magyarországot, szidta az Oroszország elleni EU-szankciókat, és egyetértett azzal az orbáni gondolattal, hogy Ukrajnát nem kellene közös európai hitellel támogatni.
2006-ban a többek között a Smerből és az SNS-ből is álló koalíció idején a nyilvánosság előtt vádolták hazugsággal a magyar lányt, aki azt állította, hogy megverték őt magyar beszéde miatt. A Malina elleni kampányt az a belügyminiszter, Robert Kalinák vezette, aki annak a Ficónak a szövetségese, akivel Szijjártó együtt tartott sajtótájékoztatót most.
Ez olyan gesztus volt Szijjártó részéről, amivel felhergelte a (még) hivatalban lévő szlovák kormányt. Rastislav Kacer szlovák külügyminiszter kedden nem is igazán azon háborodott fel, hogy Szijjártó találkozott Ficóval, hanem azon, hogy közös sajtótájékoztatót is tartottak.
„Nem tudom igazán megérteni, hogy ha jószomszédi kapcsolatok kellenek, akkor ezeknek a gesztusoknak mi az értelme” – tette hozzá Kacer, majd megjegyezte: „Bevallom, hogy ha reggel nem ittam volna meg egy gint… És ahogy mondani szokták, vegyél egy mély lélegzetet, számolj tízig, és aztán reagálj.” Végül is a szlovák külügyminiszter túl nagy és túl mély lélegzetet mégsem vett, mert aztán mégiscsak „beszólt” Szijjártónak. Szijjártó Péter viszont úgy válaszolt, hogy bár sok mindent látott már, de olyat nem, hogy azért bírálnak valakit, mert ellenzéki politikusokkal is találkozik, és ő sem bírál külföldi látogatókat, akik Magyarországon teszik ezt.
Szijjártó egyébként előző nap, hétfőn is tartott sajtótájékoztatót (azt Kacerrel együtt) és azon hosszan beszélt a két ország együttműködéséről, arról, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 13 milliárd euró fölé növekedett, és Szlovákia a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk jelenleg. A forgalom ráadásul idén 43 százalékkal tovább nőtt, ami elsősorban villamosenergia-importot jelent Szlovákiából. Szijjártó is hangsúlyozta a gázt és az elektromos áramot továbbító vezetékrendszerek összekapcsolását, amit stratégiai fontosságúnak tartott. Kedden is kiemelte a cseh, lengyel és szlovák kollégájával tartott sajtótájékoztatón, hogy 35 milliárd eurós rekordot döntött tavaly a Magyarország és a három másik V4-tagállam közti külforgalom, ami idén újabb 30 százalékkal bővült.
Csehország és Szlovákia is mentesült például a vezetékes olajra vonatkozó korlátozások alól, nemcsak Magyarország, amiről a világsajtó gyakrabban ír. Így 2023 végéig továbbra is vásárolhatnak ilyen úton-módon beszerzett orosz kőolajat ezek az országok.
Más kérdés, hogy februártól az orosz olajimportból készült termékeket hogyan – pontosabban hogyan nem – exportálhatják majd. Erről a Mol vezére, Hernádi Zsolt beszélt nemrégiben, amikor a kormány rendkívüli sajtótájékoztatóján az üzemanyagokra vonatkozó hazai ársapkák megszüntetéséről volt szó.
Ennek kapcsán Holoda Attila energetikai szakértő a 24.hu-nak elmondta, hogy a Molt hozza nehéz helyzetbe ez a szankciós kitétel. Ugyanis eddig a Mol optimalizálni tudta a szlovák és a magyar finomítójának működését (például a magyar ársapkák idején részben Pozsonyból látta el a magyar piacot üzemanyaggal), de ha az orosz nyersanyagból előállított termékeket nem exportálhatja a szlovák fővárosból a Molhoz tartozó Slovnaft, az az egész konszern összehangolt működését nehezíti meg. Ez érvényes a százhalombattai finomítóra is, hiszen
A V4-ek tehát a gazdaságban együtt tudnak működni, de a szervezettel az üzletembereknél sokkal elégedetlenebb egy cseh tábornok. Nem is egy egyszerű katonáról van szó. Petr Pável tábornok (kiemelt képünkön is ő látható) a volt kommunista országokból kikerülve a legmagasabb posztra emelkedett a NATO-n belül, a Katonai Bizottság elnöke volt. Pável most még komolyabb posztra pályázik: ő a jobbközép pártok jelöltje a januári cseh elnökválasztáson. Karrierjéből is adódóan, egyértelműen „nyugatos” álláspontot képvisel, így nem nézi jó szemmel azt, amit Magyarország művelt az Ukrajna elleni orosz agresszió óta. Éppen ezért az ODS által is támogatott elnökjelölt most azt javasolja, hogy a V4-eket bővítsék ki, a szervezetnek ne négy, hanem kilenc közép-kelet-európai állam legyen a tagja.
Mindezt a hadseregtábornok december elsején vetette fel, miután szerinte Magyarország kihasználja a meggyengült V4-ek problémáit. Pável megemlítette: Budapestnek problémái vannak a jogállamisággal, lassítja, feltartóztatja a finn és a svéd NATO-csatlakozást, összejátszik Oroszországgal és Iránnal, s közben pénzügyi támogatásokért zsarolja az EU-t. Ezért a kiüresedő V4-es együttműködésnek – amelyet Magyarország igyekszik a saját előnyére fordítani – új arculatot kellene adni, és ezt szolgálná szerinte a szervezet kibővítése.
Pável fő ellenfele az elnökválasztáson nem akárki lesz: Andrej Babis volt miniszterelnök indul vele szemben. Az a Babis, aki személyesen nagyon jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral, és akinek populista pártja nem tudott hatalmon maradni a legutóbbi cseh parlamenti választásokon. Babis az esélyesek közé számít a januári voksoláson, Pável tábornok azonban már most megelőzni látszik a populista politikust.
