Interjút adott Spéder Zsolt demográfus a hvg.hu-nak. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóját a kormány családpolitikájáról és a magyar népesedéspolitikáról kérdezték, elsőként arról, hogy a teljes termékenységi arányszám – az egy nőre jutó gyerekek száma – a 2011-es 1,23-ról felment az uniós átlagot jelentő 1,6-ra. Spéder erre azt mondta, hogy „az uniós átlag felett vagyunk kicsivel; ráadásul nemzetközi összehasonlításban ott, ahol korábban viszonylag magas volt a termékenység, például Svédországban, Finnországban, Norvégiában, az utóbbi években hatalmasat zuhant. A feltételezések szerint a bizonytalanság, a jövővel kapcsolatos szorongás növekedése az ok, de pontos magyarázat még nincs. Ilyen értelemben siker a magyar eredmény.”
Megkérdezték arról is Spédert, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor célul tűzte ki, hogy 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám. A KSH-vezér erre azt mondta, hogy ez ambiciózus „cél, jelenleg ugyanis Európában sehol nincs ilyen magas termékenység. A Távol-Kelet fejlett országaiban inkább az egyhez van közel az arányszám, de Indiában, Iránban is rohamosan csökken, jelenleg 2,13, illetve 1,66. Afrikán kívül szinte mindenhol 1,5–2,5 közötti a teljes termékenységi arányszám. E szerint a csillagok kivételesen kedvező együttállására lenne szükség, hogy elérhető legyen.”
Az elmúlt évtizedek jelentősebb változásáról azt mondta Spéder: a „legfontosabb tényező a gyermektelenség növekedése, ami korábban a nők egytizedét jellemezte, ma pedig már az egyötödét. Ez leginkább a túl sokáig tartó halasztásnak, a párkapcsolati instabilitásnak köszönhető. A nők másik ötöde pedig megáll az első gyereknél. Talán mert ma is jellemző az annak az egy gyereknek szeretnénk mindent megadni gondolkodás, vagy talán azért, mert az első gyerek későn születik meg, és kevés idő marad a többire. Második gyereke tehát a nők hatvan százalékának lesz, de a családtámogatásoknak köszönhetően megnőtt a harmadik gyerek vállalásának esélye, így kevesebb kétgyerekes marad. Egy emberöltővel ezelőtt a családok több mint fele, jelenleg alig több mint harmada kétgyerekes.”
Nemrég hosszú interjúban foglalkoztunk a magyar népességfogyás okaival, tendenciáival:
