A magyar kormány nem ismeri el az orosz annexiót

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata, közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés.

A Vlagyimir Putyin elnök által szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás kihirdetését követően a Kommerszant című gazdasági napilap szerint Oroszországban megnőtt a katonai ruházat, a gyógyszerek és a nyomógombos telefonok iránti kereslet, mivel a katonáknál az állomáshelyükön nem lehet okostelefon.

A Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön megjelent felmérése szerint az oroszok 47 százalékánál riadalmat vagy ijedséget váltott ki, amikor tudomást szerzett a részleges mozgósításról. 13 százalék felháborodott és 11 százalék pedig depresszióba esett. A mozgósítás nyomán az ukrajnai események iránt érdeklődők aránya 66 százalékra emelkedett. Ez az arány augusztusban csak 51, márciusban pedig 64 százalék volt. Arra a kérdésre, hogy Aggasztják-e önt a jelenlegi ukrajnai események?, a válaszadók 88 százaléka adott igenlő választ, szemben az augusztusi 74 százalékkal.

Az orosz csapatok fellépésének támogatottsága az új felmérésben a háború kezdete óta a legalacsonyabb szintet mutatta. A felmérésbe bevontak 44 százaléka mondta azt, hogy határozottan támogatja, 28 százalék pedig azt, hogy inkább támogatja a hadsereget, mint nem. Augusztusban ez az arány 46 és 30, márciusban még 52 és 28 százalék volt.

Vlagyimir Putyin szerint a nyugati országok készek forradalmakat kirobbantani és vérfürdőket rendezni más országokban – az orosz elnök erről a Független Államok Közösségébe (FÁK) tartozó országok kémfőnökeinek beszélt.

A Guardian beszámolója szerint Putyin azt is mondta, hogy az ukrajnai háború, illetve a Kirgizisztán és Tádzsikisztán, valamint az Örményország és Azerbajdzsán között kialakult konfliktusnak is az az oka, hogy annak idején összeomlott a Szovjetunió, a Nyugat pedig azon dolgozik, hogy újabb összetűzéseket szítson.

Kapcsolódó

Putyin Amerikában – így áll bosszút egy volt KGB-tiszt a Szovjetunió bukásáért

Egy dokumentumfilm szerint Vlagyimir Putyin bosszúhadjáratának az eddigi csúcspontja a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás volt, de nem valószínű, hogy itt meg fog állni.

Ferenc pápa is közvetített az Ukrajnában szeptemberben megvalósult fogolycsere érdekében – közölte csütörtöki számában a La Civilta Cattolica című olasz jezsuita folyóirat. A lap azt a szeptember 15-én lezajlott beszélgetést közli, amely Ferenc pápa és a Vallások Világtalálkozójának orosz és fehérorosz jezsuita delegációja résztvevői között zajlott a kazahsztáni Asztanában (korábban Nur-Szultan).

Ferenc pápa elmondása szerint „korábban a Vatikánban fogadott kihallgatáson egy ukrán fogolycserén dolgozó katonatisztet, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vallásügyi tanácsadójának kíséretében érkezett. Egy több mint 300 hadifogoly nevét tartalmazó listát adtak át neki, és azt kérték, hogy próbáljon tenni valamit egy esetleges fogolycsere érdekében”.

A kérésnek eleget téve Ferenc pápa azonnal felhívta a vatikáni orosz nagykövetséget, majd arról érdeklődött, hogyan járhatna közben egy lehetséges fogolycsere, vagy annak felgyorsítása érdekében. A katolikus egyházfő további részletekre nem tért ki a dialógus során.

A beszélgetést mindössze egy héttel azután közölte a jezsuita folyóirat, hogy az orosz és az ukrán fél az eddigi legnagyobb, 270 embert érintő fogolycserét bonyolította le. Szeptember 22-én az oroszok összesen 215 embert adtak át Ukrajnának 55 orosz hadifogolyért cserébe.

A folyóirat szerint a pápa a találkozón felidézte a háború kitörésének másnapján, a vatikáni orosz nagykövetségen tett látogatását is. A látogatás során azt mondta a nagykövetnek, hogy „véleménye szerint az orosz támadás a harmadik világháború kezdetét jelenti”, hozzátéve, hogy „ha lehetőséget kap, szeretne személyesen beszélni az orosz elnökkel”.

A pápai állam február 24-e, az ukrajnai háború kezdete óta többször is közölte, hogy a konfliktust „embertelennek és értelmetlennek tartja”. A háború befejezése érdekében a Vatikán folyamatosan arra törekszik, hogy mindkét országgal fenntartsa diplomáciai kapcsolatait, és párbeszédet próbáljon kezdeményezni a szemben álló felek között.

(MTI)

Hétfőn szűnhet meg a szivárgás az Északi Áramlat 1 gázvezetéken – közölte a Reutersszel az üzemeltető Nord Stream AG szóvivője. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a vezetéket mikor lehet újra üzembe állítani, előbb meg kell vizsgálni, hogy pontosan milyen sérülés érte a vezetéket – tette hozzá.

Csehország 106 millió dollárt (45,8 milliárd forint) kap az Egyesült Államoktól hadserege fejlesztésére – közölte a cseh védelmi minisztérium és Washington prágai nagykövetsége csütörtökön az amerikai kongresszus döntésére hivatkozva. A segéllyel az Egyesült Államok egyúttal részben kompenzálni szeretné Csehországot az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának küldött fegyverekért.

A CTK hírügynökség jelentése szerint 100 millió dollárt az Egyesült Államok külföldi katonai programok finanszírozására szánt, Ukrajnát érintő csomagjából kapja Prága, míg 6 milliót az orosz befolyás elleni harcra létesített alapból. Ebből a pénzből a cseh hadsereg kibertámadások elleni csoportot hoz létre – pontosított a cseh védelmi tárca.

Úgy véljük, az amerikai ajándék annak elismerése, hogy Csehország a konfliktus kezdete óta segíti Ukrajnát, és felelősen viszonyul a saját, valamint szövetségesei védelméhez,

nyilatkozott a kongresszusi döntésről Jana Cernochová cseh védelmi miniszter. Csehország a prágai sajtó szerint eddig mintegy 5 milliárd korona (82,5 milliárd forint) értékben szállított fegyvert és lőszert Ukrajnának.

Washington még augusztus közepén bejelentette, hogy nyolc katonai és két szállító helikoptert ajándékoz Csehországnak az Ukrajnának nyújtott cseh támogatás elismeréseként. Az amerikai fél szerint Csehország csak az átadás költségeit, valamint a gépek korszerűsítését fogja fizetni. Csehország már korábban 12 Viper és Venom márkájú helikoptert rendelt az amerikai Bell társaságtól 14,6 milliárd korona (241 milliárd forint) értékben.

(MTI)

„Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekmény megtörténhet egy állam részvétele nélkül” – mondta csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal kapcsolatban, hogy támadások érték a két Északi Áramlat gázvezetéket. Eddig összesen négy ponton sérültek a vezetékek.

Peszkov szerint kimondottan veszélyes helyzetről van szó, amely azonnali vizsgálatot követel. Ahogy azt korábban írtuk, orosz részről az állambiztonság, az FSZB indított nyomozást az ügyben, a NATO pedig azt mondta, hogy a szövetségesek létfontosságú energiainfrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadásra egységes és határozott választ kell adni.

Az Oroszországból érkező beutazások megugrása miatt Finnország pénteken nulla órától lezárja határait az európai Schengen-övezetre érvényes vízummal rendelkező orosz állampolgárok előtt – jelentette be a helsinki kormány.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter sajtótájékoztatóján – amelyről az MTI adott ki beszámolót – elmondta, hogy a döntésre „jelentős hatással volt” Moszkva bejelentése az ukrajnai háborúra való „részleges” mozgósításról, ami az Oroszországból az északi országba érkező beutazások megugrását eredményezte. A tárcavezető tájékoztatása szerint a családlátogatások, valamint a munkavállalás és a tanulmányok céljából történő beutazás továbbra is engedélyezett lesz.

Mostani döntését a kormány azzal indokolta, hogy az orosz turisták folyamatos érkezése Finnországba veszélyezteti az ország nemzetközi kapcsolatait. További részleteket nem közölt. Szeptember 1-jével Finnország a szokásos szám tizedére csökkentette az orosz állampolgároknak kiadott vízumok számát, többek között turisztikai célokra is, amit az Ukrajnával való szolidaritás kinyilvánításának tekintettek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, a kabinet a közös uniós álláspont alapján nem fogadja el a megszállt ukrán területeken tartott népszavazás eredményeit, nem ismeri el az ukrajnai területek bekebelezését. Oroszország Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsját és Herszont csatolná el önkényesen Ukrajnától, a népszavazá után.

Szeptember 30-án, helyi idő szerint 15 órakor tartják a Kremlben az ukrán területek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződések aláírásának ceremóniáját – mondta Dimitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. Az eseményen – amely a Nagy Kreml-palotában, a Szent György-teremben lesz – négy új terület csatlakozását ünneplik meg.

Az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján közölték, hogy a szakadár Donyecki Népköztársaság „állampolgárainak” a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakóinak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

A szavazás tisztasága finoman szólva is megkérdőjelezhető. Az Oroszország által megszállt ukrajnai területek lakói azt mondták, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazáson nem volt aktív részvétel, és „senki” nem ment el szavazni. „Bármit is mond Vlagyimir Putyin, senki sem szavazott a népszavazáson, kivéve azokat, akik átálltak az oroszok oldalára” – mondta az Independent tudósítása szerint a 43 éves Ljubomir Bojko, aki egy olyan ukrán településen él, amelyet jelenleg az oroszok ellenőriznek.

A szövetségesek létfontosságú energiainfrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadásra egységes és határozott választ kell adni – szögezte le a NATO az Északi Áramlat-1 és -2 csővezetéken keletkezett károkkal kapcsolatban csütörtökön kiadott közleményében.

A katonai szövetség aggodalomra okot adónak nevezte a Balti-tenger nemzetközi vizein két orosz gázvezetéken keletkezett károkat, különösen amiatt, hogy a rendelkezésre álló információk szerint e károk „szándékos, meggondolatlan és felelőtlen szabotázsakciók” eredményei. A gázömlés veszélyes a hajózásra, és jelentős környezeti károkat okoz. A NATO ezért támogatja a kár eredetének megállapítására irányuló vizsgálatokat – írták. Közölték továbbá: a tagországok elkötelezik magukat amellett, hogy felkészülnek az állami és nem állami agresszoroknak az energia- és egyéb ágazatok elleni hibrid taktikai fenyegetéseire.

A Balti-tengeren hétfőn jelentettek ismeretlen eredetű gázszivárgásokat, amelyekről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó két orosz gázvezetéken keletkezett lyukak okozzák. Azóta mind a svéd, mind a dán kormány közölte: szabotázsakció történt, és bejelentették, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben.

Az Északi Áramlat ellen elkövetett feltételezett szabotázsakciók miatt Európa-szerte mindenhol növelték a kritikus infrastruktúrák biztonságát. Magyarországon ez a Terrorelhárítási Központ (TEK) feladata, monitorozzák is folyamatosan a gázrendszer biztonságát – tudta meg a Napi.hu. A portált a TEK arról tájékoztatta, egyelőre nem rendelkeznek olyan konkrét információval, amely alapján további fokozottabb védelmi intézkedéseket kellene elrendelni. Magyarország már az egész európai hálózat szempontjából kiemelt jelentőségűvé válhat,  mivel lényegében csak a Török Áramlat Magyarországon keresztülfutó balkáni ága lenne orosz gázbetáplálási pont. Erről beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter is a Türk Államok Szervezetének energiaügyi minisztereinek tanácskozásán is.

A jövő heti EU-csúcs előtt megállapodhatnak az Oroszország elleni következő szankciós csomagról, illetve annak nagy részéről egy, a Reutersnek név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő szerint. Az intézkedések várhatóan az ukrajnai népszavazások, ezen területek oroszok általi várható elcsatolása, az orosz nukleáris fenyegetés és az Északi Áramlat vezetékeit ért támadás kapcsán születhetnek meg.

Az uniós vezetők feszült vitára számítanak az energiaárak szabályozására vonatkozó különböző elképzelések kapcsán.

A magyar kormány álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciók elhibázottak, mert azok – miként már többször is kifejtették – „Európának sokkal jobban fájnak, mint Oroszországnak”. A témában nemzeti konzultációt is indítanak.

Oroszországban „nemzetközi terrorizmus” miatt nyomozás indult az Északi Áramlat gázvezetéket ért szabotázsakció miatt – írta az Index.hu az orosz főügyészi hivatal közlése alapján. A vádhatóság szerint a gázvezetéket ért támadás „jelentős gazdasági károkat” okozott Oroszországnak, mivel korábban ezeken a vezetékeken keresztül szállítottak gázt Európába (bár az utóbbi hónapokban teljesen leállt a szállítás). Az ügyben az orosz állambiztonság, az FSZB indított vizsgálatot.

Jeppe Kofod Dánia külügyminisztere azt mondta, hogy „szándékos” robbanások okozták az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgását, és ezt „példa nélküli” támadásnak nevezte. Azt mondta a Sky News-nak adott interjújában, hogy a dán hatóságok szorosan együttműködnek szomszédaikkal, a NATO-val és az EU-val, majd hozzátette: „vigyáznunk kell a kritikus infrastruktúránkra”.

Beszélt az orosz energiától való függés megszüntetésétől is.

Régóta egyértelmű számunkra Dániában és most Európa többi részén is, hogy ki kell szabadulnunk az orosz energiától való függőségből, legyen szó gázról, szénről vagy olajról. Nagyon keményen dolgozunk, hogy elérjük ezt a célt.

– nyilatkozta a külügyminiszter.

Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban. Szijjártó Péter a beszédét rögzítő, a Facebookon csütörtökön megosztott videóban hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború folyamatosan eszkalálódik, miközben a világnak más kihívásokkal is szembe kell néznie.

A háború kockázatot jelent fizikailag, az energia- és az élelmiszerellátás szempontjából, valamint pénzügyileg is

– tette hozzá. Éppen ezért szerintem ki kell jelenti, hogy a dolgok rossz irányba tartanak, és azzal szembesülünk, hogy a több évtizednyi erőfeszítéseink veszélybe kerülhetnek – fogalmazott Szijjártó Péter. A tárcavezető elmondta: azt az országot képviseli, amelyik Ukrajna közvetlen szomszédja, vagyis a magyarok a háború közvetlen közelében élnek, így a háború hatásait is első kézből tapasztalják. A miniszter kijelentette, a megoldás a béke lenne, ezért Magyarország folyamatosan az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik.

(MTI)

Egy negyedik lyukat is találtak az Északi Áramlat megsérült vezetékein – közölte a svéd parti őrség. A szóvivő a Svenska Dagbladet című lapnak elmondta, hogy „a négy közül kettő Svédország kizárólagos gazdasági övezetében található”. A Reuters által közzétett jelentés fordítása szerint a másik két lyuk a dán kizárólagos gazdasági övezetben található. Az Európai Unió azt gyanítja, hogy szabotázs áll a gázszivárgás hátterében az Európába vezető orosz vezetékeken, és „erőteljes” választ ígért az energiainfrastruktúra szándékos megrongálásáért.