Ukrajna 5 milliárd eurós hitelt kap az Európai Uniótól

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 35 fős Kormányzótanácsa csütörtökön határozatban szólította fel Oroszországot, hogy csapatai hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét – közölték a zárt ajtók mögött zajló ülésen részt vevő diplomaták.

A létesítmény katonai megszállása „jelentősen növeli egy nukleáris baleset, vagy incidens kockázatát, ami veszélyezteti Ukrajna, valamint a szomszédos országok lakosságát és a nemzetközi közösséget is” – áll a bécsi tanácskozáson elfogadott dokumentumban.

A NAÜ döntéshozó testülete egyben felszólította az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjanak fel minden tevékenységükkel az atomerőmű területén és adják át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak.

A határozatot huszonhat igen szavazattal fogadták el kettő ellenében és hét tartózkodás mellett. Oroszország és Kína szavazott a dokumentum elfogadása ellen, Egyiptom, Dél-Afrika, Szenegál, Burundi, Vietnam, India és Pakisztán tartózkodott.

Ez már a második határozat, amelyet Oroszország ukrajnai hadművelete kapcsán elfogadott a NAÜ Kormányzótanácsa, mindkettőt Kanada és Lengyelország kezdeményezte Ukrajna nevében, amely nem tagja a testületnek.

Oroszország képviselete a NAÜ-ben úgy fogalmazott, hogy a határozat Akhilleusz-sarka, hogy nem tesz említést az atomerőmű rendszeres lövetéséről. „Ennek oka egyszerű, a tüzérségi támadást a nyugati országok által minden lehetséges módon támogatott és védett Ukrajna végzi” – tette hozzá.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a létesítmény területe elleni támadásokkal. A NAÜ határozatainak ugyanakkor csak felszólító jellege van, az ügynökségnek és kormányzótanácsának nincs eszköze ezek kikényszerítésére.

(MTI)

Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását a háborúval sújtott országból – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára közösségi oldalán csütörtökön.

Vitézy Dávid azt írta: a vasúti fuvarozók, átrakók, a gabonaszövetség, a MÁV, az Agrárminisztérium és a külügyminisztérium képviselőinek csütörtöki megbeszélésén Palkovics László miniszter kiemelte, hogy tárcája minden eszközzel segít megszervezni a korábban bejáratott szállítási tevékenységtől eltérő, sokszereplős, állami és magánszervezetek részvételével működő logisztikai feladatot.

Elmondta, az elmúlt hónapok rendszeres találkozóinak már látszanak az első eredményei: januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán-magyar vasúti határon a Záhony környéki körzetben. Az ukrán oldalon magyar határátlépésre váró gabonaszállító kocsik száma a korábbi több mint 4500-ról mára 3000 alá csökkent, a cél, hogy az ukrán partnerekkel tovább csökkentsék a különféle kapacitásszűkületek révén összeadódó torlódást.

Vitézy Dávid azt írta, a körzet vágányhálózatának minőségi és mennyiségi bővítésére 12,4 milliárd forintos programot dolgoztak ki, ezt Palkovics László miniszter rövidesen a kormány elé terjeszti, és a tervek szerint ennek első eredményei már idén érezhetőek lesznek a MÁV saját erős beruházásában. Ezen kívül gyorsították a határon a növényegészségügyi vizsgálatokat, a MÁV mozdonyvezetőket képez és csoportosított át, tolatómozdony segíti az átrakást.

Mint írja: a korábbi években Ukrajna zömmel hajókon szállította el a gabonatermést, különösen az afrikai, közel-keleti és más tengerentúli régiókba, az orosz támadás után azonban ez az út bezárult. Azóta az újra megnyíló tengeri út továbbra is bizonytalan, szükség van a vasúti szállításra – emlékeztetett.

Az államtitkár felidézte: Ukrajna bevételeinek jelentős része ered az agrárexportból. Afrika és a Közel-Kelet korábban nagy tételben vásárolt Ukrajnából gabonát, ha nem jutnak most hozzá, egyes országokban éhínség lehet. Az aszály következtében Magyarország is importra szorul idén, Magyarország is vásárol Ukrajnától.

A záhonyi körzet évtizedekkel ezelőtt a mainál sokkal nagyobb árumennyiség átrakására volt berendezkedve a széles nyomtávú tehervagonokból a normál nyomtávúakra, az infrastruktúra jelentős részét azonban elhanyagolták. Bizonyos forgalom, elsősorban vasérc máig bejön itt, illetve több beruházás is folyik konténerek átrakására. Elvileg gabonát is lehet konténerben szállítani, azonban erre sem a berakásnál, sem a kirakásnál nem készültek föl a partnerek, így egyelőre a gyakorlatban nem működik ez a mód – olvasható a bejegyzésben.

Az államtitkár hozzátette: mivel Európa-szerte gabonahiányt okozott az aszály, gabonaszállító kocsit gyakorlatilag lehetetlen bérelni vagy beszerezni, de problémát okoz a munkaerőhiány, kevés a megfelelő mozdony, és kevés a hely a záhonyi körzetben a vagonok tárolására.

Ennek ellenére – írta – sikerült az átrakást Eperjeskén az év elejétől augusztusra nulláról csaknem 90 ezer tonnára növelni. Záhonyban a személyforgalomban kisebb a rendelkezésre álló vasúti kapacitás, de ott is több mint 30 ezer tonna szemesterményt hoztak be. A legnagyobb mennyiségben kukoricát, búzát, napraforgót hozott be az RCH, az MMV és más vasúti magánoperátorok.

Vitézy Dávid hangsúlyozta: a munkát folytatják, hiszen az ukrán gabona vasúti szállítása Magyarország, Ukrajna, az Európai Unió és az Európán kívüli fogadóországok közös érdeke.

Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott harcjárműveket szállít Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – jelentették be csütörtökön Berlinben.

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.

Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek 40 darab Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának 40 szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben. Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer darab lőszerrel, 10 Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 darab M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

(MTI)

Oroszország méltányolja Peking „kiegyensúlyozott álláspontját” Ukrajnával kapcsolatban, és támogatja Kína területi egységét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozójának keretében Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozóján.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja az „egy Kína” elvet, és elítéli az Egyesült Államok „provokációit” a Tajvani-szorosban. Kína – a nyugati nagyhatalmakkal ellentétben – tartózkodik attól, hogy állást foglaljon az Ukrajna ellen indított orosz „különleges katonai művelet” ügyében.

A két vezető először találkozott azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és a koronavírus-járvány kezdete, több mint két év óta a szamarkandi találkozó az első külföldi esemény, amelyen a kínai elnök személyesen vesz részt. Legutóbbi találkozójuk röviddel a háború kezdete előtt, februárban Pekingben volt le a Téli Olimpiai Játékok megnyitója alkalmából.

Kína az Egyesült Államokat és a NATO-t tartja a háború fő felelősének. Partneri együttműködésre törekszik Putyinnal, hogy fő vetélytársával, az Egyesült Államokkal szemben közös frontba tömörüljenek. Putyin Tajvan ügyében Kína mögé állt, és elítélte Washington és szövetségesei „provokációit”.

A 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem céljával alapított Sanghaji Együttműködési Szervezetnek Oroszország, Kína, India és Pakisztán mellett Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is tagja. A csúcstalálkozón Iránt is felveszik a szervezetbe, amely eddig megfigyelőként vett rész az SCO munkájában. Fehéroroszország felvételéről is szó van, amely Mongólia mellett szintén megfigyelői státusszal rendelkezik. Partnerországnak számít Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa, Nepál, Srí Lanka és Törökország, amelynek elnöke, Recep Tayyip Erdogan is ott van Szamarkandban.

(MTI)

Az európai parlamenti képviselők csütörtökön, sürgősségi eljárás keretében, 5 milliárd eurós makroszintű hitelt hagytak jóvá Ukrajna számára, az európai uniós hozzájárulás segíteni hivatott a kelet-európai országnak, hogy fedezze az ellene folyó háború okozta finanszírozási szükségleteit – közölte az uniós törvényhozó testület.

Ez a második és egyben legnagyobb részlet egy 9 milliárd eurós uniós támogatási csomagból, amelyből egymilliárd eurót már folyósítottak. Az Európai Bizottság rendkívül kedvező feltételekkel nyújtja a kölcsönt a kijevi kormánynak.

Ukrajna finanszírozási igényei az ellene indított orosz háború miatt rohamosan megnőttek, az infrastruktúrában keletkezett hatalmas károk mellett az ország elvesztette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférését is.

Az Európai Parlament szerint az uniós hitel „hozzájárul Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához és ahhoz, hogy végső soron képes legyen pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetésére”. A támogatás egyik előfeltétele, hogy Ukrajna „tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat”.

(MTI)

Az Európai Unió tagállamainak szánt földgázexport 50 milliárd köbméterrel, azaz az előző évi mennyiség harmadával fog csökkenni idén – jelentette be Alekszander Novak, orosz miniszterelnök-helyettes. A Guardian megjegyzi, hogy a háború előtt Oroszország az EU földgáz-szükségleteinek 40 százalékát fedezte, mostanra ez lecsökkent 9 százalékra.

68 éves korában elhunyt Vlagyimir Szugorkin, a Komszomolszkaja Pravda orosz lap főszerkesztője. A Kreml barát lap vezetője az első hírek szerint agyvérzést kapott, amikor üzleti úton járt az orosz Távol-Keleten, Habarovszk területén. Az általa szerkesztett kiadványra Putyin „kedvenc lapjaként” is hivatkoztak már.

(Newsweek)

Az üzbég fővárosba érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök reggel a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójára – közölte az Interfax orosz hírügynökség. Az orosz államfő a csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai elnökkel és számos más vezetővel is találkozik Szamarkandban.

A 2001-ben alapított eurázsiai biztonsági, gazdasági és politikai szervezet tagja Kína mellett India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Oroszország, megfigyelőként vesz részt továbbá Fehéroroszország, Afganisztán, Mongólia és mindeddig Irán. A Sanghaji Együttműködési Szervezet célja a béke, biztonság és stabilitás fenntartása az eurázsiai térségben, az együttműködés súlypontjai egyebek között a biztonságpolitika és a terrorizmus elleni harc.

Közép-Ukrajna legnagyobb városának, Krivij Rihnek a vízi létesítményeit rakétatámadás érte, ami komoly károkat okozott a rendszerben. A hírek szerint a településen 2,5 métert emelkedett az Inhulets folyó vízszintje.

A vízszivattyú telep megsemmisült. A folyó áttörte a gátat, a lakóépületek csak néhány méterre vannak a folyótól

– mondta Inna Sovsun ukrán törvényhozó a Twitteren.

Zelenszkij szerda éjszakai beszédében elmondta, hogy Ursula von der Leyen csütörtökön Kijevbe látogat. Von der Leyen szerdán Strasbourgban arról beszélt, hogy nemcsak Ukrajna, de egész Európa számára nagyon sok múlik azon, mi történik Ukrajnában. Mint mondta, ez nem csak Oroszország háborúja Ukrajna ellen, ez háború az energiabiztonság ellen, háború az európai értékek és Európa jövője ellen. Beszélt arról is, hogy a szankciók maradnak, mert most elszántságra, nem engedményekre, békítésre van szükség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlekedési balesetet szenvedett Kijevben, de nincs súlyos sérülése – közölte szóvivője csütörtökön. Szerhij Nykyforov nem árulta el, mikor történt a baleset, csak annyit közölt, hogy Zelenszkij autója egy magánszemély autójának ütközött. Zelenszkijt nem szállították kórházba, a másik kocsi sofőrjét viszont igen.