A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata – figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgették – írja az MTI.
Barcelonától Tel-Avivig az év ezen időszakában megszokotthoz képest 3-5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek. A tudósok szerint a Földközi-tenger vizének hőmérséklete rendszeresen meghaladta a 30 Celsius-fokot egyes napokon.
A tengeri hőhullámokat az óceáni áramlatok okozzák, amelyek révén meleg vízfelületek keletkeznek. Az időjárási rendszerek és a légköri hő szintén növelhetik a víz hőmérsékletét. Azonban a tengeri hőhullámok, akárcsak a szárazföldi hőhullámok,
Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatója szerint nagyon aggasztó a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Garrabou is tagja annak a kutatócsoportnak, amely a közelmúltban publikálta a 2015 és 2019 között a Földközi-tengeren tapasztalt hőhullámokról szóló jelentést. Mint hangsúlyozták, ezek a jelenségek a tengeri fajok tömeges pusztulását okozták.
A Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pusztulásban mintegy 50 faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok érintettek a több ezer kilométernyi földközi-tengeri partvidék közelében. A Földközi-tenger keleti medencéjében különösen súlyos a helyzet. Az Izrael, Ciprus, Libanon és Szíria partvidéke melletti vizek a Földközi-tenger legforróbb forró pontjai – mondta Gil Rilov, az izraeli Oceanográfiai és Édesvízi Kutatóintézet tengerbiológusa, a tanulmány egyik társszerzője. A víz felszínének nyári átlagos hőmérséklete mostanában tartósan 31 Celsius-fok fölött van – tette hozzá.
A kutatók szerint a biológiai sokféleség csökkenése várható a következő években a Földközi-tenger nyugati részén, a Görögország, Olaszország és Spanyolország környéki vizekben is.
Garrabou emlékeztetett arra, hogy a tengerek a Föld felesleges hőjének 90 százalékát, valamint a fosszilis tüzelőanyagok miatt a légkörbe kerülő szén-dioxid 30 százalékát elnyelik. Ez védi a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól. Ezt a védelmet az óceánok és a tengerek azonban csak egészségesen tudják biztosítani, és mostanára „az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodortuk” – hangsúlyozta.
A kutatók szerint a politikai döntéshozóknak garantálniuk kell, hogy a tengeri területek 30 százalékát megvédik az emberi tevékenységektől, például a halászattól, ami esélyt adna a fajok regenerálódására és gyarapodására.
Az aszállyal, terméskieséssel és erdőtüzekkel járó szárazföldi hőhullámok a Földközi-tenger medencéjének számos országában mindennapossá váltak. A tudósok szerint azonban a tengeri hőhullámok is súlyos következményekkel járhatnak a Földközi-tengerrel határos országok és az ott élő több mint 500 millió ember számára. A halállomány elfogy, a turizmusra pedig negatív hatással lesz, mivel a pusztító viharok a szárazföldön is gyakoribbá válhatnak.
Bár a Földközi-tenger a Föld vízfelszínének kevesebb mint egy százalékát teszi ki, a térség a tengeri biodiverzitás egyik fő élőhelye, ahol az ismert tengeri fajok 4-18 százaléka található.
A leginkább érintett fajok némelyike kulcsfontosságú a tengeri élőhelyek sokféleségének fenntartásában. A felmelegedés hatására veszélybe kerülnek az olyan fajok, mint a neptunfű (Posidonia oceanica), amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni és élőhelyül szolgál, vagy a korallzátonyok, amelyek szintén otthont adnak az élővilágnak.
A kutatók a fajok pusztulását a felszíntől 45 méteres mélységig vizsgálták, ahol a feljegyzett tengeri hőhullámok kiugróak voltak. A hőhullámok a Földközi-tenger felszínének több mint 90 százalékát érintették.
A Földközi-tenger felszínének hőmérséklete 1982 és 2018 között évtizedenként 0,4 Celsius-fokkal emelkedett. Az elmúlt évtizedben évente mintegy 0,05 Celsius-fokkal nőtt. A szakértők hangsúlyozták, hogy akár töredék fokok is katasztrofális hatással lehetnek az tengerek és óceánok egészségére.
A tanulmány szerint az 1980-as évek óta az érintett területek is növekedtek, és mostanra a Földközi-tenger nagy részét lefedik.
„Nem az a kérdés, hogy a természet túléli-e, mert a biodiverzitás megtalálja a módját, hogy talpra álljon a bolygón. A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lesz-e hely a világon, ahol a társadalmunk, az emberiség élhet” – fogalmazott Garrabou.
