Az angol Leicestershire megye Charnwood erdejében találhatták meg az eddig ismert legősibb állati ragadozó fosszíliáit. A geológusok úgy vélik, az 560 millió éves élőlény lehet az első, amely csontvázzal rendelkezett. Mivel az ismert természetfilmes, Sir David Attenborough gyerekkorában sok időt töltött kutatással ebben az erdőben, a paleontológusok a 96 éves kutatóról nevezték el az ősi csápos fajt, írja a Sky News.
Az Auroralumina attenboroughii nevének első fele hajnali lámpást jelent latinul, ami egyrészt a korára utal, másrészt a formájára, ugyanis egy égő fáklyához hasonlítható. Feltételezések szerint az állat sűrű csápjait használhatta a Föld korai óceánjaiban a táplálék megragadására. A példány a modern korallokat, medúzákat és anemónákat is magába foglaló csoporthoz tartozik.
David Attenborough a hírre reagálva így nyilatkozott:
Amikor Leicesterben jártam iskolába, lelkes kövületvadász voltam. A kőzeteket, amelyekben most felfedezték az Auroralumina-t, akkoriban olyan ősi kőzeteknek tartották, hogy jóval azelőttről származnak, hogy az élet elkezdődött volna a bolygón. Ezért soha nem kerestem ott fosszíliákat. Néhány évvel később egy fiú az iskolámból talált egyet, és bebizonyította, hogy a szakértők tévedtek. Jutalmul a nevét adták a felfedezéséhez. Most – majdnem – utolértem őt, és igazán örülök neki.
A leletet megtaláló egyik tudós, Dr. Phil Wilby szerint általánosan elfogadott nézet, hogy a modern állatcsoportok, mint például a medúzák 540 millió évvel ezelőtt, a kambriumi robbanás során jelentek meg. Ez a ragadozó azonban 20 millió évvel megelőzte ezt az időszakot. A British Geological Survey paleontológiai vezetője szerint eddig ugyan csak egyet találtak meg a példányból, de rendkívül izgalmas, hogy lehetnek még mások is. Hozzátette:
Attenborough-ról egyébként már több mint 40 fajt neveztek el, egy madagaszkári szitakötőtől kezdve a csak a dél-walesi Brecon Beacons-hegységben található, pitypangszerű hölgymálig, teszi hozzá a Qubit.
