A Philips márkanevet birtokló TP Vision az utóbbi években menetrendszerűen szállította a megbízható minőséget nyújtó okostévéit, legyen szó prémium kategóriás OLED modellekről vagy a megfizethetőbb LCD típusokról. Utóbbiak közé tartozik a jelenlegi tesztalanyunk is, a PUS8506, ami ugyan tavaly került a piacra, de még mindig teljesen jó vétel: 300 ezer forint alatt nemcsak 58 hüvelykes (146 cm) képátlót, de teljesen korrekt képminőséget, Android TV operációs rendszert és Ambilight háttérvilágítást kínál a felhasználóknak.
Átlagcélra rendben lesz
Tesztalanyunk a 2020-as PUS8505 modell utódja, a gyártó a megjelenésen sokat nem változtatott, ugyanakkor az szembetűnő, hogy a képernyőt övező fém keret a széleken és a tévé tetején a korábbinál jóval vékonyabb lett, ami üdvözlendő újdonság. Ami picit szomorú, hogy az állvány kialakítása változatlan: a tévét tartó kiegészítő kinyúlik a kijelző elé, és van egy kifejezetten széles vízszintes eleme, ami nagyjából lehetetlenné teszi, hogy ebben az állapotban soundbart helyezzünk a tévé elé – cserébe viszont jobbra és balra is forgatható a készülék. A képernyő a legvastagabb pontján alig 8 cm, a hátlapról pedig most sem maradtak le a VESA szabvány szerinti bemenetek, szóval adott a lehetőség a falra vagy a mozgatható konzolra szereléshez.
A hálózati kábel bemenete a bal oldalon található, a csatlakozók pedig a jobb szélre kerültek, két részre osztva: oldalt van egy HDMI 2.0 , egy USB 3.0, a fülhallgató kimenet, illetve a CI port, míg lefelé néző állásban ott a digitális audio, a LAN, a szatellit és kábeltévé bemenetek, illetve három újabb HDMI és egy USB 2.0 csatlakozó. Adott továbbá a kétcsatornás Wi-Fi 5 és a Bluetooth 5.0 is.
A HDMI portok közül mindegyik tudja az ARC-t, az egyik ilyen ráadásul eARC támogatással is rendelkezik – erre érdemes rákötni a Dolby Atmos kompatibilis hangprojektorokat (mint pl. a Sonos Arc vagy a második generációs Beam). Ne feledjük, a tévé csak támogatja a Dolby Atmos formátumot, tehát át tudja adni az ilyen típusú jelet egy megfelelő eszköznek, a két beépített 10 wattos hangszóró nem fog térhatású élményt biztosítani számunkra.
LCD, tehát folyadékkristályos, Direct LED megvilágítású MVA panelt kapunk. A kijelző ugyan 10 bites és tudja a 4K felbontást (3840×2160 pixel, 2160p), de emellé maximum 60 Hz-ez képfrissítésre képes, illetve hiába támogatja az egyre elterjedtebb HDR10, HDR10+, HLG és Dolby Vision formátumokat, a maximális fényereje valahol 410 és 450 nit között mozog.
Ezekből következik, hogy bár a kijelző támogatja a változó frissítési gyakoriságot (VRR) és a dedikált game mode-ban a válaszideje is elég alacsony (10 ms), az újgenerációs konzolok (PS5, Xbox Series X) mellé nem ideális, hiszen nem tudja kiaknázni a gépek képességeit (4K/120 Hz). Emellett tudni kell azt is, hogy bár a tévé képes a magas dinamikatartományú filmek/sorozatok megjelenítésére, a látvány korántsem lesz olyan, mint egy felső kategóriás LCD, egy komolyabb QLED vagy egy egyenként vezérelhető diódákkal dolgozó OLED panel esetében.
Mindettől függetlenül a tesztalanyunk képminősége – a kategóriához mérten – teljesen korrekt: a színek és a kontraszt rendben vannak, a mozgásmegjelenítéssel nem volt problémánk, nem találkoztunk szemet bántó felhősödéssel sem és a betekintési szög is teljesen megfelelő.
A gyártó saját fejlesztésű P5 képfeldolgozó processzora felskálázásra is képes, így a sima HD tartalmak jól mutatnak a képernyőn, és az ennél alacsonyabb felbontású tévéadások is viszonylag szépen jelennek meg. Ennek megfelelően a tévé teljesen átlagos használatra tökéletesen megfelel, legyen szó hagyományos tévézésről, sportadásokról vagy a hazánkban is egyre népszerűbb streamingről. Sőt, ha otthon csak előző generációs konzolunk van (PlayStation 4, Xbox One), és nem tervezünk újra váltani, azok mellé sem érdemes ennél sokkal drágább tévét választani.
Ha viszont új konzolon játszunk, mindenünk a lehető legjobb fekete, a modern videójátékoknál egyre fontosabb magas képfrissítés és a HDR maximális kihasználása, akkor az ennél komolyabb otthoni megjelenítők közül kell válogatni – mint például a nemrég tesztelt LG C2.
Fényjáték és egyéb extrák
Lehet, hogy kijelzőben a Philips tévéje nem a legjobb a piacon, de rendelkezik olyan extrával, ami beépítve semelyik másik gyártónál nem elérhető: ez az Ambilight háttérvilágítás. Talán mondani sem kell, hogy a szemnek jót tesz, ha nem egy sötét szobában nézzük a tévét, hanem van valamilyen egyéb fényforrás is. Ezt itt a tévé hátuljába építve kapjuk: a jobb és bal oldalon, illetve felül szép sorban LED-ek találhatók, amik nemcsak világítanak, de akár testre is szabhatók.
Beállítható, hogy a fényjáték a képernyőn éppen futó tartalomhoz vagy a hangszórókból szóló zenékhez igazodjon, ha pedig ez zavaró lenne, választható állandó árnyalat, illetve teljesen ki is kapcsolható a lehetőség. Mi az utóbbihoz sosem folyamodtunk, hiszen az Ambilight nemcsak hasznos, de vagány is, egészen hangulatossá teszi az esti tévés programokat.
Hasznos kiegészítés lehet még a beépített Play-Fi támogatás is, aminek hála a tévé vezeték nélkül köthető össze a kompatibilis hangcuccokkal, ami főleg azoknak lehet fontos, akik kábelek nélkül akarnak hangrendszert, esetleg multi-room szisztémát akarnak kiépíteni, mikor több helyiségben, eltérő eszközökön szól ugyanaz a zene – ha például a tévén indítanák el a Spotify-t.
Alkalmazásokból lényegében mindent (Netflix, Disney+, HBO Max, YouTube, Twitch stb.) megkapunk, hiszen operációs rendszerként az Android 10 tévés verziója került a készülékre (tehát nem az újabb Google TV). A rendszer kinézetre egyszerű, könnyen kezelhető, tud magyarul és sokkal megbízhatóbban működik, mint a korábbi verziók. A főképernyő testre szabható, az említetteken kívül applikációk egész garmadája tölthető le a tévére (ami 16 GB háttértárral rendelkezik), továbbá adott a beépített Chromecast (mobilos átjátszáshoz). Nem hiányzik a Google Asszisztens támogatás sem, tehát az eszköz beköthető a Google Home alkalmazásba, és kompatibilis okoshangszóróval akár hanggal is vezérelhető – többek között – a ki- és bekapcsolás.
Ideális választás
A Philips PUS8506 okostévé 58 hüvelykes verziójának ára 250 ezer forint körül alakul, ami teljesen korrekt ár egy ekkora, a felsorolt képességekkel rendelkező televízióért – persze akkor, ha nincs hiányérzetünk a fentebb említett kompromisszumok miatt.
Ha esetleg valakinek a 146 centiméteres képátló már túl nagy lenne, az még mindig választhatja az 50 hüvelykes modellt, amit már 200 ezer alatt haza lehet vinni, a 43 hüvelykes változat pedig ennél is olcsóbb. Ha pedig épp az ellenkezője a helyzet, tehát van hely dögivel, akkor lehet választani 65, 70 vagy akár 75 hüvelykes variánst is – utóbbinak még a talpa is úgy módosult, hogy már nem gond előtte a soundbar elhelyezése.
