Az ING kutatása ebbe a négy csoportba sorolta az európaiakat, amikor azt vizsgálta, ki hogyan viszonyul a pénzhez.
A karaktertípusok tagjai hasonlóképpen gondolkodnak, éreznek és cselekednek, ha megtakarításokról, kockázatvállalásról vagy befektetésekről van szó.
A személyiség alapján dől el, ki hogyan viselkedik döntési helyzetben: az eszére hallgatva mérlegel, vagy intuitív módon a megérzéseire hagyatkozik. És az is, hogy milyen a kockázattűrése – írják..
Kerüljük a rizikós dolgokat
Kockázatkereső személyiség jelenleg nem létezik, amin az európai gazdasági környezet hektikussága miatt nem is csodálkozhatunk. A lakosság a kockázatkerülő és a kockázatot komfortosan kezelni képes magatartás között mozog.
A kutatás tanúsága szerint a pénzügyi tudás nagyban befolyásolja a pénzügyi személyiséget: minél képzettebb valaki az előbbi téren, annál magasabb a kockázatvállalási hajlandósága.
Önzetlen, életművész, ésszerű vagy megfontolt?
Az európai lakosság 17 százalékát képviselő önzetlen karakter csoport tagjai többnyire alacsony képzettségűek, alacsonyabb elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, többen vannak közöttük a nők.
Ennek közel duplája az életművész karakter csoport tábora (32 százalék). Tagjai az érettebb generációhoz tartoznak (35 év fölöttiek), képzettek, általában kapcsolatban élnek, rendelkeznek megtakarításokkal.
Ugyanebből a korosztályból, de a képzettebb, némileg alacsonyabb jövedelmű, inkább egyedül élők közül kerültek ki a megfontolt karakterbe tartozók, arányuk 19 százalékos.
Az ésszerű karakter csoport tagjai jellemzően fiatalabbak, képzettek és magasabb jövedelműek. Az európai lakosság közel 32 százalékban e csoportba sorolható.
Kevesen tudnak sokat a pénzről
Egyébként az európai fogyasztók 86 százaléka csupán minimális pénzügyi tájékozottsággal rendelkezik, s mindössze 2 százalékról mondható el, hogy igazán jól tájékozott. Az ING 10 országban vizsgálta a pénzügyi tudás négy területét. A pénzügyi jövőtervezést, az ingatlanokhoz, a befektetésekhez és a megtakarításokhoz kapcsolódó ismereteket vizsgálták.
Nem a hozam motivál a megtakarításban
A válaszadók az egyszerűbb pénzügyi alapelvekkel tisztában voltak, így a biztonsági tartalék szükségességével, a megtakarítási időtáv szerepének fontosságával is. De az elméleti pénzügyi tudás átültetése a gyakorlatba már nehézséget jelentett.
Így például kevéssé boldogultak a kamatszámítással, a kamatos kamattal, és gondot jelentett összevetniük, hogyan viszonyul egymáshoz az éves kamat és a havi kamat éves szinten.
Úgy tűnik, a gazdasági környezet hatására a lakosság jelenleg önvédelemből, tartalékképzési céllal takarít meg, s nem a különböző megtakarítási lehetőségekkel elérhető hozam motiválja.
A magyarok a megszokások rabjai
A tízes mezőnyben a magyarok a harmadik helyen végeztek, ami nem rossz. Ezen belül a legtöbb jó választ a befektetésekkel kapcsolatban adták. Pénzügyi dilemmánál viszont az átlagnál erősebben támaszkodunk a megszokott rutinra, a bevált megoldásokat részesítjük előnyben, nem kalkulálunk, és nem keresünk új alternatívát.
Tudatában vagyunk annak, hogy nekünk kell saját magunkról gondoskodnunk, de egyelőre nem sokat vagyunk képesek tenni mindezért.
Egy nem várt jutalmat a magyarok az európai átlagnál magasabb, negyven százalékos arányban fordítanának hiteltörlesztésre. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akik félretennék az összeget megtakarításként. S csupán 15 százalék költené el az összeget azonnali fogyasztásként. Vészhelyzetre félretett tartaléka a magyarok közel 60 százalékának van.
Nyaraláskor a többségünk (60 százalék, szemben a 70 százalékos európai átlaggal) költségtervet készít. Viszont kevésbé ragaszkodunk hozzá, mint az európai átlag. Az előre nem látható károk fedezetére csak kevesen készülünk fel: csupán az európai átlag felének megfelelő arányban kötünk biztosítást.
A kutatás alapjául szolgáló felmérés – amellyel a kitöltő megismerheti pénzügyi tudását és karakterét – Magyarországon jelenleg is folyik.
