A GfK kutatása szerint az előző negyedévhez képest nőtt ugyan a fogyasztói bizalmi index, de továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől. Vagyis valamivel optimistábban látják most a háztartások a saját anyagi helyzetüket és az országét, a gazdaságét is. De ez még nem jelenti azt, hogy kifejezetten bíznának abban: jobban megy majd a soruk, mint mostanában.
A lakosság fele szerint nőni fog a munkanélküliség. Túlnyomó részük (87 százalékuk) továbbra is áremelkedésre számít, az előző negyedévhez hasonlóan átlagosan 9 százalékosra. Tízből hatan (62 százalék) gondolják úgy, hogy az inflációnál kisebb mértékű lesz a bérnövekedés, azaz egyértelműen úgy vélik, csökkeni fog a reáljövedelmük.
A hitelfelvételi kedv tovább lohadt: a lakosság 26 százaléka gondolja azt, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem vennének fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv hátterében az áll, hogy a lakosság közel fele (47 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok stagnálására számít a következő egy évben.
A válaszadók 33 százaléka bizonytalan abban, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra. 24 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Ötvennégy százalék szerint érdemes lenne most lakást vásárolni, és majdnem ennyien jó befektetésnek is tartanák ezt a lépést. A lakása eladás viszont mindössze 6 százalék szerint aktuális most.