Legutóbb három éve beszélgettünk, és akkor elmondta, milyen nehézségeket okozott, hogy hirtelen jött a váltás, amikor átvette a stafétát a céget addig vezető Gerendai Károlytól. Ami viszont azóta történt, arra vele együtt sem tudtak volna felkészülni, ha jól sejtem.
Addig 26 éven keresztül egyszer sem maradt el a fesztivál, úgyhogy ez az a helyzet, amire valóban senki nem volt felkészülve. Nemcsak nálunk, hanem sehol a világon nem volt ilyen ebben az iparágban, hogy leáll minden, és nem csak egy-egy fesztivál. Sokszor elmondtuk abban a két évben, hogy a pandémia milyen nehéz gazdasági helyzetbe hozott cégeket meg komplett iparágakat – nemcsak Magyarországon, de talán itt különösen. Azért azt is érdemes hozzátenni, hogy bár idén már az összes fesztiválunkat meg tudjuk rendezni, ez nem jelenti azt, hogy ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Tehát az idei szezon az tulajdonképpen még az elmúlt két, elmaradt szezonnal alkot egységet, vagyis ez nem az új kezdet, hanem a lezárása ennek a borzasztó rossz időszaknak. Annak ellenére, hogy én azt remélem, hogy nagyon sokan fogunk együtt ünnepelni majd a Hajógyári-szigeten, az is látszik már, hogy a Covidtól a szomszéd országban zajló háborúig egy csomó olyan tényező van, ami miatt az a felhőtlen, konjunkturális és minden szempontból növekvő időszak, ami 2019-ig jellemezte az egész zeneipart, nem fog egy csettintésre visszaállni.
De most újra lesz Sziget. Mi a legnehezebb egy ilyen kétéves szünet után?
Nagyon sok minden megváltozott. A világ nem állt meg, és azt gondolom, hogy nem lett jobb hely ebben az elmúlt – most már lassan – három évben. Maga az iparág rengeteget változott, elsősorban az a része, amelyik a kivitelezést végzi. Nagyon sokan elhagyták a pályát, sokan tönkrementek, sok alvállalkozónk egyszerűen már nem elérhető, nincs a helyén. És ehhez hozzájön az is, hogy a mi csapatunk is nagyon megsínylette ezt a két évet, ami egy árbevétel nélküli időszak volt, tehát nekünk csak költségeink voltak ez alatt.
Ahhoz, hogy ilyen léptékű fesztiválokat hozzunk létre, nagyon sok és jó szakember kell. Ez talán a legnehezebb, hogy mi is berozsdásodtunk, de kevesebben is vagyunk.
Szintén nem könnyíti meg a helyzetet, hogy teljesen más üzleti és gazdasági környezetben vagyunk. Hogy mást ne mondjak, a 2019-es évben, amikor utoljára csináltunk fesztivált, 320 forint volt egy euró, tegnap 385. Ez mondjuk egy külföldi fellépővel való megállapodásnál, akik a legritkább esetben fogadnak el forintot, nem segíti a helyzetünket, tehát, ha ugyanarra a fellépőre forintban értékesítünk jegyet, mint például a VOLT fesztiválon, akkor sokkal több jegyet kell eladnunk. És ami szintén ugyanilyen nehéz, hogy azt érzem, a már jól bejáratott üzleti folyamatokat teljesen felborította ez a Covid nevű borzalom. A jegyvásárlás menete is megváltozott: mikor döntöm el, hogy biztosan megyek egy fesztiválra, van-e bennem még félsz, hogy most menjek vagy nem, ezek mind-mind sokkal lassabban oldódnak, és egyáltalán nem hasonlíthatók a 2019-es évhez. Tehát igazából semmi sem olyan, mint előtte volt. Pedig akadtak ilyen hangok is, hogy majd a járvány végén rengetegen megrohanják a fesztiválokat, mert bulizni akarnak, de azért ez nem ilyen egyszerű. Egyébként a belépők értékesítésével nincs probléma, de szervezési szempontból összerakni ezeket a dolgokat sokkal-sokkal nehezebb, mint amikor lendületből az egyik fesztivál után már rögtön elkezdtük szervezni a következőt.
Már korábban is problémaként nevezte meg, hogy a fellépők gázsija évente szintet lépett, és mindig egyre többet és többet kértek el egy fellépésért. Ez most is így van?
Annyiban változott ez a helyzet, hogy most Magyarország sokkal nehezebb helyzetbe került a már említett árfolyamprobléma miatt is, mert nem az történik, hogy a fellépők hihetetlenül emelnék a gázsit, mondjuk 2019-hez képest, hiszen nekik is ez egy visszatérő év. De nem fog megállni sem ez a tendencia, mert ameddig van kereslet, addig ők, ameddig csak tudják, emelni fogják a fellépti díjukat, hiszen ebből élnek. A nagyobb baj az, hogy minden olyan nyugat-európai fesztivál, ahol euró van, a jegyárait úgy tudja kalkulálni, hogy ez egy stabil kiadási és bevételi matematika mentén megy. Ha csak azt nézzük, hogy egy Sziget esetében, ahol a program költségeinek a legnagyobb része ezekre a világsztárokra megy el, és közben a napi jegyeinknek meg egy jó részét a hazai piacon adjuk el, ott nekünk ezt az árfolyam-különbözetet is valahogy le kell dolgoznunk. És nem emelhetjük egy ilyen gazdasági környezetben a jegyárakat is az égig, mert azt is látjuk, hogy a kultúra szokott lenni az első olyan, amit kihúz egy okos háziasszony a listáról, hogy ha be kell osztani a havi keretet. Úgyhogy ilyen szempontból szerintem a magyar piac most nehezebb helyzetben van, mint bármelyik európai piac. Más kérdés, hogy a Sziget magát is egy európai fesztiválként aposztrofálja, annyi előnyünk van, hogy egy csomó jegyet külföldön adunk el. Soha nem eleget, mert legutóbb is több mint ötven százalék volt a magyar belépő személyeknek a száma.
A mostani elővételes adatok mit mutatnak?
Azt látjuk, hogy a nemzetközi elővételünk mind a bérleteknél, mind a rövidebb jegyeknél nagyon jól alakul, ott szerencsére jó híreink vannak.
A járvány előtti évben arról volt szó, hogy a britek voltak a legtöbben, de azt várta, hogy a hollandok vissza fognak majd térni. Most melyik országban a legnépszerűbb a Sziget?
Ez a verseny szerencsére megy tovább. Tartottunk kicsit attól, hogy a járvány és az általa indukált utazási visszaesések meg félelmek miatt a környező országok piacai megerősödnek, a nagy küldő országainknak, mint Angliának vagy Hollandiának a részesedése pedig csökken. Főleg azért, mert Angliából elsősorban repülővel szoktak jönni a vendégeink, és volt közben egy brexit is, de nem ez történt. Szinte pontosan ugyanazok az eladási arányok vannak a külföldi országaink között, mint voltak a pandémia előtt. Most éppen úgy láttam, hogy talán inkább a holland piacunk lesz egy picit erősebb, mint az angol, de mindkettő megmaradt, és egyébként a német és a francia is nagyon erős, tehát ezek a nagy küldő országok szerencsére nem változtak.
Maga a fesztiválpiac egyébként nagyon megváltozott?
Még nem. Ez az év ilyen szempontból is döntő lesz, mert szerintem ez az év a lezárása ennek a válságos időszaknak, és jövőre fogjuk látni, hogy ki maradt talpon, hogy néz ki a nemzetközi mezőny, mennyivel nőnek a fellépti díjak meg egy csomó minden más is, azt gondolom, hogy ezután a szezon után fog kiderülni. Ha csak arra gondolunk például, hogy azokban az országokban, ahol volt voucher-törvény, az idei fesztiválszezon úgy megy le, hogy a jegyeket már eladták 2020 elején, de az idei fesztiválra érvényesek, mert nem volt kötelező visszatéríteni a jegy árát, hanem meg lehetett azt lépni, hogy oké, megvetted a jegyet, majd a következő fesztiválra érvényes lesz. Például Hollandiában meg Németországban is van olyan fesztivál, amelyik úgy fordult rá az idei szezonra, hogy most végre meg is csinálhatja a fesztiválját, de már az összes jegyét eladta. Azért ez egy más helyzet, mint amikor visszatérítetted a jegyvásárlóidnak már a jegyük árát, és elölről kell elkezdened ezt az egész folyamatot. Ezért mondom, hogy ez még nem egy olyan év, amikor meg lehet mondani, hogy miben változott nagyon a piac. Ami biztos, hogy a kivitelezés költségei borzasztóan megnőttek, és nem csak Magyarországon.
Miután egy sokkal szűkebb kiszolgáló piac van jelen egész Európában, miután a munkabérek hihetetlen módon megemelkedtek a mi szegmensünkben is, maga az a része a költségvetésünknek, amit arra fordítunk, hogy megépítsük a fesztivált, hogy megfelelő legyen az infrastruktúra, hogy ne legyen 2010 előtti feelingje az egész fesztiválnak, az ma sokkal többet ér.
És ez nagyon átalakítja az egész költségvetés tervezését. Persze, tök jó, hogy már megvannak a fellépők, de most fókuszáljunk arra, hogy honnan szerzünk egy sátrat vagy egy konténert. Ebbe jött még bele nagyon durván az egész háborús helyzet. Kevesen tudják, de például a színpadi alumíniumoknak a jelentős részét Ukrajnában gyártották. Nincs gyártási utánpótlás, és a konténerek egy jó része is ott készül. Úgyhogy furcsa építőipari problémákba ütközünk.
Az infláció meg az energiaárak növelése megjelenik a fesztiváloknál is?
Persze. Egy Szigeten annyian vannak egy nap, amivel a hatodik legnagyobb város lennénk Magyarországon. Ennek megfelelően az energiafogyasztásunk sem kicsi. Annyiban szerencsések vagyunk, hogy városi áramot használunk, tehát nem dízel aggregátorokat, hanem rendesen rajta vagyunk a hálózaton, de a fogyasztásunk az nagy. És a rezsicsökkentés minket nem ér el, mivel a vállalati szektorra ez nem vonatkozik. Úgyhogy abszolút érezzük, mivel 100–200 százalékos növekedések vannak 2019-hez képest nagyon sok területen.
Egy tavalyi pódiumbeszélgetésen elmondta, készült egy kutatás arról, hogy a célközönségüknek Nyugat-Európában milyen asszociációi vannak Magyarországról, és aggasztóan magas százalékban, a harmadik helyen az jött ki, hogy az LMBTQ-kultúrával szemben elutasítóak a magyarok. Mit tudnak tenni ez ellen?
Szerintem fontos elmondani, hogy az az ijesztő, hogy ezt gondolják ezek a külföldi fiatalok, és azért nagyon bízom benne, hogy nem ez a valós helyzet, de hogy erre asszociálnak Magyarországgal kapcsolatban, az nagyon rossz hír. A mi félelmünk pedig az volt, hogy ez vajon hatással van-e a jegyvásárlásra. Most úgy látjuk, hogy szerencsére nem tartja vissza a közönséget, aminek talán az egyik oka az, hogy a Sziget régóta elég hangosan kiáll ezért a kultúráért, a fesztivál kultúrájának abszolút része az elfogadás és a másik tisztelete. Mi szeretnénk, ha tényleg a szabadság szigete lenne egy olyan országban, ahol nem is kérdés, hogy ez egy elszigetelődő szabadság szigete-e vagy pedig az ország része.
A 2019-es fesztivál óta történt egy önkormányzati választás is, és mind a harmadik kerület, mind a főváros élén változás történt. A Szigetet bármilyen szempontból érintették ezek a változások?
Annyiban érintett minket, hogy amúgy is időszerű volt, hogy hosszú távú szerződést kössünk a Sziget megrendezéséről, de ezt már az új önkormányzattal tettük meg 2021-ben. Tehát most öt plusz öt évre van egy stabilnak látszó szerződésünk a fővárossal, és hosszú távon biztosítva van a fesztivál sorsa, ami megnyugtató számunkra. Még úgy is, hogy a fesztivál bizonyos területeiről le kellett mondanunk, mert természetvédelmi övezet lett a Buda felé eső galériaerdő, és az azt övező néhány mező. Ez egy relatív nagy terület, ahol volt kemping, sok vendéglátó egység, valamint a Civil Sziget és más programhelyszínek is ott voltak.
Nagy érvágás a Szigetnek, hogy le kellett mondania erről a területről?
Azért nem mondom azt, hogy érvágás, mert szerintem a Sziget eléggé ismert arról, hogy a zöld törekvéseknek soha nem fekszik keresztbe. Miután láttuk, hogy valóban van természeti értéke ennek a résznek, ezért nem mondanám, hogy ezt érvágásnak éltük meg. Egy kicsit át kell rendeznünk a területet, több helyszínt is átpakolunk. A Civil Sziget is máshol lesz, és így tovább, de megoldjuk.
A 2019-es tapasztalatokra visszatérve, bár már kicsit a homályba vész, de az Ed Sheeran-koncert után káoszba fulladt a kijutás a fesztiválról. Mit tudnak tenni azért, hogy mondjuk Justin Bieber fellépése után az idén ilyesmi ne forduljon elő?
Egy sokkal nagyobb léptékű átalakítás fogja megoldani ezt a helyzetet. Azzal, hogy a teljes beengedést a K-hídon belülre hozzuk át, az egész ki- és bejutás folyamatát fogjuk megváltoztatni, és a terveink szerint nagyban megkönnyíteni. Másrészt pedig a Nagyszínpad nézőterét is átalakítjuk, tehát ott voltak olyan csomópontok, ahol azt láttuk, hogy össze tud nyomódni a tömeg, ezért azokat is kivettük és átalakítottuk. Nagyobb tér van a nézőtéren most. Sokkal szélesebb utakon lehet eljutni a Nagyszínpadhoz, bizonyos keresztutakat lezártunk, pont azért, hogy a közlekedés forgalmi iránya megfelelő legyen. Az egész területet újragondoltuk, úgyhogy nem számítunk arra, hogy hasonló problémáink lesznek.
Egy másik változás, hogy megszűnt a nulladik és a mínusz egyedik nap, és összességében rövidebb lesz a Sziget. Ennek mi az oka?
Ez egy játék volt a számokkal, hiszen sok évvel ezelőtt volt egy olyan időszak, amikor ötnapos lehetett csak hivatalosan a Sziget Fesztivál, és akkor születtek meg a nulladik és mínusz egyedik napok, sőt, volt még mínusz második nap is a Sziget történetében. De ezek jellemzően úgy néztek ki, hogy a Nagyszínpadon történt valami, és a többi programhelyszín meg nem nagyon működött. És akkor inkább most azt mondtuk, hogy legyen hat, teljes értékű programnapunk, ami egyébként onnan is jött, hogy a 2019-ig tartó időszakban azt láttuk, nem a hétnapos jegyeinkben van már a legnagyobb növekedési potenciál, mert egyre kevesebben akartak hét teljes napot eltölteni egy fesztiválon, így azt gondoltuk, hogy legyen hat teljes értékű nap a Sziget, amely így is az egyik leghosszabb fesztivál Európában. Viszont akkor az összes helyszín működjön, és ne az legyen, hogy egy koncertnek rendeljük alá a mínusz egyedik vagy nulladik napot, hanem tényleg a teljes Sziget-élményt meg tudjuk adni hat napig. De egyébként a döntésben az új, III. kerületi polgármesternek, Kiss Lászlónak is van szerepe, aki nyilván mindent megtesz azért, hogy a környék lakosságára a lehető legkisebb terhet rója a Sziget, miközben persze a lakosság és ő is tisztában van a fesztivál előnyeivel, amit a környéknek a Sziget megrendezése jelent.
Vannak-e tervek arra nézve, hogy mi lenne, hogyha augusztusig felüti a fejét egy újabb vírusvariáns?
Azért az elmúlt két év példája nem ezt mutatja, mivel azt látjuk, hogy van egy szezonalitása ennek a vírusnak. Most már azt gondolom, hogy nemcsak a politika, de általában a társadalom sem ugyanúgy reagál, mint amikor az első variáns megjelent.
Én nem látom azt, hogy ilyen léptékű átoltottság és átfertőzöttség mellett a Covid tud olyan problémát okozni, hogy elmaradjon bármelyik fesztiválunk.
Eddig főleg a Sziget Fesztiválról beszéltünk, de a szintén szigetes portfólióba tartozó VOLT és Balaton Sound fesztiválok milyen nagyobb változásokon estek át az elmúlt három évben?
Ami talán a legfontosabb, hogy a Balaton Sound négynapos fesztivál lett, mivel a zamárdi polgármester és a képviselő-testület kezdeményezte a rövidítést. Tehát ott a vasárnapi nap az már nem programnap, hanem hajnalig tart a szombati program, de ott vége is a fesztiválnak. Ugyanakkor a Balaton Sound magába olvasztotta a B My Lake márkát, amely beköltözik a Soundra, ahol ezért az alternatív elektronikus zene sokkal hangsúlyosabban jelenik meg majd, mint korábban. Sokkal változatosabb lesz a Balaton Sound idei kínálata, és nem lesz akkora hangsúlya az EDM-nek. A VOLT-nál meg borzasztó erős line-up van – Muse, Killers, Sum 41 és sorolhatnám még a neveket –, gyakorlatilag bármelyik nemzetközi fesztivál büszke lenne erre.
Van-e most együttműködés a nemzetközi fesztiválokkal? Három éve még arról is szó volt, hogy terjeszkedne a Sziget.
Most nyilván nem ez volt az az időszak, amikor új fába vágnánk a fejszénket. Viszont az anyacégünk még a pandémia alatt is tudott terjeszkedni és új fesztiválokat bevonni a portfóliójába. Úgyhogy a saját fesztiválcsaládunkkal pont most volt egy nagy találkozó, velük folyamatosan egyeztetünk, ezért elég jó rálátásunk van egy-egy piac folyamataira. Most már majdnem ötven fesztivál van az európai portfólióban, és velük folyamatosan beszélgetünk. Itt azért nagyon más stratégiák meg ötletek vannak, amikből mindig lehet tanulni.
Aki ott volt az utolsó Szigeten 2019-ben, észre fog venni bármi komolyabb változást a fesztiválon?
Amit észre fognak venni, de nem változás, vicces módon az, ami már korábban is ott volt, azaz a higiénés berendezésekre mi nagyon sokat költöttünk eddig is. Tehát eddig a kutyát nem érdekelte, hogy van kézfertőtlenítő, most meg mindenki azt fogja hinni, hogy azért van ott, mert muszáj. De ezek eddig is ott voltak. Én azt remélem, hogy a vendégélmény csak pozitív irányba fog változni.
Az eddig érintetteken kívül kell-e számítani még bármilyen fontos változásra az utolsó Sziget óta?
Szerintem készüljön egy baromi jó bulira, aki kijön. Az a nagy változás, hogy végre együtt lehettünk, és egy óriási bulit fogunk tudni csinálni. Én nagyon kevés olyan Sziget-látogatót ismerek, aki térképpel a kezében érkezik, hogy na, akkor először elmegyek ide, aztán oda. Ezen a fesztiválon elveszni jó, és ezt tökéletesen fogja tudni hozni a Sziget idén is.
Mi vagy ki az az idei felállásból, amire a legbüszkébb, hogy sikerült elhozni?
Szerintem nagyon különleges lesz Stromae fellépése, az egy óriási visszatérés.
Ő, ugye, fellépett néhány éve a Szigeten, és akkor kisebb tömegpánik is kitört a koncert alatt.
Igen, akkor az volt a gond, hogy nem mértük fel megfelelően, mekkora az érdeklődés iránta, ezért az A38 Színpadra tettük, amely akkor még egy zárt sátor volt. Többen akartak bemenni, mint ahányan beférnek, és ezért azt hiszem, az volt a Sziget történetében az első olyan, hogy le kellett zárni egy helyszínt, pontosabban az oda való bejutást. Most a Nagyszínpadon lesz a koncert, úgyhogy nem lesz ilyen probléma, viszont szerintem a show elképesztő. Amit még talán érdemes kiemelni, hogy a Party Arénában egészen különleges brand takeoverek lesznek, tehát egy napra átveszi az Arénát a keményebb, veretősebb elektronikus zenei rendezvényeket szervező Q-Dance, és elképesztő bulit fognak csinálni. Ugyancsak a Party Arénában kap majd helyet az Elrow partisorozat is, akik meg a nagy, színes, sok konfettis, nagyon látványos show-kat hozzák. A Party Aréna, Colosseum páros, amely a Sziget két legnagyobb elektronikus zenei helyszíne, ezek szerintem a korábbi évekhez képest sokkal-sokkal erősebbek lesznek.
