A magyar lakosság körülbelül 30 százaléka szenved a pollenallergiához kapcsolódó panaszoktól. Bár a parlagfű-allergiáról esik a legtöbb szó, egyebek mellett a különböző pázsitfűfélék, a nyírfa, a kőrisfa vagy a hársfa is okozhat enyhébb vagy súlyosabb tüneteket az arra érzékenyeknek. Ezt a fajta allergiát másnéven szénanáthának is nevezzük, és a fent említett növények pollene okozza. Nagyon kellemetlen probléma lehet, a gyógyszeres kezelése pedig vagy működik, vagy nem, ami szezononként is változhat.
Az allergiások szervezetében tulajdonképpen ugyanazok a folyamatok mennek végbe, mint egy normál immunválasznál – a különbség csupán az, hogy a testünk olyan anyagot érzékel veszélyes betolakodóként, amely tulajdonképpen nem is az. Az immunrendszerünk veszélyesként azonosítja az allergén pollent, és védekezni kezd ellene: teljes repertoárját felvonultatja, hogy az irritáló betolakodót ártalmatlanítsa. Ez a túlreagálás okozza azokat a kellemetlen tüneteket, amelyeket minden allergiás jól ismer.
A reakció azonban már jóval azelőtt elkezdődik, hogy az ember érezné a tüneteket. Ha valaki hajlamos az allergiára, az első alkalommal, amikor találkozik egy adott allergén anyaggal, még nem tüsszög tőle – a szervezet egész egyszerűen megjegyzi, és immunglobulin E nevű fehérjét kezd termelni. A szenzibilizációnak nevezett folyamat során az immunrendszer ezt az antitestet a memóriájában tárolja, hogy tudjon készülni a pollennel való jövőbeli találkozásokra. Ebben az érzékenyítési időszakban a pollent az antigénprezentáló sejteknek (APC) nevezett immunsejtek csoportja veszi körül, amelyek viszont a limfociták (más néven fehérvérsejtek) figyelmét irányítják, amelyek a pollent idegen betolakodóként ismerik fel.
A tünetekkel járó allergiás folyamat akkor kezdődik, amikor az allergén ismét kontaktba kerül a bőrünkkel vagy a nyálkahártyánkkal. A szervezetben ennek hatására peptidek szabadulnak fel, amelyek tulajdonképpen apró fehérjeláncok. Ezek elkezdenek az IgE-antitestekhez kötődni. Ezek az IgE-antitestek addig az úgynevezett hízósejtekhez kötődtek, amelyek olyan helyeken helyezkednek el, ahol a szervezet gyakran érintkezik allergénekkel: a bőrben, a légutakban vagy a bélben.
Ezekben a hízósejtekben található a hisztamin is, egy olyan vegyület, ami nagyon fontos szerepet játszik a szervezet gyulladásos folyamataiban. Amikor egy allergén a hízósejthez kapcsolódó IgE-antitesthez kezd kötődni, a hízósejt azonnal felszabadítja a benne tárolt hisztamint, és egyéb más gyulladást hordozó anyagokat is. Ezek azok a vegyületek végül olyan kellemetlen tüneteket okoznak, mint a duzzadás, a viszketés, az irritáció, az orrfolyás.
Az allergiával foglalkozó tudományok négy különböző típusú allergiás reakciót vagy túlérzékenységet határoznak meg. Az I-III típusú azonnali túlérzékenységi reakciókat jelent, és antitestek (immunglobulinok, Ig) váltják ki őket. Az I. típus a leggyakoribb, a szénanátha, egyes enyhébb ételallergiák és az allergiás asztma mind ide tartoznak. Ezekben a reakciókban fontos szerephez jutnak az IgE-antitestek – ezek az egészséges, nem allergiás emberekben nagyon kis mennyiségben vannak jelen „békeidőben”, tehát akkor, amikor nincs éppen fertőzésveszély.
Az allergia jelenleg nagyon korlátozottan gyógyítható probléma, és szerencsére szénanáthaként inkább kellemetlen, mint veszélyes. A kezeletlen szénanáthából azonban alakulhat ki asztma is, ami már problémásabb betegség, így nem érdemes sokáig halasztani a gyógyszeres kezelést sem.
Ez a legtisztító egy egész lakással megbirkózik
A Philips élen jár a légtisztítók gyártásában és a 4000i típusú modellek egész lakások levegőjét képesek tisztán tartani. Egy ilyen gép 610 köbméter/óra mennyiségű levegőből tudja kivonni a részecskéket, és a beépített szenzor képes valós időben érzékelni a beltéri levegő szennyezettségét, méghozzá három kategóriára bontva: szálló por (PM2,5), káros gázok és beltéri allergének. A Philips légtisztítók a 0,003 mikron méretű (ez kisebb, mint a legkisebb ismert vírus) részecskék közel 100 százalékát eltávolítják a levegőből, és nemcsak a finomszemcsés anyagokat, de a baktériumokat, vírusokat, aeroszolokat, továbbá az allergizáló anyagokat pl. a polleneket, a port és az állati hámsejteket is. Így hozzájárulhat az allergiás tünetek csökkenéséhez nappal és éjszaka egyaránt. Háromlépcsős szűrésről van szó: az előszűrő a levegőből először felfogja a port, a haj- és szőrszálakat, második lépcsőben az aktív szénszűrő megköti a kellemetlen szagokat és a káros gázokat, végül a NanoProtect HEPA szűrőn az ultrafinom, mikron méretű részecskék is fennakadnak. Utóbbiak egészségre vonatkozó veszélye, hogy a tüdőből akár a véráramba bekerülve más létfontosságú szervekhez is eljuthatnak.
A cikk a Philips támogatásával készült.
