Kácsor Enikő, Mezősi András és Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársai a Másfélfokon elemzik a dráguló áram okait. Míg 2020 decemberében a hazai áramtőzsdén az energia átlagosan 58 euró per megawattórás nagykereskedelmi áron cserélt gazdát, addig tavaly decemberre a havi átlagár 245 euró fölé emelkedett.
Mindkét faktort befolyásolták a tavalyi energiapiaci események és az ukrán háború.
Amikor nő az áramfogyasztás, azaz a kereslet, akkor a magasabb költség mellett működő erőműveknek is be kell lépniük a termelésbe. Az aktuálisan kialakuló árat mindig a kereslet kielégítéséhez még szükséges, de azt a legdrágábban termelő erőmű rövid távú működtetési költségei határozzák meg.
A fosszilis tüzelőanyagokkal üzemelő létesítmények ténylegesen csak akkor termelnek egy adott órában, ha legalább a tüzelőanyag-költségüket (az elégetett szén vagy gáz árát), valamint a szén-dioxid-kibocsátási kvótához kapcsolódó költségeket fedezni tudják az áramértékesítés bevételéből. Nem mindegy persze, hogy egy erőmű egységnyi tüzelőanyagból mennyi áramot hoz létre, valamint mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Az emisszióért ugyanis az erőmű fizet. Jelenleg a legtöbb órában fosszilis termelőegységek nélkül nem lehetne kielégíteni a fogyasztást, ezért az ármeghatározó általában egy szenes vagy gázos erőmű. Éppen ezért a kvóta vagy a tüzelőanyagok drágulás esetén a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon is drágulás jelentkezik.
Az európai áramkereslet 2021-re visszatért a Covid-19 előtti szintre; a 2020-ban, 2021 elején nem működő, drágább, kevésbé hatékony fosszilis erőműveknek kellett belépniük a termelésbe. Ez 2021-ben a nagykereskedelmi árak látványos növekedéséhez vezetett.
A gázár a fő ok
Az elmúlt hónapokban számos téves információ jelent meg azzal kapcsolatban, hogy egyes folyamatok mennyiben járultak hozzá az energiaárak alakulásához. Bizonyos szakértők a szélerőművek termelésének csökkenését hibáztatták az áremelkedésért. A termelés valóban visszaesett tavaly, ennek mértéke azonban kevesebb, mint 2 százalékpont volt 2020-hoz képest, ami a teljes villamosenergia-termelésre vetítve megközelítőleg 3 ezrelékes csökkenést jelent.
Összességében elmondható, hogy az európai árampiacon a földgáz, a szén és a szén-dioxid-kvóta-árak a legfontosabb áralakító tényezők. Ezek közül mindhárom ára drasztikusan megemelkedett 2021-ben, de összességében a kvótaár hatása így is elenyésző volt a mostani áremelkedésben.
A legfontosabb tényező a gázár, az utóbbi időszakban ugyanis a legtöbb esetben az ármeghatározó erőmű gáztüzelésű volt, ezért az áramárakban sokszor egy az egyben leképeződött a magas gázár.
2021 egészét tekintve szembetűnő továbbá a szénalapú termelés 21 százalékos növekedése, ami annak dacára következett be, hogy ezt a technológiát terheli leginkább a szén-dioxid-kvóta költsége. Ennek oka, hogy 2021 folyamán drasztikusan emelkedtek a gázárak, aminek hatására az év egészét tekintve stagnált a földgázalapú termelés, a második félévben erőteljes csökkenést produkálva.
Nem túl jók a kilátások
A gázár emelkedésében több tényező is szerepet játszott, így a világjárvány utáni gazdasági felpattanásban növekvő kereslet, a cseppfolyósított gáz (LNG) iránti kereslet globális növekedése, valamint a földrengésveszély miatt leállított holland mezők kiesése. Az elsődleges és legfontosabb tényezőnek viszont az orosz piaci szállítások visszafogása tűnik.
Az áram és a tüzelőanyagok ára együtt mozog, ezért ha meg akarjuk tudni, hogy milyen árakkal szembesülhetünk a következő hónapokban és években az európai árampiacon, akkor elsősorban a földgáz árát kell figyelnünk. Ezen a téren az utóbbi időben akár néhány nap alatt is hihetetlen ármozgások zajlanak. Míg az orosz-ukrán háború előtti napokban a földgáz ára 70-90 euró per megawattóra között alakult, a háború első napjaiban ez gyorsan 200-ra nőtt. Az utóbbi egy hónapban ismét 90-100 euró környékén mozgott. A háború lezárultáig jelentős csökkenésre nem számíthatunk.
A meglóduló nagykereskedelmi áramárak erőteljes hatást gyakorolnak az inflációra, hiszen a legtöbb termék előállításához jelentős mennyiségű áramra van szükség. Az éves szerződésekből következően a magas árak a végfogyasztóknál lassabban jelennek meg.
A háztartási fogyasztók esetén a rezsicsökkentés miatt egyelőre nem csapódnak le a nagykereskedelmi folyamatok. „Ne gondoljuk azonban, hogy létezik ingyen ebéd: 2021 utolsó napján az állam az egyetemes szolgáltatás veszteségeinek finanszírozására 208 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az MVM Energetika Zrt.-ben. A fentiekből következően a kormány első feladatai közé kell tartozzon, hogy hosszabb távra is rendezze ezt a kérdést – különös tekintettel arra, hogy a háborútól függetlenül sem igaz, hogy az orosz gáz olcsón érkezne Magyarországra” – foglalták össze a kutatók.
