Percek kérdése volt, hogy az oroszok meggyilkolják Zelenszkijt és a családját; megpróbálják kimenekíteni a civileket az Azovsztalból

Újabb tömegsírt találtak Kijev megyében mintegy 900 ukrán civil holttestével, miután kivonultak az orosz csapatok a területről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken lengyel újságíróknak adott interjújában.

Az államfő kijelentette: annak ellenére bukkantak ekkora tömegsírra, hogy az oroszok a holttestek egy részét krematóriumokban égették el.

Hány ember halt meg, senki sem tudja. Lesznek következmények, lesz nyomozás, aztán lesz népszámlálás,

mondta Zelenszkij. Kitért arra, hogy a nemzetközi intézmények szerinte időnként lassan dolgoznak, és nem biztos, hogy el tudják számoltatni a felelősöket, „ilyen vagy olyan bizonyíték hiányában, pedig vannak tanúk, akik mindent láttak”. Hozzátette, hogy a mobil krematóriumokat, amelyekben az orosz katonák elégették az áldozatok holttesteit, úgyszintén visszaviszik Oroszországba.

Az elnök kiemelte, hogy az ukrán hatóságok szerint mintegy 500 ezer ukránt vittek erőszakkal és jogellenesen Oroszországba. Úgy vélekedett, hogy az ukrán ügyészség és a rendfenntartók minden bizonnyal megtalálják és elítélik a polgári lakosság elleni bűncselekményekben érintett összes orosz megszállót. Ukrajna számára fontos, hogy nemzetközileg elismerjék: az oroszok követtek el ilyen bűncselekményeket, és Oroszországnak történelmi felelősséget kell viselnie ezért a háborúért – hangsúlyozta.

Zelenszkij a háború befejezésére irányuló tárgyalásokra rátérve úgy vélekedett, nagy a kockázata annak, hogy mindenfajta párbeszéd megszakad az orosz féllel. Az elnök szerint most túl lassú a tárgyalások folyamata. Megfogalmazása szerint zajlanak ugyan egyeztetések az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttségek között videokonferencia útján, de „mind tudjuk, hogy (orosz oldalon) mindent egy ember dönt el” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. Ezért – mint mondta – meggyőződése, hogy a fontos kérdésekben döntés csakis Ukrajna és Oroszország elnökének találkozóján születhet.

(MTI)

A Donbász-régió feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló orosz hadjárat késésben van és lassan halad a Pentagon szerint – írja a BBC.

A Pentagon véleménye az, hogy az ukrán csapatok heves ellenállása és a Kijev ellen indított támadás kudarca utáni óvatosság miatt az orosz megszállók nem úgy haladnak előre, ahogy szerettek volna.

Egy kormánytisztviselő azt mondta, hogy az orosz csapatok nem akarnak túlságosan távol kerülni az utánpótlástól, emiatt arra számítanak, hogy tartós, elhúzódó háborúra készülnek.

A lap azt írja, uniós hivatalnokoktól tudják, hogy jövő héten indulhat el az unióban a szakaszos embargó az orosz olajra, ezzel meghozva az eddigi legkeményebb döntést az ukrajnai háború kitörése óta. A lap szerint a hétvégén is tárgyalnak még az embargóról, mielőtt jövő héten leteszik az uniós nagykövetek elé az új szankciós tervet. A számítások szerint ők már szerdán összeülhetnek, a szankciókat pedig a hét végéig jóváhagyhatják.

A lap külön megemlíti, hogy Magyarország lehet az ország, amelyik az utolsó pillanatban vétózik, mert eddig is mi tiltakoztunk a legjobban. De ha Magyarország nem tiltakozik, akkor uniós csúcs nélkül is el lehet fogadni az új szankciókat, nem kellenek hozzá a miniszterelnökök.

Oroszország idén egyetlen külföldi államfőt sem hív meg a hagyományos győzelem napi katonai díszszemlére – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken.

Oroszország május 9-én ünnepli a második világháborús győzelem 77. évfordulóját, a hagyományos moszkvai katonai díszszemlére azonban idén egyetlen külföldi államfőt sem várnak. Még a Moszkvával szoros szövetséget ápoló és az Ukrajna elleni műveletekben is részes Fehéroroszország vezetője, Aljakszandr Lukasenka sem lesz ott idén a Vörös téren. A Kreml szóvivője azzal indokolta a döntést, „hogy idén nem kerek évfordulót ünnepelnek”.

Korábban előfordult már, hogy nem hívtak külföldi vendégeket a felvonulásra, de olyan is volt, hogy nem kerek évforduló alkalmával fogadtak külföldi államfőket. A dpa német hírügynökség szerint az idei legnyomósabb indok az Ukrajna ellen indított orosz háború, és még azok a külföldi vezetők sem szeretnének ilyen nyilvánosan kiállni Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett, akik egyébként nem bírálják élesen Oroszországot a háború miatt. Az ukrajnai vérontás miatt a nyugati diplomaták is távolmaradnak.

A katonai díszszemlén várhatóan körülbelül 10 ezer katona vonul fel a moszkvai Vörös téren, de az orosz védelmi minisztérium nyilatkozata szerint sokféle katonai felszerelést, köztük harckocsikat és rakétákat is látni lehet majd.

(MTI)

Nap mint nap menekültek ezrei térnek haza az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába – mondta a német szövetségi belügyminiszter egy pénteki interjúban.

Nancy Faeser az ntv hírtelevíziónak elmondta, hogy meredeken csökken a Németországba érkező ukrán háborús menekültek száma – a hatóságok a márciusi napi tizenötezer ezer után napi kétezer menekültet regisztrálnak -, és sokan már vissza is tértek hazájukba.

Hozzátette: az orosz támadás képei félelmetesek, de a harcok az ország keleti részére koncentrálódnak, és érthető, hogy visszatérnek emberek, például nők, akik a hadseregbe bevonult felnőtt fiaikat hagyták hátra.

Mint mondta, a német kormány tudomása szerint Lengyelországból naponta csaknem húszezer menekült tér vissza Ukrajnába.

Tudjuk, hogy közülük sokan korábban Németországban voltak

– emelte ki Nancy Faeser.

A miniszter elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség eddig 390 ezer ukrajnai háborús menekültet vett nyilvántartásba. Kiemelte, hogy a menekültek tényleges száma jóval nagyobb lehet, mert csak a csoportosan, szervezetten, vonattal érkezőket regisztrálják, a saját autójukkal vagy más módon érkező ukránok pedig nem kerülnek be a menekültügyi nyilvántartásba.

Rámutatott, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak Németországban, és csak utána kell menedékjogot kérniük. Addig maguk dönthetik el, hogy hová mennek, és az állami segítség helyett fordulhatnak rokonokhoz, barátokhoz, menekülteket segítő önkéntesekhez.

Ugyanakkor a szociális támogatás, a közpénzből finanszírozott ellátás és elhelyezés feltétele a menekültügyi regisztráció, és a szövetségi kormány igyekszik is előmozdítani a folyamatot, legfőbb célja, hogy minden menekültről készüljön fényképet és ujjnyomatot is tartalmazó regisztráció – mondta a német belügyminiszter.

(MTI)

Ivan Korcsok szlovák külügyminiszter is megszólal a Denník N cikkében, amely arról szól, hogyan maradt egyedül Magyarország a V4 csoportban, és amit a 444 vett észre. Korcsok azt mondta a csoport jövőjével kapcsolatban, hogy a gyakorlati együttműködést kell keresniük, és nem szabad azt a látszatot fenntartani, mintha a négy országnak közös külpolitikája lenne az EU-n és a NATO-n belül. A szlovákok érdeke szerinte egybeesik a Nyugat érdekeivel.

Korcsok azt is elmondta, hogy jelezte már Szijjártó Péternek, hogy tartsák tiszteletben egymás álláspontját az Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel kapcsolatban, és a magyar kormány ne kommunikáljon úgy, mintha a V4-es országok a fegyverszállítmányokkal a konfliktust akarnák elnyújtani.

Annak ellenére, hogy nem tagja az Európai Uniónak, Norvégia követi az EU szankciós politikáját, és lezárja kikötőit az orosz hajók előtt, kivéve a vonóhálós halászhajókat – jelentette be a norvég kormány pénteken.

Az Ukrajna elleni orosz offenzíva február 24-i megindítása óta a skandináv ország is átvette az EU Oroszországot sújtó szinte valamennyi büntetőintézkedését, még ha gyakran némi késéssel is.

Pénteken Norvégia bejelentette, hogy Oslo végrehajtja az EU három héttel korábban, április 7-én elfogadott ötödik szankciós csomagját is. Ezen büntetőintézkedések – néhány kivétellel – magukban foglalják az egyetlen norvég-orosz határátkelőhelyen, az északi sarkkörön túl fekvő Storskog településen keresztül történő orosz közúti belépést is.

Az orosz nemzeti lobogó alatt közlekedő hajókra vonatkozó, a norvég kikötőkben érvényes kikötési tilalom május 7-én lép hatályba, de nem vonatkozik majd azokra a halászhajókra, amelyek közül sokan Norvégiában és a Spitzbergákon rakodják ki a kifogott zsákmányt.

Ezt a sarkvidéki norvég szigetcsoportot az 1920-ban aláírt, de csak 1924-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény szabályozza, amely lehetővé teszi minden részes tagállam, így Oroszország részére is, hogy ott egyenlő versenyfeltételek mellett folytasson gazdasági tevékenységet.

A büntetőintézkedések jelentik a legfőbb nyomásgyakorlási eszközt számunkra az orosz kormányzattal szemben,

jelentette ki Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter közleményében. „Kulcsfontosságú, hogy az EU és a többi ország mellé álljunk, és megnehezítsük, hogy Oroszország az ukrajnai háborúját finanszírozza” – tette hozzá a norvég diplomácia vezetője.

Az ellenzék bírálta a baloldali-liberális norvég kormányt, amiért késleltette az újabb büntetőintézkedések elfogadását, amely az ellenzék szerint azt a kockázatot rejti magában, hogy segített Moszkvának kihasználni az Ukrajna elleni támadás után létrejött európai egységfronton támadt kiskaput.

Az oslói kormány ugyanakkor attól tartott, hogy a norvég kikötők orosz hajók előtti lezárása veszélyeztetné a két ország közötti kétoldalú halászati együttműködést.

A hidegháború közepén tető alá hozott és példaértékűnek tartott 1976-os egyezmény értelmében Norvégia és Oroszország megállapodott a Barents-tenger több halfajának fogási kvótájáról. A Barents-tenger a Norvégia számára is értékes exportcikk, a tőkehal jelentős állományának ad otthont.

Oslo szerint az orosz halászhajók részére biztosított kivételes kikötési engedmény összhangban van az EU-s szankciókkal.

(MTI)

Meghalt egy ukrán újságírónő a Kijev belvárosát ért csütörtök esti orosz rakétatámadásban – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az egyik orosz rakéta egy lakóházba csapódott. A házban lakott Vira Hirics, az ukrán Szabadság Rádió producere, akinek holttestét pénteken találták mega a romok alatt. Az újságírónő több mint négy éve dolgozott a rádiónál, korábban különböző televízióknál volt műsorvezető. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az épületből négy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A híradások szerint a lakóházat nemrég építették, így még kevés lakója volt.

Klicsko szavai szerint az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-n indított háború kezdete óta eddig több mint százan haltak meg Kijevben, és a főváros 435 civil lakosa sérült meg.

Közben Lengyelország átadott Ukrajnának több mint kétszáz T-72-es harckocsit és néhány tucat gyalogsági harcjárművet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel közszolgálati rádióra hivatkozva. Wojciech Skurkiewicz lengyel védelmiminiszter-helyettes kifejtette, hogy Lengyelországnak csaknem négyszáz T-72-es harckocsija van, ezek egy részét 2019-ben korszerűsítették. Ukrajnának javarészt a nem modernizált harckocsikból adtak át. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Varsó már szállított Ukrajnának egyebek mellett 2SZ1 Gvozgyika típusú önjáró tarackokat, Grad rakéta-sorozatvetőket és levegő-levegő rakétákat MiG-29-es és Szu-27-es repülőgépekhez. Hozzátette, hogy eddig Lengyelország által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke már meghaladta a 1,5 milliárd eurót.

Az ukrán légierő parancsnoksága pedig arról adott hírt a Facebookon, hogy megérkezett Szlovákiából az Sz-300-as légvédelmi rendszer, amelyet már hadrendbe is állítottak Ukrajna déli részén.

A BBC orosz nyelvű adása arról számolt be, hogy az orosz erők elrabolták az Ukrajna keleti felben lévő Zaporizzsja megyében egy brit segélyszervezet két brit állampolgárságú munkatársát. A két brit egy anyának és két gyermekének segített csütörtökön kimenekülni egy településről. Az egyik orosz ellenőrző pontnál megállították őket, azóta nincs hír felőlük.

Az Ukrajinszka Pravda közben az ukrán elnöki irodától származó értesülés alapján arról adott hírt, hogy pénteken megpróbálják kimenekíteni az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolból a bent rekedt civileket és katonákat. Állítólag már csütörtökön végre akarta Kijev hajtani a kimenekítést, azonban az előző éjszaka az Azovsztal acélipari üzem területén lévő tábori kórház elleni orosz légicsapás ezt meghiúsította.

Petro Andjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők folytatták az Azovsztal elleni rohamműveleteket jelentős haditechnika, köztük harckocsik bevetésével, de nem tudták bevenni a területet – amely már az egyetlen része a városnak amelyet még az ukrán fegyveres erők tartanak ellenőrzésük alatt – emiatt folytatták a légi és tüzérségi támadásokat.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán békeküldöttség tagja a Szabadság Rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország nem hajlandó tárgyalni a Mariupolban rekedtek kimenekítéséről és a Vlagyimir Putyin “komájaként” emlegetett Viktor Medvedcsuk hazaárulás vádjával letartóztatott Moszkva-barát ukrán politikus és oligarcha fogságba esett ukrán katonákra történő kicseréléséről sem, amire Kijev tett nemrégiben javaslatot. Szavai szerint Oroszország Mariupol teljes megsemmisítésére törekszik.

A tanácsadó kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Putyin találkozójának most “nincs itt az ideje”, ezzel szerinte még egy darabig várni kell.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága a Facebookon bejelentette, hogy visszafoglalták az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő, stratégiai fontosságú Ruszka Lozova falut.

A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 189 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 986 harckocsit, 2418 páncélozott harcjárművet, 435 tüzérségi és 73 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

(MTI)

A Balti- és a Fekete-tenger környékén állomásozó NATO-vadászgépek az elmúlt négy nap során többször is felszálltak, hogy a Szövetség légterében nyomon kövessenek és feltartóztassanak orosz repülőket – közölte a NATO légi parancsnoksága pénteken.

A tájékoztatás szerint kedd óta a NATO-radarok számos azonosítatlan repülőgépet követtek nyomon a Balti- és a Fekete-tenger felett, mire válaszul a NATO Kombinált Légi Műveleti Központjai (CAOC) a németországi Uedemben és a spanyolországi Torrejónban szövetséges vadászrepülőgépeket indítottak, hogy azonosítsák a közeledő repülőgépeket.

A gyorsreagálású lengyel, dán, francia és spanyol vadászgépek kedd óta különböző időpontokban szálltak fel a balti-tengeri térségben a szövetségesek légterének védelme érdekében. A Fekete-tenger térségében Romániából és Nagy-Britanniából indultak a QRA-repülőgépek, hogy vizsgálják a szövetségesek légterét megközelítő ismeretlen gépeket. A közlemény szerint a feltartóztatott orosz gépek közül egy sem lépett be a NATO légterébe, a szövetséges gépek a küldetéseket biztonságosan és rutinszerűen hajtották végre.

Mint írták, az orosz katonai repülőgépek gyakran nem továbbítanak helyzetüket és magasságukat jelző transzponderkódot, nem készítenek repülési tervet, illetve nem kommunikálnak a légiforgalmi irányítókkal, ami potenciális kockázatot jelent a polgári repülőgépekre.

Kilép a bolgár kormánykoalícióból a Bolgár Szocialista Párt (BSZP), ha a kormány úgy dönt, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának – jelentette be pénteken a párt vezetője.

Kornelia Nyinova miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:

ha a kormány úgy dönt, hogy fegyvereket és lőszert exportál Ukrajnába, akkor igen, a BSZP kilép a koalícióból.

Egyúttal felszólított arra, hogy várják meg a parlament rendkívüli, valamint a koalíciós tanács ülésének eredményét, amely ukrán katonai felszerelések bolgár gyárakban történő javításának kérdését fogja megvizsgálni.

A politikus megjegyezte: Bulgária jelenleg nem szállít fegyvereket és lőszert Kijevnek. „Ukrajnába egyetlen lövedéket sem küldtek”, és „egyetlenegy fegyverszállítási megállapodásunk sincs sem Ukrajnával, sem Oroszországgal” – mondta. Hozzátette azt is: „Bulgária több mint 50 országba exportál fegyvereket, (…) de nem tudjuk ellenőrizni, hogy mi történik ezekkel a fegyverekkel, miután leszállították őket”.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök csütörtökön Kijevben járt, és ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóbeszédben azt mondta: az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomásról és az Európai Unióhoz kapcsolódó együttműködésről tárgyaltak. „Nagyon fontos megállapodás született katonai felszereléseink bolgár üzemekben történő javításáról” – mondta Zelenszkij.

Már Petkov kijevi útját heves vita előzte meg Szófiában. A Moszkva-barátnak számító Rumen Radev bolgár elnök ellenezte a látogatást, és a BSZP is elutasította, hogy tagokat delegáljon a Kijevbe utazó bolgár delegációba.

(MTI)

A világ iparilag legfejlettebb 20 államát tömörítő G20 csoport soros elnökségét jelenleg betöltő Indonézia Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meghívta a csoport idei csúcstalálkozójára, Putyin már meg is erősítette részvételét – jelentette be Joko Widodo indonéz államfő pénteken. A tagállamok vezetőinek tanácskozását Bali szigetén tartják november 15-16. között.

Tudjuk, hogy a G20-nak katalizáló szerepe van a globális gazdasági fellendülésben, és utóbbit jelenleg két tényező is befolyásolja: a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború,

hangsúlyozta Joko Widodo a YouTube-on közzétett beszédében.

„Ennek figyelembevételével hívtam meg Zelenszkij elnököt a G20-csúcstalálkozóra” – tette hozzá az indonéz államfő az ukrán partnerével szerdán folytatott telefonbeszélgetésére utalva. Zelenszkij már a telefonbeszélgetést követően Twitter-üzenetben erősítette meg a meghívást.

Joko Widodo megerősítette: elhárította Zelenszkij azon kérését, hogy Indonézia küldjön fegyvereket Ukrajnának. „Kifejtettem neki, hogy alkotmányunknak és el nem kötelezett külpolitikánknak megfelelően nem tudunk fegyverszállítmányt küldeni más országok részére, de készek vagyunk humanitárius segélyt nyújtani Ukrajnának” – emelte ki.

Joko Widodo azt is elmondta, hogy az orosz államfőt a háború befejezésére szólította fel a vele folytatott telefonbeszélgetés során. „Putyin elnök kifejezte köszönetét a G20-csúcsra szóló meghívással kapcsolatban, és bejelentette, hogy részt vesz” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont azt mondta, hogy Oroszország készül az indonéziai csúcstalálkozóra, de még nem hoztak döntést arról, hogy Putyin személyesen vagy csak virtuális formában vesz részt.

(MTI)

A külügyminiszter arról is beszélt, a földgázt csak fizikailag lehet megvásárolni. Részletek itt:

Kapcsolódó

Szijjártó Péter: Még nem láttam, hogy politikai nyilatkozatokkal fel lehetett volna fűteni egy lakást

Az Egyesült Királyság szakértőkkel segíti Ukrajnát bizonyítékok összegyűjtésében és az Oroszország által elkövetett esetleges háborús bűnök feltárásában.

Kijev állítása szerint 7600 háborús bűntényt vizsgálnak, és már 500 gyanúsítottjuk van.

A brit külügyminisztérium szerint a csapat május elején érkezik Lengyelországba, ahol nemzetközi partnerekkel, menekültekkel és az ukrán kormánnyal találkoznak majd, hogy kidolgozzák, hogyan tudnak a leghatékonyabban segíteni.

Liz Truss brit külügyminiszter elmondta:

Oroszország barbárságot hozott Ukrajnába, és aljas atrocitásokat követett el, többek között nők ellen. A brit szakértelem segíteni fog az igazság feltárásában és abban, hogy Putyin rezsimjét felelősségre vonják tetteiért.

(BBC)

Vera Girics, a Szabad Európa Rádió munkatársa halt meg tegnap a Kijevet ért rakétatámadás során –  írja a Radio Szvoboda. Az ukrán portál információi szerint a Szabad Európa újságírója és producere a kijevi lakásában halt meg, miután rakéta találat érte. Az elhunyt holttestét április 29-én reggel találták meg a roncsok alatt.

Girics 2018-ban kezdett dolgozni a Radio Szvoboda kijevi irodájában. Ezt megelőzően vezető ukrán televíziós csatornáknál dolgozott.

Продюсерка Радіо Свобода Віра Гирич загинула внаслідок влучання російської ракети в будинок, у якому вона жила в Києві. Обстріл стався 28 квітня. Тіло загиблої виявили під уламками вранці 29 квітня.https://t.co/H8sIUrfwWs pic.twitter.com/24Iu8kB1Um

— Радіо Свобода (@radiosvoboda) April 29, 2022

Csütörtökön egy civil vesztette életét Kijev Sevcsenkivszkij kerületében, miután egy lakóházat ért találat az oroszok légicsapását követően
– közölte a Vitalij Klitcsko, az ukrán főváros polgármestere a Telegram csatornáján.

A mentők folytatják a romok átvizsgálását és a elbontását

– mondta Klitschko, hozzátéve, hogy a támadás miatt eddig négy embert szállítottak kórházba.

(Al Jazeera)

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy „nagy precizitású” csapást mértek Kijevre Antonio Guterres ENSZ-főtitkár látogatás során – írja az Al-Jazeera.

Az Orosz Légierő nagy pontosságú, nagy hatótávolságú rakétái megsemmisítették az Artjom rakéta- és űrvállalat kijevi gyártóépületeit

– közölte a minisztérium az ukrajnai konfliktusról szóló napi tájékoztatójában.

Ukrajna és Bulgária szoros katonai és gazdasági együttműködésről állapodott meg az országok vezetőinek kijevi tárgyalásait követően – derült ki a csúcstalálkozó után tett nyilatkozatokból..

Az MTI tudósítása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiril Petkov bolgár miniszterelnök az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomásról és az uniós szintű együttműködésről tárgyalt – közölte az ukrán államfő csütörtök este egy videóbeszédben.

Nagyon fontos megállapodás született katonai felszereléseink bolgár gyártóüzemekben történő javításáról. Egy másik kérdés, amelyben megállapodtunk, az ukrán villamosenergia Bulgáriába történő szállítása és a transzbalkáni gázvezeték bolgár féllel közös használata

– mondta az ukrán államfő.

Szerdán a Gazprom orosz állami vállalat közölte, hogy felfüggesztette a gázszállításokat Lengyelországba és Bulgáriába, mivel egyikük sem teljesítette a Moszkva követelésének megfelelően a rubelben történő kifizetéseket. Zelenszkij és Petkov abban is megállapodott, hogy Kijev használhatja a bulgáriai Várna kikötőjét az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek exportjára. Mivel Oroszország az összes ukrán kikötőt ellenőrzi vagy blokkolja, Kijevnek alternatív útvonalakat kell keresnie.

Petkov kijevi útját heves vita előzte meg Szófiában. A Moszkva-barátnak számító Rumen Radev bolgár elnök ellenezte a látogatást, és a kormánytárs szocialisták is elutasították, hogy a kijevi delegáció tagjai legyenek.

Az ukránok azt remélik, hogy sikerül evakuálni a civileket Mariupol kikötővárosban lévő hatalmas Azovsztal acélgyárból – adta hírül az ukrán elnöki hivatal. Ma egy műveletet terveznek a civilek kivonására az üzemből – idézte Volodimir Zelenszkij hivatalát a Reuters.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, amikor Zelenszkijjel találkozott, a civilek Mariupolból való evakuálásáról tárgyalt.

Guterres elmondta, hogy intenzív tárgyalások folynak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Azovsztal acélgyár – a város utolsó, nem orosz ellenőrzés alatt álló része – evakuálását, melyet folyamatosan lőnek az oroszok.

Kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett abba, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága részt vegyen az emberek evakuálásában az üzemnél.

Úgy vélik, hogy több száz férfi, nő és gyermek még mindig a telephelyen talált menedéket.

(BBC)

Egyre nagyobb az üzemanyaghiány, sok benzinkút bezárt, már azt tervezik, hogy kártyás rendszert vezetnek be a fogyasztás korlátozásáért. A Világgazdaság ungvári tudósítója szerint az üzemanyaghiányt hatalmas árrobbanás is tetézheti, most 30-40 százalékkal drágább a benzin és a dízel, mint a háború előtt, ami miatt minden megdrágulhat, ráadásul a kormány 1,5 százalékról 3 százalékra kívánja emelni a hadiadót. Nem enyhül a belső menekülthelyzet sem. Bár sokan visszatértek Kijevbe, továbbra is több millióan vannak a  biztonságosabb nyugat-ukrajnai régiókban. Csak Kárpátalján 400 ezren vannak. A tudósító szerint  vélhetően sokan lesznek, akik Kárpátalján is maradnának a háború után. Csak Nyugat-Ukrajnában 600 ezer új lakásra lehet szükség, de arról nincs információ, milyen forrásból fedeznék az újjáépítést.

Volodimir Zelenszkij a Time-nak nyilatkozva beszélt arról, hogy az orosz csapatok csak percekre voltak tőle, hogy megtalálják őt és a családját a háború első óráiban. Kijev utcáin már tűzharcok dúltak, a lövéseket az elnöki rezidencia falain belül is hallani lehetett.

Az ukrán hadsereg arról értesítette Zelenszkijt, hogy orosz csapatokat ejtőernyőztek a városba azzal a céllal, hogy megöljék vagy elfogják őt és családját.

Ahogy leszállt az éj a háború első napján lövöldözés tört ki a kormányzati negyed körül. A táborban lévő őrök lekapcsolták a villanyt, és golyóálló mellényeket és támadófegyvereket hoztak Zelenszkij és mintegy tucatnyi segítője számára. Közülük csak néhányan tudták, hogyan kell kezelni a fegyvereket.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó arról beszélt a Time-nak, hogy az oroszok két hullámban is be akarták venni a rezidenciát. Zelenszkij állítása szerint ekkor még a felesége és a gyerekei is az épületben voltak. Ezt követően az amerikaiak felajánlották Zelenszkijnek, hogy kimenekítik az országból. Ekkor hangzott el az ukrán elnök egyik emlékezetes mondata:

lőszerre van szükségem, nem fuvarra.

(Guardian)

A NATO felkészült arra a eshetőségre, hogy az ukrajnai háború még hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat.

A szövetség kijelentette, hogy kész fenntartani Ukrajnának nyújtott támogatását az Oroszország elleni háborúban, ideértve a Kijevnek nyújtott segítséget a szovjet korabeli fegyverekről a modern nyugati fegyverekre és rendszerekre való átálláshoz.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint hosszú távra kell készülni, érvelése szerint: „teljes mértékben fennáll annak a lehetősége, hogy ez a háború elhúzódik és hónapokig, évekig tart”.

A NATO vezetője arról is beszélt, hogy a Nyugat továbbra is maximális nyomást gyakorol Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy szankciókkal és a Kijevnek nyújtott gazdasági, valamint katonai segítséggel vessen véget az ukrajnai inváziónak.

(Guardian)

Az oroszok térnyerése komoly katonai veszteségekkel járt – állítja a brit védelmi minisztérium a szokásos hírszerzési jelentésében.

A britek információi szerint

• a Donbasz továbbra is Oroszország fő stratégiai fókusza: céljuk a donyecki és luhanszki terület feletti ellenőrzés megszerzése,
• a harcok különösen hevesek voltak Liszicsanszk és Szeverodonyeck környékén, miután az oroszok Izsiumtól délre, Szlovjanszk irányába próbáltak előrenyomulni,
• erős ukrán ellenállás miatt az orosz területi nyereségek korlátozottak voltak, és jelentős áldozatokkal jártak orosz oldalon.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1519900431895470082?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1519900431895470082%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fapr%2F29%2Frussia-ukraine-war-ukraine-decries-barbaric-missile-strikes-on-kyiv-russian-gains-in-donbas-come-at-significant-cost-says-uk-live

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy vizsgálja azt az ukrán jelentést, amely szerint egy rakéta közvetlenül egy atomerőmű fölött repült el. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója elmondta, hogy amennyiben Kijev állításai igaznak bizonyulnak, az „rendkívül súlyos”, hiszen könnyen atomkatasztrófa lehetett volna belőle.

Az ukránok szerint a rakéta április 16-án húzott el a dél-ukrajnai erőmű felett. A létesítmény a Kijevtől 350 kilométerre délre fekvő Juzsnoukrajinszk város közelében található.

(Guardian)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bejelentette, hogy azonnali lépéseket tesz ukrajnai megfigyelő missziójának megszüntetésére.

Ezt a döntést nem könnyű meghozni. A részt vevő államokkal folytatott politikai párbeszéd révén minden lehetőséget megvizsgáltunk a különleges megfigyelő misszió mandátumának megújítására, de az Orosz Föderáció álláspontja miatt nem maradt más választásunk, mint hogy lépéseket tegyünk a misszió befejezésére

– írja Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, az EBESZ jelenlegi elnöke közleményében.

A missziónak meghatározó szerepe volt a helyszíni független tényszolgáltatásban, elősegítette a tűzszünetek létrejöttét, és azon dolgozott, hogy enyhítse a konfliktus civil lakosságra gyakorolt hatásait.

A misszió 2014 márciusában kezdte meg tevékenységét Ukrajnában.

(Al Jazeera)