Nagyjából egy hónap van még hátra, és a Magyarországon élő gím- és dámszarvas bikák mind elhullajtják az agancsaikat. Érzékeny időszak ez a tél megpróbáltatásaitól amúgy is legyengült vad számára: az agancsgyűjtők „szervezett” akciói az állatok pusztulásához és balesetekhez vezethetnek.
A Pilisi Parkerdő közleménye nyomatékosan felhívja a figyelmét, hogy a levetett agancsok gyűjtése tilos, ráadásul az ilyen tevékenység állatkínzásba fordulhat, a miértekről Dr. Csépányi Pétert, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Nem tudjuk, miért cserélgetik
Számos állat rendelkezik szarvval, aganccsal, tülökkel, agyarral azért, hogy megvédje magát, imponáljon az ellenkező nemnek, illetve megvívjon a szaporodás jogáért fajtársaival. Ezek a „fegyverek” állandóak, és rendszerint az egyed élete végéig folyamatosan növekednek, egyedül a szarvasfélék agancsa az, ami évről évre teljesen megújul.
Az agancs elhullajtása és újranövesztése a szarvasfélék érdekes és különleges tulajdonsága. Aktívan kutatott terület, de még mindig nem tudjuk megmondani, biológiailag miért alakult ez így
– mondja a 24.hu-nak Csépányi Péter.
Egyértelműen fegyverként szolgál a párosodási időszakban a konkurens bikák ellen, sőt sokszor magát a harcot segít elkerülni. Az agancs mérete ugyanis jelzésértékkel bír viselője fizikai adottságait illetően, így a kisebb bika már a látvány hatására visszaléphet.
![Ezért állatkínzás az agancsgyűjtés 1](https://s.24.hu/app/uploads/2022/03/74059416.jpg)
A természet csodája
Ha egy éves ciklust nézünk, Magyarországon a bikák február környékén kezdik elhullatni fejdíszüket, a folyamat március második feléig, de legkésőbb április elejéig tart. Érdekes módon az idősebb, jobb kondícióban lévő egyedek előbb kezdik az agancshullajtást. Ahogy a régi leesik, azon nyomban megindul az agancsképződés, nincs nyugalmi helyzet. A rendkívül intenzív szövetgyarapodás átlagosan 120 napot vesz igénybe,
Kilókban kifejezhető csontszerű anyagról beszélünk, nyilvánvalóan rengeteg energiát, ásványi és egyéb tápanyagot emészt fel. Annyira hirtelen és gyors, hogy a szarvasbika táplálékán túl saját csontrendszeréből kénytelen átcsoportosítani a megfelelő elemeket, majd ezeket a későbbiekben apránként „visszapótolni”.
A növekedés június közepén leáll, de az agancs használatba csak a szeptemberben kezdődő bőgés során kerül. Érdekes egyébként, hogy délről északra haladva még hazánk szűk földrajzi keretei közt is jelentős eltérést mutat a szarvasok násza: Gemencen például már augusztus végén megkezdődik, míg mondjuk Aggteleken csak szeptember közepén. Az új agancs minden évben nehezebb és több ág jelenik meg rajta, a legimpozánsabb fejdíszeket a 10-12 év körüli állatok viselik.
Ez a bikák fénykora, az agancsfejlődés is ekkor kulminál. Egyedenként persze jelentős eltérések is adódhatnak, de nagyjából a 14. életévtől kezdve az állat már fizikailag hanyatlik, az agancs is kisebb, csököttebb.
![Ezért állatkínzás az agancsgyűjtés 2](https://s.24.hu/app/uploads/2022/03/2_275255697_947026479286507_7694453487935861330_n.jpg)
Lopásnak minősül
Jelenleg tehát nagy eséllyel találhatunk hullajtott agancsot bármely szarvasok járta területen, ám ezeket hazavinni lopásnak minősül. Egyrészt azért, mert – akárcsak a vad – ez is az állam tulajdona, a vadászati törvény szerint a vadászatra jogosult (például vadásztársaság, üzemi vadászterületeken az erdő- vagy mezőgazdálkodó) rendelkezik vele.
Értékes információkkal szolgál az állomány létszámáról, koráról, kondíciójáról, területhasználatától, és pénzben is kifejezhető értékkel bír: számos eszköz vagy műalkotás készíthető szarvasagancsból a késnyéltől a gombokon és csilláron át akár a fotelig, ülőgarnitúráig.
Ráadásul a legtöbb egyedileg azonosítható, szerencsés esetben adott bika „életútját” visszakövethetjük elhullajtott agancsai alapján. Sőt, a korábbi agancsok az esetleges trófea értékét is növelik.
Állatkínzás és balesetek
Nyilvánvalóan nem jelentene tragédiát, ha néhány kiránduló ebben az időszakban szarvassal találkozik az erdőkben. A baj azzal van, hogy mivel az agancs értéket képvisel, egész társaságok szakosodnak átmenetileg agancsgyűjtésre. És nem bízzák a véletlenre. Csatárláncot alkotva fésülik át az erdőt, űzik, hajtják a vadat. A napi szintű zavarás februártól áprilisig hatalmas károkat okoz az erdőben, nem hagyja pihenni a vadat, amely a tél végére amúgy is energiatartalékai végén jár – így végződhet a látszólag ártalmatlan agancsgyűjtés szervezett keretek között állatkínzássá.
Arról nem is beszélve, hogy az űzött vad megzavarodik, kiszalad az útra, illetve felborul az életritmusa, és éjszaka helyett a nagy forgalmú nappali órákban vált át a közutakon. A videókon látható, akár több százas szarvasrudlik is sokszor az illegális agancsgyűjtő bandák zavarása miatt gyűlnek össze és lendülnek mozgásba.
![Ezért állatkínzás az agancsgyűjtés 3](https://s.24.hu/app/uploads/2022/03/275308584_664201348187594_7948599154391575737_n.jpg)