Putyin szerint eddig minden a tervek szerint halad, újabb béketárgyalás következik hamarosan

Lengyelország csütörtökön azt javasolta állampolgárainak, hogy az Ukrajnában kialakult háborús helyzetre tekintettel hagyják el Oroszországot és Fehéroroszországot, írja az MTI.

Javasoljuk az Oroszországi Föderáció területén lévő állampolgárainknak, hogy kereskedelmi járatokat és magánjárműveket igénybe véve hagyják el az országot

– közölte a lengyel külügyi tárca, hozzátéve, hogy az utazási lehetőségek korlátozottak, tekintettel a két ország közötti légiközlekedés felfüggesztésére.

A lengyel külügyminisztérium hasonló ajánlást fogalmazott meg Fehéroroszország viszonylatában. „A biztonsági helyzet drasztikus romlása esetén a határzárak és más, előre nem látható körülmények miatt a kimenekítés jelentősen nehézzé vagy akár lehetetlenné is válhat”, áll a figyelmeztetésben.

Nyolcadik napja egy hat négyzetméteres pincében húzza meg magát egy magyar férfi a feleségével és két kisgyerekével Szeverodonyeckben, számolt be az RTL Híradó. Mint emlékeztetnek: a kelet-ukrajnai Szeverodonyeckben azóta harcok dúlnak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Szentmártoni Imre elmondta: fogytán az élelmük, és abban bíznak, hogy hamarosan kimenekítik őket. Az apa elmondása szerint az óvóhelyen elvileg van áram és víz, azonban két napot teljes sötétségben töltöttek. A gyerekek egy felfújható csónakban alszanak.

A francia kormány lefoglalt csütörtökön egy luxusjachtot a Marseille-hez közeli La Ciotat kikötőjében, a hajó a Rosznyefty orosz olajcég tulajdonosának egyik érdekeltségéhez köthető. Ez az egyik első konkrét intézkedés az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a Vlagyimir Putyin orosz elnök és körének európai vagyonát érintő európai uniós szankciók közül, írja az MTI.

Az Amore Vero elnevezésű, 86 méter hosszú fehér luxusjachtot a vámhatóság foglalta le egy hajójavító üzemben.

A minisztérium közleménye megerősítette, hogy a jacht tulajdonosa egy olyan cég, amelynek legfőbb részvényese Igor Szecsin Rosznyefty-elnök. A lefoglalás az Európai Unió által a tulajdonos vagyona ellen foganatosított befagyasztó intézkedések keretében történt.

A hajót csütörtökre virradóra foglalták le, amikor is az üzemből hirtelen megpróbált kihajózni, jóllehet a munkálatok még nem fejeződtek be.

A jacht főhídján egy olyan uszoda is található, amely helikopterleszállóvá alakítható. A belső terei Alberto Pinto belső építész tervei alapján készültek, értéke 120 millió dollár az AFP hírügynökség által megkérdezett forrás szerint.

A CNN szerint az RT America, vagyis a Russia Today amerikában működő, de az oroszok által pénzelt csatornája lehúzza a rolót, és elköszönnek a munkatársak nagy részétől is. A csatorna menedzsere azt küldte körbe egy memóban, hogy a leépítés véglegesnek tűnik, az ok pedig

előre nem látható, üzletetet akadályozó események

következménye

Az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be, most orosz oligarchákra és Vlagyimir Putyin szóvivőjére vonatkozóan, írja a Skynews. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a vízumkorlátozások 19 orosz oligarhára vonatkoznak, illetve további 47 főre a családjaik közül. A tájékoztatás szerint ezeket a személyeket mintegy „lekapcsolják” az amerikai pénzügyi rendszerről, a vagyonukat befagyasztják, illetve nem használhatják majd ingatlanjaikat sem.

Joe Biden egyúttal jelezte, hogy további 50 embernek megtiltották a beutazást az Egyesült Államokba.

A szankcionált személyek között van Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, illetve Aliser Uszmanov orosz milliárdos is.

Sajnálkozását fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a konzervatív amerikai Fox televízió hírcsatornájának nyilatkozva, hogy az Egyesült Államok segítsége csak Oroszország ukrajnai hadműveletének megindulása után érkezett meg.

Mindemellett Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jó viszonyt ápol amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. Az ukrán államfő Trey Yingst műsorvezető azt firtató kérdésére válaszolt, hogy milyen a kapcsolata Bidennel, és az Egyesült Államok nem várt-e túl sokáig, míg végre támogatást kezdett nyújtani Ukrajnának.

Az igazat szólva, kár, hogy mindez a háború kitörése után indult meg, de most már megvan. Köszönetem neki és csapatának. Mostantól sűrűbben tudunk beszélni

– mondta Zelenszkij tolmácson keresztül.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajna támogatásának kérdése nem Bidenen áll, hanem „sokkal inkább a világ döntésképtelenségén”. Hozzátette, hogy „az egész világ elkésett Ukrajnával”.

A Fehér Ház közlése szerint Biden és Zelenszkij csütörtökön több mint fél órán át egyeztettek egyebek között a katonai, gazdasági és humanitárius segélyekről, valamint Oroszország civilek elleni támadásairól, ideértve a kijevi Babij Jar holokauszt-emlékhely bombázását is.

(MTI)

A Guardian tett közzé egy drónvideót, amelyen jól látszik, milyen pusztítást végeztek az orosz erők Borodyankán. A település körülbelül 60 kilométerre található Kijevtől.

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli intézkedéseket fogadtak el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön.

Ylva Johansson a Belügyi Tanács rendkívüli ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tagállamok döntése értelmében különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek az Európai Unióban.

A határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat az orosz invázió miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai emberek esetében – közölte az uniós biztos. A döntés értelmében a háború elől menekülők a gyorsított eljárás lefolytatását követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.

A konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Azok, akik csak rövid időre tartózkodnak jogszerűen Ukrajnában és biztonságosan vissza tudnak térni a származási országukba, nem tartoznak e védelem hatálya alá. Mindazonáltal számukra az átutazáshoz lehetővé kell tenni az EU területére történő belépést, hogy hazatérhessenek.

Az ideiglenes védelemről szóló irányelvet pénteken hirdetik ki, ezt követően azonnal hatályba lép, és egy évig lesz érvényben. Szükség esetén legfeljebb kétszer egyéves időszakra meghosszabbítható. Az Európai Bizottság azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv hatályának megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.

A javaslat elfogadása ellen Magyarország és Lengyelország lobbizott leginkább a hírek szerint.

(MTI)

Kétnapos utazás után elérte Lengyelországot az a kamion, amelyben hat oroszlánt, hat tigrist, két karakált és egy afrikai vadkutyát menekítettek ki Ukrajnából, írja az MTI.

A kamion csütörtökön érte el a lengyel határt, közölte az állatokat befogadó poznani állatkert, amelytől egy Kijevtől keletre lévő állatmenhely kért segítséget, hogy biztonságba helyezhesse a vadakat az orosz invázió elől.

Hosszú utat kellett megtenniük, hogy Zsitomirt és más támadott helyeket elkerüljék. Sokszor kellett visszafordulniuk, mivel az összes utat megrongálták, tele voltak lyukakkal, lehetetlen volt áthaladnia rajtuk egy ekkora kamionnak, ezért tartott ennyi ideig a mentés. De most itt vannak, alig tudjuk elhinni

– mondta Malgorzata Chodyla, az állatkert szóvivője. Az állatok elszállítására tett első kísérlet kudarcba fulladt, mert a kamion orosz tankokkal találkozott.

Chodyla elmondása szerint minden állat, köztük a tigriskölykök is túlélték az utazást. Az állatkert a 17 éves nőstény tigris miatt aggódik, mert nagyon kimerültnek tűnt. A sofőrnek három idősebb ember segített, akiknek semmiféle tapasztalatuk nem volt a vadállatokkal kapcsolatban, és már vissza is tértek Kijevbe, hogy védjék a városukat.

Miután az állatok pihentek egy kicsit Poznanban, talán tovább utaznak nyugat felé. Egy belga állatmenhely közölte, hogy befogadja a hat oroszlánt és az afrikai vadkutyát.

A Guardian tett közzé egy videót, amelyet egy autó fedélzeti kamerája készített. A felvételen látszik, amint egy rakéta egy lakóépületbe csapódik. A csernyihivi rakétatámadásoknak egyébként már legalább 33 halálos áldozata van. A legutóbbi híradások még 22 halottról szóltak.

Gulyás Gergely és a kormányzati média folyamatosan azt a hazugságot terjeszti, hogy mi fegyvereket és katonákat akarunk küldeni Ukrajnába. Ez hazugság. Életveszélyes hazugság, mert Magyarország és a magyar emberek biztonságával játszik. Putyint hergeli az ország nagyobbik fele ellen. Az álláspontunk mindig is az volt, hogy Magyarország önállóan nem tesz semmit, mi a NATO része vagyunk. NATO-ország, amely a NATO-val közösen cselekszik. Ennyi. És pont. Ezt üzenem Putyinnak. Ezt üzenem Orbánnak.

– írja a Facebookon. 

Hamarosan következhet az orosz-ukrán béketárgyalások harmadik köre, írja a Guardian az ukrán delegáció egyik tagjára hivatkozva.

Az ukrán tisztviselő elmondta: Ukrajna nem érte el az eredményt, amire számított, de a felek megegyeztek a civil lakosság evakuálására szolgáló humanitárius folyosók biztosításáról.

The second round of negotiations is over. Unfortunately, the results Ukraine needs are not yet achieved. There is a solution only for the organization of humanitarian corridors… pic.twitter.com/0vS72cwYSX

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 3, 2022

Az orosz elnök beszédében arról is beszélt, hogy a „különleges hadművelete” a tervek szerint halad. Putyin azt állította, eddig az összes kitűzött feladatot sikeresen teljesítették.

Független vizsgálóbizottságot hoz létre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására, jelentette be csütörtökön Nagy-Britannia képviselete a szervezetnél.

Az EBESZ 57 tagországából 45 támogatta az úgynevezett moszkvai mechanizmus életbe léptetését, amely független szakértői testület létrehozását irányozza elő „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények lehetséges esetei, körülményei és tényei feltárására, ideértve a civilek és a polgári infrastruktúra elleni szándékos és válogatás nélküli támadásokat”.

Az így begyűjtött információkat később állami és nemzetközi törvényszékek rendelkezésére bocsáthatják.

A bécsi székhelyű európai biztonsági szervezetben Oroszország, Fehéroroszország és a közép-ázsiai államok nem támogatták az előterjesztést.

Egészen a múlt hétig Ukrajnában az EBESZ nemzetközi megfigyelő missziójának mintegy ötszáz szakértője felügyelte a biztonsági helyzetet, különösen az ország délkeleti, szakadárok uralta régiója mentén. Az Oroszország által indított háború és a heves harcok miatt az EBESZ végül kivonta fegyvertelen megfigyelőit.

Az orosz elnök élőben beszél éppen, amit a Guardian szemléz. Putyin erról beszélt, hogy szerinte az orosz katonák az igazi hősök, és bátran viselkednek. Szerinte az orosz hadsereg sikerének titka ez a hősiesség. Arról is beszélt, hogy az ukránok emberi pajzsként használják a lakosságot. Szerinte az oroszok és az ukránok egy nép, de utóbbiakat fenyegetik és kimossák az agyukat.

A külügyminiszter tart kapcsolatot magas rangú tisztségviselőkkel – közölte Orbán Viktor az ATV Híradóval arra a kérdésre, a háború kitörése óta beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Amikor szükség van rá, akkor beszélek, ez nem presztízskérdés. Amikor beszélni kell, beszélni kell; amikor cselekedni, cselekedni; amikor tárgyalni, tárgyalni; amikor hallgatni, akkor meg hallgatni

– fogalmazott.

Az ukrajnai háború egy hete alatt hatezer orosz tüntetőt vettek eddig őrizetbe. A szélsőjobbos Orosz Liberális Demokrata Párt  benyújtott egy törvényjavaslatot az Állami Dumában, ami alapján bárkit be lehetne sorozni, aki a hadsereg külföldi bevetése ellen tiltakozott. A javaslat szerint ezeket az embereket egyből a donyecki és luhanszki szakadár területekre küldenék szolgálatra.

A javaslat szerint ezek az emberek

Tudatosan dezinformációkat terjesztenek a menetéről, és mindent megtesznek a fegyveres erőink és az ország vezetésének hiteltelenítéséért, Oroszország elleni szankciókra szólítanak fel. Illegális tevékenységet folytatnak azzal, hogy ellenzik a béke és a biztonság megteremtését a Donyecki és Luhanszki Köztársaságterületén. Úgy tűnik, ezeknek a személyeknek a saját szemükkel kellene látniuk, hogy mit művelt a kijevi rezsim ezeknek a köztársaságoknak a területén.

A javaslat egyébként még az orosz törvénnyel se tűnik kompatibilisnek, mert Oroszországban ugyan kötelező a katonaság, de külföldi hadműveletekre csak hivatásos katonákat lehet küldeni.

Volodomir Zelenszkij egy csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentette: személyesen szeretne tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán elnök úgy fogalmazott:

ez az egyetlen útja, hogy megállítsuk ezt a háborút.

Zelenszkij ezen kívül azt üzente Putyinnak, hogy „mi nem támadjuk Oroszországot, és nem is tervezzük ezt”.

Mit akartok tőlünk? Hagyjátok el az országunkat!

– szólt az orosz elnökhöz.

Az ukrán elnök arra utalva, hogy az orosz elnök mostanában egy indokolatlanul hosszú asztalnál tárgyal a világ vezetőivel, azt is üzente Putyinnak, hogy üljön le vele egy asztalhoz. „Csak ne harminc méterre, mint ahogy Emmanuel Macron francia elnökkel”, jegyezte meg.

A BBC moszkvai tudósítója, Francis Scarr számolt be egy különös videóról, amelyen az látható, ahogy egy gazdasági szankciók miatt dühös orosz férfi az iPadje mellett guggolva, egy kalapáccsal veri szét az eszközt, miközben azt mondja, hogy

Itt a válaszunk az amerikai szankciókra! Nem félünk tőletek! Élni fogunk a szép »szép« dolgaitok nélkül is!

Majd a fiát is megkéri, hogy segítsen neki, aki örömmel áll a rendelkezésére, és maga is beleüt párat a kütyübe.

Az Apple is csatlakozott azokhoz a nyugati cégekhez, amelyek gazdasági szankciókkal sújtják Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt, így ezen a héten már nem lehet semmilyen Apple-terméket vásárolni az országban, és az Apple Payt is korlátozták.

A videót a linkre kattintva lehet megtekinteni.

Különös válasz a szankciókra: videóra vette, ahogy szétveri az iPadjét egy kalapáccsal

Mivel most a szankciók miatt nem vehet magának másik iPadet, a dühös orosz férfi inkább úgy döntött, a meglévő eszközét is tönkreteszi. Méghozzá igen látványos módon. 

Ezt az atomerőműveket üzemeltető ukrán állami cég vezetője, Petro Kotin közölte a Reutersszel. Az egyik a Melitopoltól északra vekvő Zaporizzsja erőmű, a másik pedig a Dél-Ukrajnai atomerőmű. Enerhodar polgármestere azt mondta, az ukrán erők most is harcolnak az oroszokkal az erőmű irányításáért. A zaporizzsjai erőmű ugyanis a nevével ellentétben Enerhodarban van, nem Zaporizzsjában. Kotin egyébként azt is elmondta, hogy nukleáris terrorizmusnak tartja a csernobili erőmű elfoglalását.

Már 22 halálos áldozata van a csütörtöki csernyihivi bombázásoknak, írja a Guardian az ukrán hatóságok közlése alapján. A civilek holttesteit a bombázásokat követően a romok alatt találták meg.  A korábbi híradások még kilenc halottról és négy sérültről szóltak, miután két iskolát és lakóházakat ért légitámadás.

Péntektől átmenetileg ingyen utazhatnak az ukrajnai menekültek a főváros közösségi közlekedési járművein, hétfőtől pedig információs centrumot alakít ki a fővárosi önkormányzat a Nyugati téri aluljáróban, jelentette be a főpolgármester csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Karácsony Gergely közölte, az átmenetileg, április 15-ig biztosított ingyenes utazáshoz a menekülteknek igazolniuk kell, hogy ukrán állampolgárok.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnos a magyar állampolgársággal rendelkező Ukrajnából menekülőknek egyelőre nem tudják biztosítani ezt a lehetőséget, mert ők nem kaphatnak menekültstátuszt, de remélik, hogy a kormány mielőbb orvosolja ezt a problémát. Az MTI kérdésére a főpolgármester azt mondta, hogy a 14 év alattiak ingyenes utazási lehetősége természetesen vonatkozik a magyar állampolgárként érkező menekülőkre is.

A főpolgármester bejelentette azt is, hogy a fővárosi önkormányzat hétfőre „infocentrumot” alakít ki 24 órás nyitva tartással a Nyugati téri aluljáróban.

A 300 ezer lakosú Herszon, a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötőváros volt az első nagyobb ukrán város, amit az orosz csapatok be tudtak venni csütörtökön.

A BBC-nek az ott élő Szveta Zorina nyilatkozott, és azt mondta, tele a város orosz katonával. Szigorúak a korlátozások, sötétedés után nem hagyhatják el az otthonukat, sőt a lámpát sem szabad felkapcsolniuk este. Nincs elég élelmiszer és gyógyszer a városban. Szveta otthonról, a nagymamája házából próbál dolgozni egy kanadai újságíró tolmácsaként. Néhány hétre elegendő készletük van, ugyanakkor egy közeli boltból már kifogyott az élelmiszer.

Az orosz csapatok elfoglalták az államigazgatás épületét is, bár a helyi közigazgatás vezetője azt közölte, hogy továbbra is dolgoznak, és humanitárius segélyre várnak.

A NATO-ba, az Európai Unióba, az Európa Tanácsba, valamint más nemzetközi szervezetekbe történő sürgős jelentkezésre szólította fel a koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a pristinai kormányt – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán.

Az elfogadott határozat szerint az teszi indokolttá a mihamarabbi csatlakozásokat, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezáltal bizonytalanság alakult ki a térségben.

A 120 fős parlament 94 tagja támogatta a határozatot, a szerb kisebbségi képviselők kivonultak az ülésről. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Emiatt a szerbek mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Koszovó nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében ebben Oroszország és Kína támogatja őket.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök korábban kijelentette: kérvényezni fogja az ország felvételét a NATO-ba, előbb a Partnerség a békéért programba történő belépést, majd a teljes jogú tagságot. A NATO-tagországok közül Románia, Spanyolország, Görögország és Szlovákia sem ismerte még el Koszovó függetlenségét, így a katonai blokkhoz történő csatlakozás nehézségekbe ütközhet Pristina számára.

Pristina három évvel ezelőtt kezdte meg fegyveres erőinek hadsereggé alakítását. A tervek szerint a koszovói hadseregnek ötezer hivatásos és háromezer tartalékos katonája lesz.

(MTI)