Zamecsnik Péter, Seffer István védője az MTI-nek az ügyfelével szemben megfogalmazott gyanúval kapcsolatban elmondta: a Seffer és Renner Magánklinika a kaposvári laboratóriumát bérbe adta az IRM Zrt.-nek őssejttel kapcsolatos kutatásra, kezelésre 2007-ben.
Az ügyvéd hangsúlyozta: akkor még az Egészségügyi Tudományos Tanács és az ÁNTSZ engedélye is megvolt erre. Az engedélyeket azonban 2008 februárjában felfüggesztették, ekkor Seffer István úgy döntött, hogy be kell fejezni ezt a tevékenységet, és meg is indította az IRM-mel szembeni végelszámolást. Kérdésre válaszolva Zamecsnik Péter azt mondta, ez a végelszámolás jelenleg is tart. Az engedélyek megvonása után, 2008-ban a kaposvári laboratóriumban megszüntették ezt a fajta tevékenységet – mondta Zamecsnik Péter.
Hasonlóan nyilatkozott a cég egykori igazgatósági tagja is. „Feltevésem szerint olyan érzékeny területre léptünk, ahol privát, talán kínai üzleti érdekeket sérthettünk” – vélekedett a Blikknek Pákh Imre műgyűjtő, aki a cégbírósági adatok szerint igazgatósági tagja volt az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt.-nek.
A Blikk szerint Pákh Imre megdöbbent, amikor ismerősei, barátai telefonhívásaiból megtudta, hogy Seffer Istvánt – az IRM résztulajdonosát – mivel vádolják. „Kizártnak tartom, hogy akár ő, akár bárki más a cég részéről törvénybe ütköző dolgot tett volna”.
Pákh Imre közlése szerint egy befektetési csoportot képviselt, a menedzsment munkájában nem vett részt. A cég már egy éve nem működik, felszámolás alatt van, hiszen azokat az engedélyeket, amelyek a működésük elején megvoltak, visszavonták. Mindez véleménye szerint azért történt, mert üzleti érdeket sértettek. „Komolyan utána fogunk nézni, hogy mi állhat a háttérben, azt mindenesetre kétlem, hogy a rendőrségnek bizonyítékai volnának” – jelentette ki Pákh Imre.
A cég harmadik résztulajdonosa egyébként a mulatós műsoráról híres Fásy Ádám, aki lapunk információi szerint külföldre távozott. Ügyvédje szerint azonban Fásy csak tiszteletbeli igazgatósági tag volt, a cég ügyeibe nem látott bele.
(Az ügy hátteréről további részleteket itt olvashat!)
Nem kaptak engedélyt
Az FN birtokába jutott dokumentumok szerint az ÁNTSZ valóban engedélyezte a cég működését, az őssejtkezelésekre vonatkozó kérelmüket azonban az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elutasította. Az FN birtokában lévő véleményezések szerint ugyanis a kérelem sem orvosszakmailag, sem jogilag, sem pedig etikailag nem volt támogatható.
Az ETT 2007 folyamán kért szakértői véleményeket a Seffer István által jegyzett, „Protokoll az embrionális/foetális őssejt előállítása tárolás, kutatás és terápiás felhasználás céljából” című kutatási tervről.
„Az őssejtek felhasználása a gyógyításban jelentős áttöréseket ígér, ezért a klinikai szintű kutatások támogatása igen fontos feladat. Ugyanakkor, éppen a szakmai és etikai kérdések vitatottsága miatt csakis olyan klinikai vizsgálatok támogathatók, amelyek mind szakmailag, mind jogilag és etikailag jól megalapozottak. Véleményem szerint a jelen kérelemmel kapcsolatban mindhárom területen olyan súlyos aggályok merülnek fel, amelyek alapján az engedély megadását nem javaslom” – áll az egyik neves szakértő által szignózott értékelésben.
Nem tartották szakmailag felkészültnek
Az FN birtokában lévő szakvélemények szerint azért nem támogatták a kérelmet, mert a projektben részt vevő kutatók szakmai felkészültségéről releváns információ nem áll rendelkezésre. „A harkovi kutatókra és az IRM-re vonatkozó adatok ellentmondásosak, (…) semmilyen, a jelen projekttel kapcsolatos nemzetközi szintű közleménnyel nem rendelkeznek” – áll a kritikában. Hozzáteszik: Balaytis professzor tollából például mindössze egy saját kiadású 2002-es publikáció és egy 2004-es személyes közlés olvasható.
Annak ellenére, hogy a kaposvári klinika nemzetközi szakértői stábot ígért. Ráadásul honlapján azzal büszkélkedett, hogy tagja a New York-i Tudományos Akadémiának, ám egy ilyen tagság évi 125 ezer dollárért bárki számára megszerezhető (nem így például az Amerikai Tudományos Akadémia esetében, ahova meghívásos alapon lehet bekerülni).
Az egyik vélemény szerint a laboratóriumi, preparatív infrastruktúra és szakmai háttér rendelkezésre állásáról sincs információ, ráadásul az sem egyértelmű, hogy mire kérik az engedélyt.
Azt is kifogásolták, hogy semmilyen konkrét leírást nem adtak le arra vonatkozóan, hogy az őssejtkészítményt milyen betegségekre kívánják alkalmazni. De nincs adat a szervezetbe juttatás pontos módjáról sem, és az eredmények kiértékelésére vonatkozó részt is hiányosnak találták a szakértők.
abortumból kezeltek volna
A őssejtek még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek károsodott vagy hiányzó sejtek pótlására. Három módon lehet őssejtet kinyerni: felnőtt szervezet szöveteiből (például csontvelőből), köldökzsinórvérből, illetve (mesterséges megtermékenyítésnél nem felhasznált) embrióból vagy (abortusz során „kinyert”) abortumból. A Seffer-klinika ez utóbbiból, azaz abortumból kinyert őssejteket használt volna különböző – elsősorban szívbetegség – gyógyítására. Az FN-nek nyilatkozó szakértő, Falus András akadémikus szerint azonban ez a módszer tudományosan nem bizonyított, ráadásul ennél a beavatkozásnál ugyanis megvan az osztódás kiterjedésének, és ezzel a rákképződésnek a veszélye.
