Megnyílt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új, kétezerötszáz tárgyat felvonultató állandó kiállítása, az Utazás térben és időben, ami természetesen a Munkácsyként ismertté vált Lieb Mihály, a XIX. század magyar festészetének legünnepeltebb, nemzetközileg is elismert mesterének életművét helyezi a középpontjába, de a környék történetéről is mesél.
Az 1844-ben, Munkácson született, de nyolcévesen, árvaként Békéscsabára került – ott hat évre asztalosinassá vált – művész múzeuma halála után ötvenegy évvel, 1951-ben nyitotta meg a kapuit, így a teljes vérfrissítésre épp fennállásának hetvenedik évfordulóján került sor.
A földtörténet kezdeteitől induló, számos különleges tárgy – így a Szent László pénzeinek hívott 40-50 millió éves őskövületek (nummulitesz), illetve a legalább ötezer éves kevermesi megalit titokzatos ábrái – mellett állat- és növénytani anyagát , sőt, Békéscsaba és a csabai tótok történetét néprajzi tárgyakon át bemutató gyűjteményen végigsétálva a látogatók az épület középpontjában találkozhatnak Munkácsy műveivel, hajtincsével, festményekkel, illetve különböző tárgyaival,
A tizennégy éves koráig a műhelyben dolgozó – ekkor még Lieb Mihályként ismert – fiút Szamossy Elek vándor portréfestő vezette be a képzőművészet világába, első nagy műve, a Siralomházban pedig huszonöt évesen született. Ezután vette fel az őt végül ismertté tevő nevet, szerzett magának hírnevet, majd célba vette a művészet fővárosát, Párizst, Békéscsabán élő anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz, illetve nagynénjéhez, Steinerné Reök Saroltához azonban ezt követően is számos alkalommal visszatért. (1994 óta az ő egykori házában működik a Munkácsy Emlékház.)
A Munkácsyt hologramként is megidéző kiállításnak otthont adó, 1914-ben született épületet a Békéscsabai Múzeum-Egyesület a hangversenyeket és előadásokat befogadni képes, könyvtárat és műtermet is rejtő Közművelődés Házaként hívta életre, terveit pedig két helyi építész, Wágner József és Ádám Gusztáv szignózta.
Az átépített kiállítás művészeti terveit Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész jegyzi, belésőépítészeti és installációs terveiért pedig három építész, Fábry Zoltán, Bulcsu Tamás, illetve Fortvingler Éva felelt.
