Már az előkészítő ülésen ítéletet hozott a Debreceni Törvényszék annak a két nőnek az ügyében, akik több mint 400 milliót sikkasztottak el egy bank alkalmazottjaként.
Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy a két nő beismerte a bűncselekmény elkövetését, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is.
Hozzátette, a két terhelt társtetteseket folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztásban, üzletszerűen, különösen nagy értékre, pénzügyi intézmény alkalmazottjaként elkövetett pénzmosásban és hamis magánokirat felhasználása vétségében is bűnösnek mondta ki a bíróság.
Az egyik terheltet öt év börtönre, és öt év közügyektől eltiltásra ítélték, és nyolc évre eltiltották a pénzügyi foglalkozás gyakorlásától. Cinkostársa 3 év 10 hónap letöltendőt kapott, őt négy évre tiltották el a közügyektől, és nyolc évig neki sem kell pénzügyekkel foglalkoznia. A bíróság helyt adott a pénzintézet által előterjesztett polgári jogi igénynek is, és 398 millió forintos kártérítésre kötelezte az enyveskezű dolgozókat.
A szóvivő tájékoztatása szerint a két nő 2007-től több mint 10 éven keresztül dolgozott együtt az egyik debreceni takarékban. A közös munka a takarékbank egy másik fiókjában folytatódott tovább 2018 februárjától 2018 áprilisáig, amíg a fiók be nem zárt. A vádlottak több esetben kétszemélyes fiókként működtek, azaz munkájukat harmadik személy vagy felső vezető közvetlenül nem ellenőrizte.
A két mő, mint az egyik takarékszövetkezet alkalmazottjai, valamennyi, a pénzintézetnél vezetett lakossági és vállalati ügyfél számlájához hozzáfértek, azokon pénzügyi műveleteket végezhettek. Ennek során a vádlottak egymás tevékenységéről tudva, rendszeres haszonszerzésre törekedve az elsőrendű vádlott 2012 márciusától 2018 május végéig, míg a másodrendű vádlott 2018 áprilisáig terjedő időszakban 31 lakossági és 21 vállalati ügyfelet érintően tulajdonítottak el összesen több mint 400 millió forintot.
A nők az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, erre irányuló megbízás hiányában vettek fel és emelték le a különböző összegeket. Cselekményük leplezése érdekében a számlakivonatok kézbesítési címeit saját lakóhelyükre, valamint az általuk használt elektronikus levelezési címre változtatták meg, majd a kivonatok tartalmát módosítva azokat vagy a személyes ügyintézések alkalmával adták át az ügyfeleknek a fiókban – több esetben az ügyfél többszöri reklamációját követően – vagy az erre szolgáló központi rendszert mellőzve, saját elektronikus levelezési címükről juttatták el az arra jogosultaknak.
Az elkövető által rögzített levelezési cím nem egyezett meg az ügyfelek valós címével, azok vagy nem létező címek voltak, vagy az ügyben nem érintett személyekhez voltak köthetőek. Ezen valótlan levelezési címek rögzítése is a cselekményük leplezését szolgálta.
A két rafinált nő az eltulajdonított pénzösszeg hiányának leplezése céljából 52 ügyfél – 31 lakossági és 21 vállalati – számláján végeztek jogellenes tranzakciókat jogosulatlan átvezetések formájában, összesen több mint 864 millió forint összegben. Ezen tranzakciókról a számlatulajdonosoknak nem volt tudomásuk, azokra egyik esetben sem adtak megbízást.
Az alkalmazottaknak a 31 lakossági és 21 vállalati ügyfél számláját érintő jogosulatlan átutalásokkal, eltérő összegek különböző számlák közötti átvezetésével az volt a céljuk, hogy az általuk az ügyfél számlájáról döntő többségben készpénzben felvett és eltulajdonított összegek hiányát az ügyfél az általa kezdeményezett pénzügyi tranzakció lebonyolításakor ne vegye észre.
Az elkövetők arra is törekedtek, hogy a jogosulatlan átutalásokkal érintett ügyfelek közvetlenül velük tartsák a kapcsolatot ügyintézéseik során. Ezen ügyfelek készpénzfelvételi igényeit megismerve gondoskodtak arról, hogy az ügyfelek által tervezett tranzakciók minimális fedezete rendelkezésre álljon a számlákon, mely összegeket vagy készpénzbefizetés vagy más számlákról történő jogellenes átvezetés útján biztosították. Az ügyfelek előre nem tervezett tranzakciói esetén az alkalmazottak újabb időpontot javasoltak, illetve távollétüket az ügyfelek részére bejelentették, ezáltal biztosították azt, hogy a felvenni kívánt összeg a számlán minden esetben rendelkezésre álljon.
Az elkövetők kihasználták azt, hogy a bankfiók kis létszámú volt, továbbá azt, hogy a sértett pénzintézet az évek során folyamatosan átalakult, az ellenőrzés hiányos volt, továbbá az ügyfelekkel jó kapcsolatot alakítottak ki. A lakossági ügyfeleket több mint 90 millió, míg a vállalati ügyfeleket több mint 310 millió forinttal károsították meg. A terheltek azonban a leírtak alapján 864 millió forintot kezeltek jogellenesen.
Lányi Csaba bíró az ítélet indokolása során elmondta, hogy a terheltek beismerő nyilatkozatára tekintettel nem került sor egy hosszadalmas bizonyítási eljárás lefolytatására. A büntetés kiszabása során kifejtette, hogy az enyhítő körülmények túlsúlyára tekintettel, főleg a beismerést nyomatékosan értékelve a bíróság az ügyészi mértékes indítványhoz képest enyhébb szabadságvesztés büntetést szabott ki. A vádlottak beismerő nyilatkozata okán észszerű időn belül befejezhető volt az ügy.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a halmazatot, továbbá azt, hogy az elkövetők a bűncselekményt büntetőeljárás hatálya alatt követték el, ehhez pedig felhasználták a bizalmi állásukat. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a beismerésen kívül az időmúlást, a megbánó magatartást és azt, hogy a cselekmény elkövetésekor még büntetlen előéletűnek számítottak.
A Debreceni Törvényszék ítélete nem jogerős, az ügyész súlyosítás, míg a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése miatt jelentettek be fellebbezést.
