Belföld

Nemcsak Sulyok Tamástól, de Novák Katalintól és Schmitt Páltól is elveheti illetményeit a kormány

Hegedüs Róbert / MTI
Schmitt Pál és Novák Katalin a Magyar Sportújságírók Szövetsége és az M4 Sport-Az Év Sportolója Gálán a Magyar Állami Operaházban 2024. január 8-án.
Hegedüs Róbert / MTI
Schmitt Pál és Novák Katalin a Magyar Sportújságírók Szövetsége és az M4 Sport-Az Év Sportolója Gálán a Magyar Állami Operaházban 2024. január 8-án.
Magyar Péter bejelentette, javasolni fogják, hogy ne járjon illetmény azon volt államfőknek, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket.

Javasolni fogjuk, hogy azon köztársasági elnökök, akik nem töltötték ki a teljes ciklusukat, a jövőben ne részesüljenek élethosszig tartó juttatásokban

– jelentette ki új bejegyzésében Magyar Péter, megismételve azokat a gondolatokat, amelyeket a parlamentben Bóka János fideszes képviselőnek mondott a keddi ülésen.

Az Országgyűlés mai ülésén Bóka a Rákosi-rendszerhez hasonlította a Tisza-kormány intézkedéseit, és fájlalta, hogy az uniós pénzek hazahozásához szükséges törvénycsomagot nem küldték meg véleményezésre az Országos Bírói Tanácshoz. Erre válaszolta a miniszterelnök egyebek mellett azt, hogy „a Fidesszel ellentétben” a mostani kormánypárt társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvényjavaslatait, amelyekre állítása szerint több ezer észrevétel érkezett. Ezek között említette, hogy a képviselői mandátum felső határa 12 év helyett 8 év legyen, hogy csökkentsék az alkotmánybírói mandátum időtartamát tizenkét évről kilenc évre, illetve azt, hogy ne járjon életük végéig az államfői juttatás azoknak a volt köztársasági elnököknek, akik nem töltötték ki a mandátumukat. Magyar elmondta még, hogy ezeket a javaslatokat megfontolják, az ideje azonban ekkor lejárt. A jelek szerint ugyanakkor a köztársasági elnökök juttatásaira vonatkozó kitételt máris megfontolták.

Három személy lehet érintett, ha a kormány végigviszi mindezt az Országgyűlésen:

  • Schmitt Pál, akit a második Orbán-kormány idején választottak köztársasági elnökké 2010. június 23-án, hogy aztán nem egészen két év után 2012. április 2-án a plágiumgyügye miatt lemondani kényszerüljön.
  • Novák Katalin, aki 2022. május 10-én lépett hivatalba köztársasági elnökként, de ő sem maradt két évig sem a posztján, 2024 februárjában belebukott a kegyelmi ügybe.
  • És Sulyok Tamás, akit Novák Katalin után választott államfővé az akkor még fideszes parlament 2024. február 26-án. Ő már most tovább húzza, mint Schmitt vagy Novák, de Magyar Péter és a Tisza-kormány minden jogilag lehetséges eszközt bevet, hogy elmozdítsák őt a pozíciójából, épp tegnap jelentette be a miniszterelnök, hogy az alaptörvényhez is hozzányúlnak ennek érdekében.

A leköszönt köztársasági elnökök a hatályos törvények szerint életük végig havi juttatásban részesülnek, ami megegyezik a mindenkori köztársasági elnöki fizetéssel. Ez lapunk friss számítása szerint júliustól 4 millió 192 ezer forint lesz, de korábban nagyjából 6,5 millió volt az összeg. A törvény ugyanakkor kimondja azt is, hogy erre a juttatásra nem jogosultak a volt államfők, ha időközben a piacon vállalnak munkát – mint az történt Novák esetében is. A volt elnökök ezen felül jogosultak legfeljebb háromfős titkárságra, térítésmentes lakáshasználatra (rezsitámogatással együtt) és sofőrrel ellátott szolgálati gépjárműre is. Novák Katalin például egy gazdasszonyt is igényelt annak idején.

Az Orbán-rendszer elnökei közül egyedül Áder Jánosnak nincs félnivalója a mostani bejelentés szerint, őt Schmitt Pál lemondása után választották meg, 2012 májusában, és két cikluson keresztül egészen 2022 májusáig el is látta a posztot.

Kapcsolódó
Magyar Péter: Az Orbán-kormány újraélesztette Magyarország tragédiáját
A közép-európai együttműködés fontosságáról beszélt a miniszterelnök a parlamentben.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik