Minden olyan betegség, amely a vas hasznosulását gátolja, illetve vérvesztéssel jár, az vashiányos állapothoz vezethet, ami kezelés nélkül a szervezet vasraktárainak kimerülésével vérszegénységgé (vashiányos anémia) súlyosbodhat. Fontos tudni, hogy először az alapbetegséget kell meggyógyítani, amely mellett már meg lehet próbálni a vaspótlást, de a felépülés után mindenképpen szükség van a vasháztartás rendezésére.
Gluténérzékenység vagy cöliákia
A gluténérzékenység hatására a kóros immunfolyamatok következtében a beleinkben lévő és a tápanyagok felszívódásában főszerepet játszó bélbolyhok károsodnak. Ez az oka, hogy ilyenkor hiánybetegségek jelennek meg. Ilyen például a vashiány, melynek következtében a tápanyagokból a vas sem tud megfelelően felszívódni, emiatt pedig csökken a szövetek oxigénellátását biztosító egészséges vörösvértestek száma. A vashiányt sokszor előbb felfedezik, mint ahogy sikerül a gluténérzékenységet (avagy cöliákiát) diagnosztizálni.
Daganatos betegségek
Daganatos betegség miatt, vagy akár az alkalmazott kemoterápia következtében is gyakran lép fel az érintetteknél vashiány vagy vérszegénység. A daganat megjelenése olyan változásokat indíthat el a szervezetben, amelyek csökkentik a vörösvérsejtek képződését, vérszegénységet okozhatnak, ami viszont drámaian tudja csökkenteni az alapbetegség kezelésének hatékonyságát – akár 40 százalékkal is ronthatja a túlélés esélyeit. Ilyenkor fontos, hogy a vaspótlást kezelőorvos felügyelje.
Gyulladásos betegségek
A szervezetben fennálló gyulladásos állapotok alapvetően gátolják a vas felszívódásának hatékonyságát. Mindegy, hogy hosszan elnyúló betegségről van szó, avagy általános, az egészségtelen életmódból fakadó gyulladásról. A legjobb, ha a kezelőorvos határozza meg a vaspótlás módját és mennyiségét, és a betegség után is mindenképpen szükség lesz vaspótlásra.
Bármilyen eredetű vérzés, többek között a túl erős menstruáció
Rendszeres, és/vagy nagyobb vérzés után a szervezet vasraktárai kiürülhetnek. Gondoskodni kell a vérveszteség miatti vashiány rendezéséről bármilyen eredetű vérzés (például vérző aranyér, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések) után, de műtéteket követően vagy művesekezelés esetén is. Fokozottan veszélyeztetettek a vashiány szempontjából azok a nők, akik erős menstruációs vérzéssel (menorrhagia) küzdenek. Számukra az elvesztett vas pótlása nem könnyű feladat, és erre rendszeresen figyelniük kell, hiszen ilyenkor a vérveszteség rendszeresen több mint 80 milliliternyi. Egy átlagosnak tekinthető menstruáció során a nők 1 mg vasat veszítenek, ezzel szemben az erős és/vagy elhúzódó havi vérzések 6-8 mg vasvesztéssel járhatnak együtt.
Étkezési zavarok
Értelemszerűen vashiányos állapotot okozhatnak olyan betegségek is, amelyek során az érintett egyáltalán nem is visz be elegendő vasat: ilyenek az étkezési zavarok, például az anorexia vagy a bulimia.
Fontos tudni, hogy először az alapbetegséget kell meggyógyítani, amely mellett már meg lehet próbálni a vaspótlást, de a felépülés után mindenképpen szükség lesz a vasháztartás rendezésére.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.