Egy főváros környéki vendéglő vezetője keresett meg minket azzal, mennyire bürokratikus a november 11. és december 11. között igényelhető 50 százalékos ágazati bértámogatás, amit legfeljebb a bruttó minimálbér másfélszereséig, 241 500 forintig lehet megkapni.
Példaként említette, hogy az összes dolgozó munkaszerződését le kell adni, dolgozónként négy oldalas adatvédelmi nyilatkozatot kell kitöltetni, stb. Ő úgy véli, sokkal egyszerűbb is lehetett volna az igénylés, és például a munkaszerződések, bevallások beküldözgetése helyett a kormányhivatal lekérhette volna a bevallások alapján a szükséges adatokat a NAV-tól. További nehézséget okoz, hogy csak valamikor utólag kapják meg a bruttó bér felét. De csak novemberre, miközben vállalni kellett, hogy az év végéig nem küldik el a dolgozókat. Igaza van, ha innen nézzük, akkor már csak 25 százalékos a támogatás. Nem csak ő mondja, hogy ez kevés.
Nem tudja, hogyan tovább
Az étteremvezető mindennek ellenére szerette volna megtartani az embereit, ezért november végén megigényelte a támogatást. Úgy gondolta, amelyik beadandó papír nincs meg kapásból, azt majd hiánypótlásban küldi. Arra nem számított, hogy a hiánypótlásra csak három napot fog kapni a kormányhivataltól, és ha nem készül el időre, nincs hosszabbítás, megszüntetik az eljárást. Rohamtempóban mégis sikerült neki minden dokumentumot összeszedni és határidőre leadni a hiánypótlást.
Most reménykedik. De arról fogalma sincs, hogy aztán lesz-e tovább.
Aki mögött nincs olyan tőkeerős és türelmes tulajdonos (és a többség mögött nincs), aki finanszírozza a folyamatos veszteséget, az nem lesz képes túlélni – mondta magyarázatul, és ezt saját magukra és vendéglátós ismerőseire is értette. Májustól novemberig minden vendéglátós azon igyekezett, hogy az előzőleg felhalmozódott szállítói tartozásait kifizesse, így tartalékuk novemberre nemigen maradt. És az egy hónapos támogatás ugyan segítség, de a jövőjüket ettől még változatlanul reménytelennek tartja.
Úgy néz ki, ebbe bele is fogunk dögleni most. Itt a vége.
A házhoz szállítás sem megoldás szerinte a hozzájuk hasonló cégeknek, akik korábban nem foglalkoztak vele. Az is beruházást igényel, és ha nem megy, akkor csak a veszteséget gyarapítja. Vendéglátós ismeretségi köre 90 százaléka teljesen bezárt, ahogy ők is. És úgy tudja, nagyobbik felük úgy zárt be, hogy ki sem fog többé nyitni.
Az 50 százaléknak már örülni tudnának
Az ágazati bértámogatás pozitív dolognak tartja a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, Kovács László. De a megszólaló vendéglőshöz hasonlóan az ő véleménye szerint is borzasztó bürokratikus az igénylés, ezért nehézkes a hozzájutás a mikrovállalkozások számára. Arról nem is beszélve, hogy nagyon rövid időre szól, vagyis kevés.
Pedig akkor még nem is sejtették, hogy lesz második hullám, hogy ősszel még nagyobb lesz a baj. Reménykedtek, mert nyáron, főleg vidéken, illetve a magyar vendégkörrel rendelkező peremvidéki budapesti helyeken kicsit felélénkült a forgalom. Ám ahogy augusztus 28-án bejelentették a határzárat, rögtön elkezdett csökkenni az éttermi forgalom, eltűntek a rendezvényes előjegyzések. Teljesen kilátástalanná vált év végéig a helyzet. Úgy vélik, akkor is boldogok lehetnek, ha az idei évben a szokásos forgalom 50 százaléka összejön. És ebben már benne vannak a szenzációs nyári balatoni hónapok is. Bizakodnak, hogy ha jön a vakcina, jövőre visszatér az életkedv is, és újra visszatérhetnek az éttermekbe a vendégek. Már ha lesz hova visszatérni.
Januártól jön a nihil
Az év eleje hagyományosan gyenge forgalmat hoz – akkor abból élnek, amit az év végi jelentősebb forgalomból tartalékoltak. Mivel most tartalék nem lesz, így januártól jön a nihil. Mindenki felélte a tartalék tartalékát is – fogalmazott Kovács. A kiszállítás pedig szerinte nem tud nyereséges lenni akkor, amikor mindenki azzal szakad rá a piacra. Nagyon kevés a haszon rajta, és ahhoz nagyon jól kidolgozott logisztikai rendszer kell, hogy életképes, nyereséges legyen – tette hozzá. És persze annyi forgalmat sem tud realizálni, mint amennyi az éttermekben volt – jellemzően annak 15-20 százalékát, de még a legjobb esetben is legfeljebb a felét képes visszahozni szerinte. Az ételkiszállítás szerinte minimális energiákat köt le. Viszont azt pozitívumnak tartja, hogy 5 százalékos lett rá az áfa, de az adócsökkentés már a tavaszi szezonban kellett volna szerinte.
Mindenki azon volt, hogy megtartsa a dolgozókat, de ehhez jobban kiszámítható, hosszabb távú támogatás szükséges.
Érti azt is, hogy a gazdasági helyzet sok mindent behatárol, de ha nem maradnak meg a vállalkozások, akkor nem lesznek adófizetők. Tehát az államnak is érdeke lenne a járvány által leginkább sújtott turizmusban dolgozó vállalkozások megtartása. Főleg, hogy Magyarország azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a GDP 16 százaléka származzon a turizmus-vendéglátásból. Hogy fog ez teljesülni, ha most elengedik a vállalkozások kezét – kérdezi.
A vendéglátás fekete éve
Az MVI elnöke szerint a vendéglátásban mintegy 150 ezer ember dolgozott a pandémia előtt, ebből úgy 30 ezren veszítették el a munkájukat a járvány első hullámában, és ugyanennyien eddig a másodikban is (közöttük lehet átfedés). Ebben persze nincsenek benne azok, akik nem jelentkeztek be a munkanélküli hivatalhoz (például az egyéni vállalkozók). És akik még hivatalosan be vannak jelentve, azok zöme is munka nélkül van tulajdonképpen.
Budapesten a belvárosi üzletek nyolcvan százaléka dőlhet be, az inkább magyar vendégkörre építő külvárosiaknál is jelentős lehet az arány. Országos átlagban az üzletek 30-40 százaléka szűnhet meg becsléseik szerint.
Nyugodtan nevezhetjük 2020-at a vendéglátás fekete évének.
Hozzátette, ha azt nézzük, hogy a repülőtársaságok 2026-ra számítanak a 2019-es forgalom visszatérésére, akkor hat évig csak csordogálhatnak a külföldi turisták, Magyarországra is.
Vendég híján így továbbra is abban reménykednek, hogy a kormány meghosszabbítja április végéig a munkahelymegtartó támogatást és a munkáltatói bérterhek alóli mentesítést is. Folyamatosan ezért lobbiznak a szakmai szervezetek, mert különben továbbra is kilátástalannak látják a jövőt.
