Egyetlen vizsgált közép-európai országban sem jellemző az internethasználatra a tudatosság – többek közt ez is kiderül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének frissen publikált kutatásából. A szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság – elsősorban kommunikációs célra – az információs technológiákat.
A négy ország részvételével történt reprezentatív felmérés számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes államok lakosainak online kommunikációs szokásai kapcsán. Előbbire példa, hogy az internethasználatra egyetlen országban sem jellemző a tudatosság. Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat, valamint nem sokat tesznek adataik védelme érdekében sem. Pedig szükség lenne rá, hiszen például a közösségi médiafelületeket –elsősorban a Facebookot– előszeretettel használják mind a négy országban, különösen Magyarországon.
Hazánkban kiemelkedőn magas a közösségi média platformok közül a Facebook népszerűsége, és nálunk nincs olyan generációs szakadék a használat során, mint például Lengyelországban vagy Csehországban.
A szakértők megállapítása szerint a Facebook a közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma Közép-Európában (is).
Bár gyakran használjuk a közösségimédia-oldalakat, mégis mi magyarok tartunk a leginkább attól (60,5 százalék), hogy az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra. Ugyanez az érték Csehországban 50,7 százalék, Lengyelországban 38,9 százalék, Romániában pedig mindössze 29 százalék. Jelentős különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén. A kutatás megállapítása szerint a magyarok túlnyomó többsége –hasonlóan a románokhoz– nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket.
Magyarországon a reklámozókkal (23 százalék), Romániában pedig a politikusokkal (22,5 százalék) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. Az internetet hazánkban naponta a felnőttek 54 százalék használja hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60 százalék felett), míg Csehországban 44,6 százalék, Romániában 42,3 százalék.
Az ambivalens érzésekkel együtt is minden vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idősebb generáció még mindig jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak, ez pedig nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára.
