A megfontolásra visszaküldött törvénymódosítás a kistérségi társulásokról szóló törvény mellékletét módosítja, amely megállapítja a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit. Az Országgyűlés június 18-án 184 igen, 147 nem és 2 tartózkodás mellett döntött a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004-es törvény módosításáról.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye kitér arra, hogy a kistérségi beosztás megváltoztatásának rendjét a kistérségi társulásokról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szabályozza. Ezek a jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy másik kistérségbe történő átsorolását a település önkormányzatának képviselő-testülete kezdeményezheti, a kezdeményezéshez csatolni kell a társulási tanács, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét – szerepel a kommünikében.
A települések nem fejthették ki véleményüket
Az államfő hivatala emlékeztet arra, hogy a kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően csak olyan átsorolásokra tett javaslatot, amelyet az érintett önkormányzatok kezdeményeztek, és amelyeket a megyei és regionális fejlesztési szervek véleményeztek. A törvény parlamenti vitája során azonban – folytatja a kommüniké – az Országgyűlés elfogadott két módosító indítványt, amelyekben olyan települések kistérségi átsorolása szerepel, amelyek képviselő-testülete az átsorolást nem kezdeményezte.
Ennek következtében az ügyben a törvény és a kormányrendelet által meghatározott megyei és regionális fejlesztési szervek sem fejthették ki véleményüket.
Sarkad, Mikepércs és Bocskaikert átsorolása
Az egyik ilyen – Sólyom László által kifogásolt – elfogadott módosító javaslat a jelenleg a sarkadi kistérségbe tartozó valamennyi – szám szerint 11 – település átsorolására, és a sarkadi kistérség, valamint Sarkad város kistérség-központi besorolásának megszüntetésére tett javaslatot. A törvényjavaslat indokolásából megállapítható, hogy a sarkadi kistérségéből – az abba tartozó önkormányzati képviselő-testületek részéről – egyáltalán nem érkezett a miniszterhez kezdeményezés átsorolásra – olvasható a közleményben.
A közleményben szerepel, hogy egy másik elfogadott módosító javaslat Mikepércs és Bocskaikert átsorolására tett javaslatot a debreceni kistérségbe, „a törvényjavaslat indokolása alapján azonban az állapítható meg, hogy Bocskaikert képviselő-testülete nem kezdeményezte átsorolását a Debreceni kistérségbe”.
Az államfő szerint az érintett települések kezdeményezése hiányában beterjesztett és elfogadott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet.
Sólyom László köztársasági elnök ezért a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Visszaküldő levelében az államfő arra kérte a parlamentet, hogy a törvényt tárgyalja újra, és annak során tartsa szem előtt a jogszabályok előírásait.
A Fidesz egyetért
Kovács Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője közölte: a törvénymódosító-javaslat vitájában folyamatosan azt az érvelést hangoztatták, mint amivel most Sólyom László indokolta döntését, ezért örülnek a köztársasági elnök lépésének. Hozzátette:
Sólyom László az önkormányzati autonómiát védő lépést tett.
A Fidesz szerint mind a sarkadi kistérség megszüntetése, mind Bocskaikert átsorolása politikai indíttatású kezdeményezés volt.
Kérdésre válaszolva Kovács Zoltán azt mondta, az őszi újabb parlamenti vitában az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kell eldöntenie, szembe megy-e Sólyom Lászlóval, a demokráciával és az önkormányzatokkal.
