Van egy reklám, amelyik úgy kezdődik:
Mi, magyarok, különlegesek vagyunk.
És valóban. Mi, magyarok, megyünk szinte szó nélkül a halálba; mi, magyarok, engedjük, hogy rajtunk kísérletezzék ki, milyen gyorsan pusztít el bennünket a koronavírus; mi, magyarok, hagyjuk, hogy a kormány tisztességes tájékoztatás helyett összevissza beszéljen, hogy tesztek helyett milliárdokért vásároljon, majd elkótyavetyéljen lélegeztető gépeket. Mi, magyarok, hagyjuk, hogy egy olyan tiszti főorvosunk legyen, aki ahelyett, hogy szakmájához illően már hónapokkal ezelőtt az asztalra csapott volna, a nyunyókáról meg a kézmosásról tart mélyenszántó előadásokat.
És mi, magyarok, már másodjára engedjük, hogy a kormány kihirdesse a veszélyhelyzetet, miközben mértékadó jogászok már márciusban ezerszer elmondták, hogy erre jogilag sem indok, sem szükség nincsen. A napokban az Eötvös Károly Intézet ismét felhívta erre a figyelmet: „ezekben az órákban dönt az Országgyűlés az úgynevezett felhatalmazási törvényről, amelyet a hírek szerint az ellenzék is meg fog szavazni. Ezzel a parlament ma egy olyan rezsim kezébe ad ismét szinte korlátlan hatalmat, amely tavasszal már megmutatta, a hatalomkoncentráció érdekében nem riad vissza a legdurvább jogkorlátozó lépésektől sem. A rendeleti kormányzáshoz adott parlamenti felhatalmazással az Orbán-rezsim egyszer már súlyosan visszaélt”.
Az ellenzékből mindösszesen három ember – Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs – értette meg, hogy miért nem szabadna újból teljes felhatalmazást adni Orbán Viktornak. Úgy tűnik, csak ők emlékeztek arra, hogy a kormány kiürítette az információs jogokat, létrehozta a gödi különleges gazdasági övezetet, lehetővé tette a hároméves munkaidőkeret egyoldalú elrendelését, kivéreztette az önkormányzatokat és bevezette a „szájzártörvényt”.
A legfrissebb gyalázatos jogalkotásukról elég annyi: éppen ezt az időpontot találták alkalmasnak arra, hogy az éj leple alatt az Alaptörvényt (és a választási törvényt) a saját szájuk íze szerint, elfogadhatatlan középkori szemléletüknek megfelelően módosítsák.
Az ellenzék – attól tartva, hogy a kormányzati demagógia ismét rájuk süti, „a vírusnak drukkolnak” – gyáván megszavazta a teljesen fölösleges „felhatalmazási törvényt”. A helyett, hogy elővették volna a hatályos egészségügyi és a katasztrófavédelmi törvényt, majd tételesen elmagyarázták volna az embereknek, hogy mindaz, ami a járvány megfékezéséhez szükséges, e két jogszabály alapján tökéletesen megoldható és végrehajtható.
Hogy ez mennyire így van, azt még Müller Cecília országos tiszti főorvos is pontosan tudja, miként az már szeptemberben kiderült egy általa írt – és a 24.hu-hoz eljutott – levélből. Ebben – a betegek számának további várható emelkedésére hivatkozva – idézte az egészségügyi törvényt:
válsághelyzet idején az egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető.
Tévedés ne essék, itt az egészségügyi válsághelyzetről és nem a most kihirdetett „veszélyhelyzetről” van szó.
Érdemes röviden időrendben átnéznünk, mennyire elkésett a kormány a most bevezetett szigorító intézkedésekkel, hogy a szakemberektől hány figyelmeztetés hangzott el (már amiről egyáltalán tudunk), hogy szónoklás helyett tenni is kéne valamit a járvány megfékezése érdekében. Arra is érdemes emlékeztetni, hogy az átabotában hozott jogszabályok és egyéb utasítások gyakran mennyire értelmetlenek vagy értelmezhetetlenek voltak.
Ez utóbbira álljon itt egy példa. A szeptember 21-i kormányrendelet szerint 23 óra után nem lehet vendéglátóhelyen tartózkodni. A lakodalom önmagában nem minősül zenés-táncos rendezvénynek, kivéve, ha vendéglátóhelyen tartják. A szálloda vendéglátóhely. Ebből következően a lakodalmon résztvevő szállóvendégek ott maradhatnak 23 óra után is, azoknak viszont, akik nem alszanak a szállodában, haza kell menniük. A szállóvendéget tehát este 11 után is ki lehet szolgálni, a külsőst nem. Szerencsétlen szállodásoknak az ügyvédi kamarától kellett eligazítást kérniük, hogy megértsék ezt a remekül megalkotott rendeletet.
Szeptember 22-én – nyilván mert kevés volt a PCR-teszt és amúgy is már túlterhelt volt a rendszer – a 10 napos karantént nem lehetett lerövidíteni negatív tesztek esetén sem. Egyúttal kijött a tesztekre vonatkozó hatósági ár. Ezzel sikerült a tesztet végző laboratóriumok számát alaposan lecsökkenteni. A kontaktkutatásokról pedig jobb nem is beszélni. Az iskolából hazaküldött Covid-gyanús gyerek osztálytársainak otthon kell maradniuk, de a Covidos gyerekkel egy háztartásban élők „már nem minősülnek szoros kontaktnak”, ők járkálhatnak szabadon, mondta Müller Cecília.
Azután jött az iskolai lázmérés, amiről minden hozzáértő szakember elmondta, hogy a világon semmi értelme sincs. Az élet őket igazolta. No meg arról, hogy ezek a tünetmentes, ám fertőző gyerekek egészen mostanáig szabadon jártak-keltek.
Az is „erősíti” a jogrendbe vetett bizalmat, amikor egy miniszter úgy tesz, mintha a puszta ígérete jogszabály lenne. Kásler Miklós kijelentette, hogy „azok a pedagógusok, akik a munkahelyükön kapták el a koronavírust, teljes táppénzre jogosultak”. De miért is ismerné egy miniszter azt a hatályos törvényben leírt hosszú eljárást, amíg a hatóság megállapítja, hogy adott esetben a koronavírus-fertőzés foglalkozási megbetegedésnek minősül-e. Jogi megoldás persze lenne, ha normális jogalkotás folyna. Egyetlen mondatot kellene módosítani a jogszabályban: törvényi vélelemnek kell tekinteni, hogy a covidos pedagógus az iskolában fertőződött meg, és máris 100 százalékos táppénzt kaphatna. Igaz, ez egy kis többlet pénzbe kerülne, de a mi kormányunk nem szeret költeni az emberekre. Annyi más jó helye van a „közpénznek”.
De Kásler miniszter az oktatásban épp oly járatos, mint az egészségügyi szabályokban. Idézem a járványügyi intézkedési tervből: „A nevelési-oktatási intézményeket kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, tanuló látogathatja. A gyermek az iskolába – hasonlóan más megbetegedésekhez – kizárólag orvosi igazolással térhet vissza, melyet az intézménynek el kell fogadnia, azt saját hatáskörben nem bírálhatja felül”.
E mellett az igazolt hiányzások kérdése is rendezetlen. Ha a gyerek azért marad otthon, mert kontakt személynek minősül, ez igazolt hiányzás. De mi a helyzet akkor, ha eléri azt a hiányzási számot, amely miatt már osztályt kellene ismételnie?
Most lássunk néhány példát arra, mennyit késlekedett a kormány a járvány megfékezésében.
Jakab Ferenc, a pécsi virológus csoport vezetője már szeptember 19-én figyelmeztetett arra, hogy „Magyarország Franciaország után a második helyre zárkózott fel a lakosságra vetített járványterjedési számokban. Megelőzve ezzel Spanyolországot, és messze megelőzve Olaszországot. Magyarországon Európához képest brutálisan tombol a járvány a lakosságra vetített számok alapján”.
Ennek ellenére szeptember 21-én még 500 fős zenés rendezvényeket, esküvőket, családi rendezvényeket meg lehetett tartani, és a vendéglátóhelyek 23 óráig nyitva tarthattak. Maszkot csak a belső terekben kellett hordani.
Ugyanezekben a napokban Orbán Viktor szerint „Magyarország felkészülten, teljes fegyverzetben várta a koronavírus-járvány második hullámát”. Eközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében már elismerte, hogy több kórházból is orvosokat, szakápolókat vezényelt a járványügyi hatóság az elsődlegesen kijelölt intézményekbe a növekvő számú súlyos betegek kezelésére.
A kormány egyes tagjai szerint az orvosok csak riogatnak. Október 15-én Kásler zseniális ötlettel vélte tehermentesíteni a kórházakat: utasítása szerint a 200 fő feletti idősotthonoknak meg kell oldaniuk a gépi lélegeztetést.
Ha tovább sorolnám az ellentmondó intézkedéseket és a felelőtlen nyilatkozatokat, megtelne vele még az igen rugalmas internetes újság is. Azt talán rögzíthetjük, hogy az első, komolynak tekinthető szigorítás most, novemberben született meg.
Az ausztriai Ischgl sítelepén több mint ezer ember fertőződött meg koronavírussal azért, mert március elején az osztrák kormány és a helyi hatóságok annak ellenére hagyták néhány napig tovább üzemelni a sítelepet, hogy feltehetően már tudtak arról, többen megfertőződtek. Ischgl kaotikus evakuálása további fertőzésekhez vezetett. Emiatt most a megfertőződött ezrek csoportos pert indítottak az osztrák kormány ellen a járvány rossz kezelése miatt.
Vajon közülünk, „különleges magyarok” közül hányan fognak pert indítani a magyar kormány felelőtlen járványkezelése következtében megbetegedett vagy elhunyt hozzátartozóik miatt?
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
