ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung készített. A Bíró-Nagy András, Laki Gergely és Szászi Áron által jegyzett kutatás szerint a koronavírus-járvány okozta szociális válság mélységét pontosan jelzi, hogy miközben egy évvel ezelőtt csak a magyarok 20 százaléka sorolta az ország három legnagyobb problémája közé a túl magas megélhetési költségeket, ez az arány a pandémia második hullámának elején már 43 százalék volt.
A lista negyedik-ötödik helyén is gazdasági-szociális kérdések vannak: a túl nagynak tartott és növekvő társadalmi egyenlőtlenségek (37 százalék), illetve az alacsony nyugdíjak kérdése (22 százalék), miközben a 2019-ben a negyedik helyre sorolt korrupció ügye a hatodik helyre szorult. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az ellenzéki szavazók továbbra is fontos problémának tartják a korrupciót, a DK-sok között például a második leggyakrabban említett volt.
A koronavírus-válság alatt ugyanakkor háttérbe szorultak a demokrácia minőségével és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak, sőt a kormány által éveken át intenzíven folytatott bevándorlásellenes kommunikációs kampány hatása erősen lecsökkent:
még úgyis, hogy a fideszeseknél a hatodik helyen szerepelt.
Ha a fiatalabb és idősebb korosztályok szerint nézzük a problémákat, akkor – érthető módon – mindenkinek az a fontosabb, ami őt közvetlenül érinti. A nyugdíjak alacsony szintje a 60 év felettiek számára a leggyakrabban (58 százalék), a 18–29 évesek között a legritkábban (4 százalék) említett probléma. A fiataloknál ehhez képest az alacsony fizetések kérdése áll az első helyen (51 százalék), az időseknél viszont csak az ötödik (27 százalék). A nyugdíjak és a fizetések miatti aggodalom azonban a kutatás szerzői szerint azt jelzi, hogy minden korosztályban súlyos megélhetési válság van kibontakozóban.
Nagyon különbözően látják az ország problémáit a diplomások és a legfeljebb 8 általánost végzettek: míg az előbbiek számára a korrupció, az oktatás és a környezetvédelem gyakran említett téma, az utóbbiak inkább a falusi élet nehézsége miatt aggódnak. Ugyanakkor a lakhatási gondok inkább a budapestiek számára jelentenek problémát a falun élőkkel szemben.
Még a fideszesek is a gazdagokkal fizettetnének
Egy korábbi kutatásból már kiderült, hogy a magyarokat baloldali rémálmok gyötrik, és ez a mostani felmérés is ráerősített arra, hogy a választók egyértelműen nyitottak a dinnyéhez hasonlítható, belül vörös (baloldali), kívül zöld gazdaságpolitikai irányzatra, annak ellenére, hogy a magát konzervatív jobboldalra soroló Fidesz sorra nyeri a választásokat.
A magyar társadalom több mint háromnegyede (78 százaléka) támogatja a progresszív adórendszer bevezetését, és csak minden ötödik magyar helyesli az Orbán-kormány álláspontját, amely szerint az egykulcsos adózás a társadalmi közteherviselés legigazságosabb formája.
Ugyancsak figyelemre méltó az az eredmény, amely szerint még a Fidesz-szimpatizánsok 69 százaléka is úgy gondolja, hogy „fizessenek a gazdagok”, és mindössze az összes válaszadó 8 százaléka gondolta úgy, hogy nincs szükség az óriási vagyonokra kivetett adókra.
Az egyik legszembetűnőbb különbség a Fidesz-szavazók és a kormány hivatalos álláspontja között az alapjövedelem kérdésében mutatkozik meg. A jelentés készítői emlékeztetnek, hogy
Igaz, ez az arány eltörpül az alapjövedelem ellenzéki és össznépi támogatottsága mellett: a magyarok 73 százaléka támogatja az alapjövedelem bevezetését, amely a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung 2018-as kutatásához képest hat százalékpontos növekedést jelez.
A választók a munkanélküli segély – hivatalos nevén álláskeresési járadék – jelenlegi szabályozásával is elégedetlenek, ugyanis a magyarok 70 százaléka szerint a jelenlegi három hónap helyett hosszabb ideig kellene segélyt biztosítani az álláskeresők számára – 2018-ban a megkérdezetteknek csupán 54 százaléka gondolta így. Az arány a 8 általánossal rendelkezők körében még az átlagosnál is magasabb (77 százalék), a diplomások esetében alacsonyabb (60 százalék), így jól látszik, hogy kik azok, akik számára ez égetőbb kérdés.
Erős megosztottság figyelhető meg viszont a kormánypárti szavazók körében az állami lakástámogatást érintően, 55 százalékuk ugyanis megvonná a támogatást azoktól, akik saját erőből is tudnának lakást vásárolni, 41 százalékuk szerint viszont mindenki megérdemli az állam segítségét a lakásvásárlás során. Az ellenzék körében az MSZP-sek támogatnák leginkább a jogosultak körének szűkítését, míg a momentumosok viszonylag megengedőbbek a kérdésben.
Megadóztatnánk a repülőjegyeket
olvasható ki a felmérés adataiból. Egyöntetű a támogatottsága a megújuló energiaforrásokra való átállásnak (92 százalék), az energiahatékony épület-felújításoknak (94 százalék), a környezetszennyező cégek magasabb adóztatásának (89 százalék) és a bioélelmiszerek áfa-kedvezményének (89 százalék). Ugyancsak magas a népszerűsége a régi, különösen szennyező autók forgalomból való kitiltásának (70 százalék), a környezetvédelmi repülőjegyadó (70 százalék) és a karbonadó bevetésének (54 százalék).
Az eredményeket alaposabban elemezve azonban akad jelentős különbség: míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek csak a 16 százaléka ellenzi a repülőjegyadót, addig ez az arány a diplomások körében már 32 százalék, igaz, a támogatók köre ez utóbbi csoportban is 63 százalékos. Hasonló különbség észlelhető az bioélelmiszerek áfája esetében is: a legalacsonyabb végzettségűeknek a 6 százaléka ellenez egy esetleges csökkentést, az érettségizettek és diplomások körében azonban az ellenzők aránya, még elsöprő támogatás mellett is, 11–12 százalékos.
A megkérdezettek 57 százaléka nem adna ki több pénzt zöld termékért, ugyanakkor a momentumosok fogyasztási preferenciája eltér a többi párt támogatóitól: ők az egyetlen olyan csoport, ahol többségben vannak azok, akik hajlandók lennének többet fizetni zöld termékekért (56 százalék). A legtöbb településkategóriában egyharmad körüli az igen, és 60 százalék a nem válaszok aránya, egyedül Budapesten vannak többségben a támogatók, de nem nagy különbséggel (48 százalék és 41 százalék).
Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók elégedetlenek az Orbán-kormány klímapolitikájával (47 százalék), de szinte ugyanakkora az elégedettek tábora is (44 százalék). A Fidesz-szavazók háromnegyede nem fogalmazott meg kritikát a kormányzati zöldpolitikával kapcsolatban, míg az ellenzék és a párt nélküliek többsége elégedetlen.
Paks II. esetében megmutatkozik a politikai törésvonal: míg az összes válaszadó esetében 57 százalék nem támogatja az atomerőmű bővítését, addig az ellenzéki szavazók körében ez az arány 68-tól 82 százalékig terjed. Figyelemre méltó viszont, hogy
Valószínűleg senki sem fog meglepődni azon, hogy a kormányzati zöld politikával Budapesten a legelégedetlenebbek az emberek (56 százalék): a fővárosi lakosok nagy része kitiltaná a szennyező autókat (86 százalék), 72 százalék támogatja a karbonadót. A korosztályokat tekintve a fiatalok elégedetlenebbek a kormányzati klímapolitikával, és ők azok, akik a leginkább hajlandók lennének többet fizetni a környezetbarát termékekért.
Ki a hitelesebb?
A kutatás készítői megvizsgálták azt is, hogy a választók mely témákban tartják hitelesebbnek az Orbán-kormányt, és melyikekben az ellenzéket. A legtöbben azt mondták, hogy a gazdasági fejlődés biztosításában, a lakáspolitikában és a falusi életkörülmények javításában mondható hitelesnek a Fidesz, az ellenzék számára viszont a korrupcióellenesség, az egészségügy, a létminimum biztosítása és az egyenlőtlenségek csökkentése jelenti a kedvező témát.
A hitelesség kérdésében is megmutatkoznak a pártszimpátiát jelző törésvonalak: a kormánypártiak között kimagasló az Orbán-kormány hitelessége a gazdasági fejlődés biztosítása terén (83 százalék), ez megerősíti a 24.hu-n is publikált, Orbán Viktor elmúlt tíz évét bemutató kutatás eredményeit a Fidesz gazdasági legitimációjának fontosságáról a saját választói szemében. A korrupció ugyanakkor még a kormánypárti szavazók számára is gyenge pont: mindössze 52 százalékuk tartja a kormányt e téren hitelesebbnek az ellenzéknél.
Az ellenzéki összefogás hitelességéről az MSZP-sek vannak a legjobb véleménnyel, a második helyen a DK-sok állnak, őket követik a momentumosok, míg a Jobbik támogatói leginkább szkeptikusok, igaz, 10-ből 7 jobbikos még így is hitelesebbnek tartja az ellenzéket Orbánéknál. A párt nélküliek közel kétharmada azonban egyik oldalban sem bízik, de azok között, akik véleményt tudtak vagy akartak nyilvánítani, az ellenzék vezet.
Általános érvénnyel megállapítható, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek többsége a kormányt tartja hitelesebbnek, míg a diplomások az ellenzéket.
A legfeljebb 8 általánost végzettek a munkavállalók képviseletében és az egyenlőtlenségek csökkentésében gondolják úgy, hogy az ellenzék képviseli a hitelesebb hangot, míg a gazdasági fejlődést, a lakhatást és a falusi élet javítását inkább a kormányra bíznák. A diplomások körében az ellenzék hitelessége az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális lakáspolitika és a létminimum biztosítása esetében emelkedik ki, a gazdaságpolitikát tekintve azonban az Orbán-kormány a nyerő.
A 18–29 évesek között az ellenzék a korrupció elleni fellépésben tudott sikert elérni, míg a legidősebbek esetében a munkavállalók érdekképviseletében, az egyenlőtlenség csökkentésében és a létminimum biztosításának ügyében bizonyultak meggyőzőnek. Az Orbán-kormány leghitelesebb ügyei között a fiatal és az idős korosztály esetében is ott van a gazdasági fejlődés és a falusi élet javítása, de az időseknél ehhez még hozzájön az igazságos lakhatás is. Sőt, a gazdasági fejlődés a falvakban (44 százalék) és Budapesten (37 százalék) is az Orbán-kormány leghitelesebb ügyének számít.
Romák támogatása: igen, azonos neműek házasságkötése: nem
Kijelenthető, hogy a magyarok döntő többsége kiáll az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mellett, ugyanis a megkérdezettek 87 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy igazságtalan, ha a nők kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért.
A pártpolitikai elköteleződés semmilyen hatással nincs a véleményekre, a nők ugyanakkor 12 százalékponttal magasabb arányban tartják igazságtalannak a bérek közötti különbséget. Hasonlóan érzékeny a magyar közvélemény a nők elleni erőszak témája iránt is: a válaszadók 68 százaléka úgy véli, hogy fontos beszélni erről a témáról, és csak minden negyedik válaszadó gondolja azt, hogy „túl van lihegve” a téma.
A romák felzárkóztatásának kérdésében viszont erős a megosztottság: 48 százalék mondja azt, hogy kiemelten kell támogatni a roma honfitársaink boldogulását, 48 százalék szerint viszont nincs erre szükség.
Ez az eredmény ugyanakkor nagy ugrás 2018-hoz képest, amikor még csak 36 százalék helyeselte a kiemelt támogatást. Változás figyelhető meg a jobbikosok véleményében is: két évvel ezelőtt 72 százalék volt az elutasítók aránya, idén ez lecsökkent 55 százalékra. A Fidesz-szimpatizánsok véleménye nem tér el az átlagostól.
A kormánypárti szavazók körében a legnagyobb az elutasítók aránya (65 százalék), az ellenzék körében a DK-sok a legnyitottabbak (52 százalékuk engedélyezné), az MSZP-sek és a momentumosok körében viszont kiegyenlített a tábor, vagyis a jelek szerint a gazdaságpolitikai kérdésekhez képest az identitáspolitikában jóval kevésbé progresszívak a magyarok.
Illusztráció: Csóti Rebeka / 24.hu
