Közélet
Pécs, 2016. május 30.
Villámlás Pécs kertváros városrésze felett 2016. május 29-én. Az országon nyugatról keleti irányba végigvonuló viharzóna miatt nem emelkedett jelentősen a tűzoltói riasztások száma, de a fővárosban és kilenc megyében a további heves zivatar és a felhőszakadás veszélye miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
MTI Fotó: Sóki Tamás

Baloldali rémálmok aggasztják a magyarokat

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 06. 14. 11:00

Bár Magyarország lakossága alapvetően optimistán tekint a jövőbe, fél a holnaptól. A Policy Solutions elemzőintézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Magyar rémálom” című kutatásából kiderül, hogy a Fidesz félelemre és gyűlöletre alapuló választási kampánya jó táptalajra hullt, ám az emberek többsége mégis inkább az egészségügy helyzetének romlása és az elszegényedés miatt aggódik. A felmérés ugyanakkor tanulsággal szolgálhat az ellenzéki pártok számára is, mutatja, mire érdemes politikát építeni.
Korábban a témában:

Vajon mennyire dominálja a magyar társadalmat a félelemérzet? Milyen személyes félelmek munkálkodnak bennünk és hogyan látjuk az ország jövőjét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös felmérésében, amely a Magyar rémálom címet kapta. Előzménye a „magyar álomról” szóló kutatás volt, amelyből kiderült: a magyarok klasszikus baloldali értékeken alapuló országra vágynak, melyben kiemelt szerepet kap a biztos megélhetés, a magas fizetés, a jól működő egészségügy.

Ám amikor az ember dönt a saját sorsáról, vagy arról, kire szavaz, sok negatív tényező is szerepet játszik. Ráadásul a rendszerváltás óta először kampányolt csak és kizárólag félelmekre építve egy párt, amely aztán meg is nyerte a választást, így a pozitív után a negatív oldalát is megvizsgálták a magyar népléleknek – magyarázta a 24.hu-nak a kutatás elkészítésének apropóját Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója. Mint mondta:

Amikor a felmérést készítettük, még nem tudtuk, hogy sikeres lehet-e egy kampány szociális ígéretek nélkül.

Azóta kiderült, hogy nagyon is.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Boros Tamás
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

„Sokat javult az életszínvonal. Lassan végre megengedhetjük magunknak, hogy elmehessünk egy-egy szabadidős programra”

A kutatás négy részből áll, az elsőben azt vizsgálták, hogy négy meghatározó érzés (boldogság, az elvárásoktól való szorongás, a félelem és a gyűlölet) mennyire van jelen a mindennapjainkban. A válaszokból egyértelműen az derült ki, hogy ha egy átlagos napjukról kérdezik a magyarokat, akkor sokkal inkább pozitív, boldogsággal kapcsolatos érzelmeket fognak mondani, mint negatívat.

Ez azért lehet így Boros Tamás szerint, mert a gazdaság teljesítményének javulása miatt jobban élnek az emberek, és sokan elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Ez a nézőpont nem is feltétlenül pártfüggő: még az ellenzéki szavazók jelentős része is optimistább, mint 6-8 éve volt, annak ellenére, hogy egyébként soha nem szavazna a Fideszre.

Persze van olyan is, aki nem ennyire derűlátó:

Azt láttuk a kutatásból, hogy a társadalom nagyjából egyharmada reményvesztett, lecsúszott. Nem csak azért, mert nem érzett boldogságot az elmúlt időszakban, hanem mert nincsenek álmaik, jövőképük, nem gondolják, hogy valaha is javulni fog az életük.

Ezt a réteget a legfeljebb 8 általánost végzett, középkorú vagy idősebb emberek alkotják, akik főleg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élnek. Szemben a derűs jövőt látók csoportjával, akik fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek, inkább jobboldali beállítottságúak és a Dunántúlon élnek.

A félelmet tekintve meglepő eredményt is hozott a kutatás, ugyanis azzal a hiedelemmel szemben, hogy a választást a migránsoktól rettegő vidékiek szavazatai döntötték el, az derült ki, hogy a budapestiek is legalább ugyanennyire félnek a bevándorlóktól. Nem az van, hogy kettészakadt az ország és a kisfalvakban mindenki retteg, Budapesten pedig mindenki befogad egy migránst – a migránsoktól való félelem alig függ a lakhelyünktől. Apróbb különbségek azért vannak, de nem lakhely, hanem iskolázottság szerint: az, hogy Budapest befogadóbb, inkább azért van, mert aránylag magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya.

Bár a Fidesz kampányában a félelem játszotta a legfontosabb szerepet, az eredményben összességében közrejátszott az is, hogy tényleg jobban élnek az emberek, mint néhány évvel ezelőtt. Gazdasági sikerek nélkül a Fidesz nem nyert volna.

Amikor az embereket a személyes félelmeikről kérdezték, ott kevésbé játszott szerepet a pártszimpátia, amikor azonban az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak kerültek elő, ott viszont nagyon erős volt a pártpreferencia:

Az látszott, hogy a fideszes szavazóknál van egy nagyon erős félelem a migránsoktól. Akár személyesen kérdeztük, hogy fél, akár azt, hogy az ország jövőjét félti-e tőlük.

Az ellenzéki pártok által előhozott témák, mint az egészségügy vagy az oktatás a saját szimpatizánsaiknál jobban lecsapódtak, a Fidesz-szimpatizánsoknál viszont ezek a félelmek kevésbé kerültek elő. Főleg az oktatás romlásától való félelem mértéke függ a pártszimpátiától.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

Akár egy további kutatást is megérhet az, hogy amikor arról kérdezték az alanyokat, milyen érzéseik  voltak az előző héten, akkor a jobboldali szavazók körében erősebb volt a gyűlölet érzése, a baloldali szavazók körében viszont a félelem volt átlagon felüli, a gyűlölet pedig átlagon aluli.

A jobboldaliaknál tehát a negatív érzések inkább jelentek meg gyűlöletként, a baloldaliaknál pedig félelemként.

A gyűlölet mint érzelem, a felmérés szerint leginkább a középkorú, szakmunkás végzettségű, és a legszegényebb régiókban élő férfiakra jellemző. A kutatás készítői szerint ezekben a válaszokban az is közrejátszik, hogy milyen a társadalmi közeg, amelyben a válaszadó él.

Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben jobban elfogadott, ha a frusztrációnkat gyűlöletben fejezzük ki, míg más csoportokban „nem illik” gyűlölni.

„Olyan lesz a Föld a klímaváltozás miatt, mint a Mad Max című filmben”

A személyes félelmek esetében a jelek szerint van átfedés a „Magyar álom” kutatással, vagy ahogy Boros Tamás fogalmazott: láthatóvá vált az érem másik oldala.

Amíg a Magyar álomnál kiderült a társadalom pozitív víziója: szeretnének egy olyan típusú létbiztonságot és kiszámíthatóságot, mint a Kádár-rendszer idején volt, addig a Magyar rémálom kutatásnál egyértelmű lett, hogy leginkább attól tartanak az emberek, hogy mi van ha ez a létbiztonság és kiszámíthatóság nem valósul meg:

Ez azt mutatja, hogy egy politikai kampány sem tudja felülírni azt, hogy mik a legfontosabb problémák az emberek szerint.

A kontroll elvesztésétől való rettegést az egyik interjúalanyuk foglalta össze a legfrappánsabban, aki arra a kérdésre, hogy mitől fél a legjobban, azt válaszolta, hogy „a holnaptól.” Ebbe beletartozik az is, hogy nem tudja mi lesz a munkahelyén, és az is, hogy bejönnek-e a migránsok, akik átalakítják a kultúránkat.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

A személyes félelmek között volt két további meglepő eredmény is. Az egyik az, hogy a 18-29 éves korosztály körében nagyon erősen megjelent a lakhatás elvesztésétől való félelem:

Amikor a fiatalok problémáiról akar beszélni a politika, sokszor azt gondolja, hogy valami cool témával lehet őket elérni a bulizástól a droghasználat legalizálásáig , de valójában az derül ki, hogy ezt a korcsoportot is a materiális – jelen esetben lakhatási – kérdésekkel lehet megszólítani.

A másik érdekesség a klímaváltozás kérdése, amely annak ellenére jelent meg a legfontosabb félelmek között, hogy ez a téma a nagypolitikában nem kapott szerepet a választási kampányban. A kutatók számára akkor derült ki, hogy ez valóban foglalkoztatja a magyarokat, amikor a fókuszcsoport tagjait arra kérték, hogy képes magazinokból vágjanak ki olyan képeket, amelyek félelmet gerjesztenek bennük, ők pedig villámlást, vihart, áradó folyókat ábrázoló képeket választottak. Ezért került fel a klímaváltozás a későbbi kérdőívre.

Boros Tamás szerint ennek az oka az lehet, hogy nagyon sok dokumentum- és játékfilmben is előkerülnek a természeti katasztrófák, így ugyan nem politikai kontextusban, de állandóan találkoznak a témával az emberek.

Ha az ellenzéki pártok, arról beszélnének, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei lehetnek és arra a félelemre apellálnának, amely valóban jelen van a lakosságban, akkor sikeresebb lehetne a zöldpolitika.

„Jó lenne annyi pénz, hogy akár minden héten tudjunk halat venni”

Magyarország jövőjét tekintve egyértelműen optimisták a magyarok, majdnem kétszer annyian vannak, akik bizakodók, mint azok, akik aggódnak. Ugyanakkor vannak jelentős félelmek is a lakosságban. A legtöbben az egészségügyet nevezték meg: minden második magyar fél attól, hogy romlani fog az egészségügy színvonala – ez még a fideszes szavazók körében is így van, még ha arányaiban el is tér az ellenzéktől.

Ebben a részben előkerült egy másik probléma is, ami a pártok óriásplakátjain nem jelent meg, de az embereket mégis foglalkoztatja, mégpedig az, hogy lesz-e nyugdíjuk. Ez azért is lehet így, mert a magánpiaci szereplők, mint a bankok vagy pénzügyi intézetek állandóan a napirenden tartják a témát, hogy „fektess be, tegyél félre, különben nem lesz nyugdíjad”. Akár megalapozott ez a félelem, akár nem, a kérdés foglalkoztatja a magyarokat. Ráadásul az állam sem beszél arról, hogy mi lesz 10 vagy 15 év múlva a leendő nyugdíjasok juttatásaival.

A fókuszcsoportos kutatásban ugyanakkor az látszott, hogy még ha anyagilag alacsonyabb színvonalra is számítanak, a magyarok a nyugdíjaslét kiszámíthatóságáról álmodnak.

Ott ült nyolc-tíz, 45 és 55 év közötti ember, akik ha 15 év múlva elindulnának az amerikai elnökválasztáson, kifejezetten fiatalnak számítanának, mégis arról beszélgettek, hogy mennyire várják a nyugdíjas éveket.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

Az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak között előkelő helyen szerepelt a társadalmi különbségek növekedése is. Ezt támasztja alá az a 24.hu-n korábban tárgyalt tanulmány, amely szerint az alapvető baloldali, szociáldemokrata értékekkel a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért, vagy a Magyar álom megállapításai is, miszerint sokan vágynak vissza a Kádár-rendszerbe, amelyben kisebb volt a különbség gazdag és szegény között.

Ami miatt viszont feltűnő módon egyetlen csoportban, a 30 és 39 éves korosztályban aggódnak nagyon, az az oktatás színvonala, mások számára ez kevésbé fontos kérdés.

„A Kádár-rendszerben jól elvoltunk a nyakig érő langyos vízben. Mindig engedtek hozzá annyi meleg vizet, hogy ne fagyjunk meg”

A felmérés utolsó részében azt vizsgálták, hogy melyik párt hatalomra kerülésétől félnek leginkább a magyarok. A parlamenti választások eredményének ismeretében, nem meglepő, hogy a Fidesznek a legjobb a megítélése a társadalmon belül. A teljes népesség 46 százaléka megbízik a kormánypártokban, míg 38 százaléka félti tőle az országot. 16 százalék nem tudott véleményt mondani.

A választók leginkább a DK-tól féltik az országot, de hibahatáron belül szerepelt az MSZP is, a még kormányzati pozíciót nem betöltő pártok közül pedig inkább bíznák az országot a Jobbikra, mint az LMP-re:

Nem azon az alapon félnek az emberek egy párttól, hogy a múltjukban voltak-e gárdás masírozások, hanem hogy képesnek tartják-e a kormányzásra.

Az ellenzéki pártoknál azért születhettek ennyire rossz számok, mert a fideszes szavazók „brutális módon” félnek az összes ellenzéki párttól. Ez a félelem erősebb, mint az ellenzéki szavazók körében az Orbán Viktortól való félelem.

A helyzetet fokozza, hogy az ellenzéki pártok szavazói a többi ellenzéki pártot is alkalmatlannak tartják a kormányzásra, még akkor is, ha az elmúlt években történt elmozdulás pozitív irányba, és az ellenzéki szavazók valamelyest megengedőbbek az ellenzékkel szemben.

Az MSZP-s szavazók a legelfogadóbbak minden más ellenzéki párt iránt, ami jelentheti a kezdetét egy új irányzatnak, de jelenthet problémát is az MSZP számára, mert egy pártnak az az önös érdeke, hogy a szavazója minden pártot veszélyesnek gondoljon.

Annak, hogy a vidéki városokban aggódnak leginkább a Fidesz kormányzása miatt, de a pártot Budapesten szeretik a legkevésbé, Boros Tamás szerint az lehet az oka, hogy vidéken sokkal kiszolgáltatottabbak az emberek a hatalommal szemben, míg a fővárosban a napi életükre kevésbé hat.

A Magyar rémálom (és a Magyar álom) eredményei azt mutatják, hogy az anyagi létbizonytalanságot feszegető kérdések dominánsak az emberek életében, és ezt észre is vették az ellenzéki pártok, de félreértelmezték a saját feladatukat. Mivel alapvetően javult az elmúlt években a magyar gazdaság helyzete, arra egyre kevésbé vevők a magyarok, hogy „minden rossz”, így az állandó kritizálás helyett azzal kellene kampányolnia az ellenzéknek, hogy mit csinálnának ők jobban és másként, mint a Fidesz.

Az elemzés elkészítéséhez 2017 októbere és 2018 tavasza között az ország hét helyszínén – Budapesten, Érden, Ózdon, Veszprémben, Pécsett, Dunaújvárosban és Kiskőrösön – végeztek fókuszcsoportos kutatást, az ez alapján készült kérdőívet a Závecz Research közvéleménykutató intézet 2018. március 28. és április 5. között, személyes megkérdezéses módszerrel kérdezte le. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. 

vissza a címlapra

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.