– derül ki abból a kutatásból, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung készített. Mivel 2010 óta megszakítás nélkül Orbán Viktor a miniszterelnök, így az eredmény az ő megítéléséről is elég határozott képet ad.
A családtámogatás sikere azon is látszik, hogy nem csak a Fidesz-szavazók tetszését nyerte el, hanem a párt nélküliek kétharmadának is bejött. Ha pedig településtípusok szerint nézzük, egyértelműen kiderül, hogy minél kisebb faluról van szó, annál nagyobb arányban sorolták a legfontosabb sikerek közé a családtámogatási intézkedéseket: a fővárosban élőknek kevesebb mint a fele tartja ezt a NER egyik legfontosabb teljesítményének, a községben élők esetében viszont az arány 63 százalék.
Az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK szimpatizánsai értékelték a leginkább a kormány rezsiharcát: több mint egyharmaduk (36 százalék) vélte úgy, hogy ez az elmúlt 10 év egyik legfontosabb kormányzati teljesítménye. De nem sokkal maradtak le tőlük a Momentum szavazói sem (32 százalék).
A felmérés során megkérdezettek 30 százaléka a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik legfontosabb sikereként értékelte a bérek növekedését és a javuló életszínvonalat, míg 29 százalék a csökkenő munkanélküliséget emelte ki. Ugyanakkor a lakástámogatási rendszer bevezetése, a kormány multiellenes „harca” és „a külföldi támadásokkal” szembeni védekezés csak a lista második felére fért fel.
A kutatás készítői rákérdeztek arra is, hogy mi az, amit az elmúlt 10 évben sem tudott megoldani a Fidesz-kormány. Kiderült, hogy
Ráadásul a felmérés még márciusban, a koronavírus-járvány előtt készült, amely azóta a terület számos gyenge pontjára rámutatott.
Ugyancsak hasonlóan vélekedtek mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szimpatizánsok arról, hogy a Fidesz egyik legnagyobb kudarca az, hogy hagyta nőni a társadalmi különbségeket a gazdagok és a szegények között. Emellett a egyre kevésbé képzett állampolgárok egyre nagyobb mértékben tartják súlyos problémának a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket, ami arra utal, hogy a rosszabb társadalmi helyzetű csoportok elvárnák a kormánytól, hogy tegyen többet a megsegítésükre.
Érdekesség még, hogy miközben a kormánykritikus szavazókat kiemelten zavarja a magyar kormány vállalatokat preferáló gazdaságpolitikája, még a kormánypárti szavazók negyede is ugyanígy válaszolt a kérdésre, vagyis a 2018. decemberi rabszolgatörvény-elleni tüntetések nem csak ellenzéki véleményeket tükröztek.
ahhoz képest, hogy milyen állapotban vette át Orbán Viktor Bajnai Gordontól a kormányzást 2010-ben. Itt észrevehető a különbség fideszes és nem fideszes között: előbbieknek a kétharmada lát javulást, utóbbiaknál viszont egyetlen 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt szimpatizánsai körében sem érte el a 10 százalékot a javulást látók aránya.
A magyarok elsősorban gazdasági téren látnak javulást az elmúlt tíz évben, a legtöbb szavazatot a családtámogatási rendszer (44 százalék), a magyar gazdaság állapota (31 százalék) és az életszínvonal kapták (27 százalék). A családtámogatási rendszeren kívül minden kérdésben relatív többségben vannak azok, akik szerint romlott a helyzet Magyarországon az elmúlt évtizedben, de hét területen a negatívan vélekedők abszolút többségben is vannak. A sajtószabadság és a demokrácia helyzetét 50, Magyarország nemzetközi megítélését 52, a szegényebbek felemelkedésének esélyeit 54, a közoktatás állapotát 58, a korrupció mértékét 60, az egészségügy helyzetét pedig 63 százalék látja rosszabbnak, mint egy évtizeddel korábban.
És ha már szóba került a koronavírus: a járvány egy másik közpolitikai területet, az oktatást is kihívás elé állította azzal, hogy egyik napról a másikra kellett átállni digitális felületre. Ez minden résztvevőre nagy terhet ró, pedig az oktatás megítélése már így is igen gyenge volt:
A korrupciót tekintve ugyancsak egyre rosszabbak a tapasztalataik a magyaroknak: 60 százalék szerint felelőtlenebbül használják fel a közpénzeket Magyarországon 2010-hez képest, míg 13 százalék szerint a szocialista kormányok időszakában súlyosabb visszaélések történtek, mint napjainkban.
Még a fideszes szavazóknak is mindössze a 29 százaléka lát előrelépést a korrupció elleni küzdelemben, 36 százalékuk szerint a Fidesz ugyanannyit lop, mint a 2010 előtti kormányok – 31 százalék szerint viszont rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. A kutatásból kiderül, hogy
Az idősebb korosztály az, amely mind a gyermekvállalás feltételeivel, mind az oktatás színvonalával elégedett – azaz azokkal a területekkel, amelyek viszont a fiatalokat érintik leginkább. A legfiatalabb, a 30 éven aluli korosztály a legkritikusabb a NER-rel szemben és a társadalom magasabban képzett rétegei jellemzően negatívabban látják a hazai folyamatokat.
A pártpreferencia a kérdések megítélésében mindent felülír: a kormánypártiak többségében elégedettek, míg az ellenzékiek jelentős része inkább romló tendenciákat fedezett fel a különböző szakpolitikai területeken. A felmérés készítői kihangsúlyozták, hogy
Ezt erősíti az is, hogy a magyar társadalom többsége még a saját anyagi boldogulását is elsősorban politikai hovatartozás alapján ítéli meg: a fideszeseknek pontosan a fele érzi úgy, hogy többet engedhet meg magának, mint 2010-ben, míg ez az arány az 5 százalék feletti ellenzéki párti szavazók körében csupán 11-14 százalék körül mozog. Az ország leggazdagabb városában, Budapesten a legalacsonyabb, 22 százalék azok aránya, akik szerint a családjuk anyagi helyzet jobb azóta, amióta Orbánék vannak hatalmon, míg a Fidesz legfőbb támaszává váló falvakban gondolják úgy a legtöbben, hogy előreléptek anyagilag, fontos azonban megjegyezni, hogy minden településtípus esetében többen vannak a visszaesésről beszámolók.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint kevesebb esélye van napjainkban a szegényebbeknek a felemelkedésre, mint 10 évvel ezelőtt volt, és
A válaszadók 42 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy hogy a magyarok többsége jobban él, mint tíz éve, míg 53 százalék szerint romlott a társadalom anyagi helyzete a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest, de még így is jóval többen vannak azok, akik szerint a többségnek jobban megy, mint azok, akik a saját családjuk helyzetében tapasztalt javulást.
A jogállamiság tekintetében már azelőtt is komoly bizalmi hiány alakult ki, hogy a koronavírus-járvány miatt hatályba lépett volna a felhatalmazási törvény: a magyar társadalom fele szerint hazánkban az elmúlt 10 évben romlott a demokrácia helyzete. Az összes ellenzéki táborban jelentős többségben vannak a borúlátó szavazók, a Fidesz-szimpatizánsok a legelégedettebbek a helyzettel. Annak a kijelentésnek a megítélésében viszont, hogy „Magyarországon demokrácia van”, két teljesen egyenlő tábor figyelhető meg: 48 százalék szerint az van, 47 százalék szerint viszont nem.
Abban a kérdésben is teljesen megosztott a magyar társadalom, hogy milyen esélyei vannak hazánkban a demokratikus kormányváltásnak: 40 százalék még bízik ebben, 43 százalék szerint ugyanakkor erre semmi esély. Még a fideszesek többsége (48 százalék) is úgy gondolja, hogy a NER demokratikus úton nem buktatható meg. Azok, akik még bíznak a rendszer demokratikusságában, 39 százalékon állnak, de másfél évvel ezelőtt ez a két tábor még ugyanakkora volt (41, illetve 42 százalék). Az ellenzék körében a DK-sok az egyetlen olyan ellenzéki tábor, amelyben még többen vannak a bizakodók, de a többi ellenzéki pártnak reményt adhat, hogy
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu
